A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
A szlovák munkavállalás feltételei iránt külföldiek is érdeklődnek. Egyik oldalon a munkavállalók, akik szlovák céghez jönnek dolgozni. Vagy szlovák cég alkalmazásában dolgoznak más EU tagállamban.
Másik oldalon munkáltatóként is érdekeltek a külföldiek. Szlovák cég magyar tulajdonosát az érdekli, hogy ő maga hogy lehet Szlovákiában alkalmazva és ez előnyösebb lenne-e számára. Másrészt szlovák alkalmazottakat foglalkoztat, ezért szeretne rálátást a szlovák előírásokra.
Magyar vállalkozás kiküldetésben foglalkoztathatja Szlovákia területén saját, magyar munkavállalót. Ez esetben milyen szlovák előírásokat szükséges figyelembe venniük? Olvassa tovább a cikkben.
Vannak magyar munkáltatók, akik szlovák munkavállalókat foglalkoztatnak Magyarországon, vagy akár Szlovákia területén tartósan, nem kiküldetésben. Talán ez a legbonyolultabb témakör – melyik országba kell fizetni a munkavállaló jövedelme után az adót és melyik országban tartozik társadalombiztosítás alá.
Ezt az összefoglaló cikket azzal a céllal készítettem, hogy mindenki megtalálja benne egy helyen azokat az információkat, amik őt érdeklik.
Munkavállalók foglalkoztatása Szlovákiában
A Munka Törvénykönyve (311/2001 számú törvény) szabályozza a foglalkoztatást Szlovákiában. A munkaviszonyon kívüli szerződéses foglalkoztatást is beleértve. A home-office-n kívül szabályozza a távmunkát és az otthonról végzett munkát is.
Továbbá szabályozza a szabadsághoz való jogosultságot, annak terjedelmét és a szabadságpénz számítását. Különböző juttatásokról (cafeteria) lejjebb írok.
Kell-e külföldieknek engedély
Az EU-országok állampolgárainak nem kell munkavállalási engedélyt kiváltaniuk ahhoz, hogy az Európai Unió tagországainak valamelyikében munkát vállaljanak. De a munkáltató köteles értesíteni a székhelye szerint illetékes Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatalt arról, hogy külföldi állampolgárral létesített munkaviszonyt.
A munkavállalási engedéllyel kapcsolatban a Munkaügyi Felügyelőség portálján található bővebb információ magyar nyelven.
Minimálbér és minimális órabér
Minimálbér az a legalacsonyabb havi szintű bruttó bér, ami alá nem mehet a munkavállalók javadalmazása. Minden évben változik. Ezzel párhuzamosan emelkedik a legalacsonyabb órabér is azok számára, akiknek a bérük a ledolgozott órák alapján kerül kiszámításra.
A 2022-es naptári évre 646 euro a havi minimálbér és 3,713 euro a legalacsonyabb órabér.
A munkavállalók tevékenységét 6 fokozat valamelyikébe lehet besorolni a munkaigényesség szempontjából. Minden fokozathoz meg van szabva a minimális havi bér és a minimális órabér. Ez azt jelenti, hogy egy adott munkaigényességi szinten a megadott bérszintet be kell tartani a munkáltatónak.
Ezen felül jönnek még a különböző bérpótlékok. Amennyiben a munkabér körüli témakör érdekli Önt részletesen, figyelmébe ajánlok egy átfogó, ingyenes anyagot, amelyet a 2022-es évre vonatkozó adatokkal készítettem. Ide kattintva tudja letölteni. Nem csupán a minimálbérről szól. Bérszámfejtési példákkal van megspékelve.
Társadalombiztosítás
Szlovákiában a társadalombiztosítás nem része az adórendszernek. A helyzetet még az is bonyolítja, hogy a Szociális Biztosítón kívül, mely 7 különböző alapot kezel, három egészségbiztosító társaság látja el a tennivalókat ezen a téren. Egy állami és két magántulajdonban lévő társaság.
Bármilyen típusú munkaviszonyból a munkavállaló és a munkáltató is fizet egészségbiztosítási járulékot. Rendes munkaviszony alapján a munkavállaló négy szociális alapba, a munkáltató meg mind a hét alapba fizet járulékot.
A nyugdíjasok és a diákok bizonyos feltételek betartása mellett nem fizetnek járulékokat, és a munkáltatójuk is csak két alapba fizet.
Amennyiben érdekli Önt, hogy milyen a különböző jogviszonyoknál az egyes alapokba fizetendő járulékok mértéke, olvassa a részleteket ebben a cikkben.
Adózás
A Szlovák Köztársaság területén végzett munka után Szlovákiában kell személyi jövedelemadót fizetni. Ez alól kivétel, ha külföldi munkáltató ideiglenesen küldi ki a saját országában foglalkoztatott munkavállalóit Szlovákia területére munkát végezni.
A munkaviszonyból származó jövedelem háromféle adókulccsal adózik. Minden természetes személy, aki még nem nyugdíjas, érvényesíthet egy adómentes összeget, ami valójában 0%-os adókulcsnak felel meg. Ez az összeg havi szinten 381,61 euro.
Ezen túlmenően 19%-os adókulccsal adózik a munkavállaló. Csupán a nagyon magas jövedelmek esnek 25%-os adókulcs alá. „Nagyon magas jövedelemnek” az éves szinten összességében elért 38.553 euro feletti jövedelmet tartja a törvény.
A havi szinten fizetett munkabérből, járulékok levonása után számítja ki a munkáltató a személyi jövedelemadó előleget. Ezt is levonja a munkavállaló béréből és továbbítja az adóhatóság felé. Majd a naptári év elteltével elvégzi a munkavállaló kérvénye alapján az éves adóelszámolást. Másik lehetőség, hogy a munkavállaló nyújt be adóbevallást az adóhatóság felé.
Havi szinten érvényesíthet a munkavállaló egy családi adókedvezményt, melyet gyermekekre vonatkozó adóbónuszként ismerünk.
Cafeteria – különböző juttatások adózási vonzata
Ahhoz, hogy a munkáltató kedvező feltételeket teremtsen a munkavállalóinak, többféle juttatást is biztosíthat számukra. Némelyek korlátolt mértékig adómentesek és járulékmentesek a munkavállaló számára. Ezzel párhuzamosan adóalap csökkentő költségként elszámolhatók a munkálatónál. Nemrég készítettem egy hosszú cikket erre a témára, ezért itt most nem részletezem.
A legismertebb és leggyakrabban igénybe vett juttatás az étkezési hozzájárulás. Ennek mértékét 2022. január 1-től ismét módosították. Sajnos kevésbé kedvező lett ez a juttatás úgy a munkavállaló számára, mint a munkáltató részére. A fokozott adminisztrációról nem is beszélve.
Külföldi munkavállaló adózási illetősége
Fontos tudni, hol van a munkavállaló adóilletősége. Ennek alapján abban az országban, ahol adórezidens, korlátlan adózási kötelessége van. Ez azt jelenti, hogy az egész világból származó jövedelmét az adóilletőség országában is be kell vallania. Akkor is, ha a munkavégzés országában adó alá vetették a jövedelmét. A két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények lehetővé teszik a másik országban befizetett adónak beszámítását, vagy kivonását.
Mint már az előző fejezetben említettem, a külföldről kiküldött munkavállaló Szlovákián belüli munkavégzése után az adózás attól függ, hogy mennyi ideig dolgozik Szlovákia területén és van-e a külföldi munkáltatónak állandó telephelye Szlovákiában. Erről bővebben ebben a cikkben olvashat.
Fontos megjegyezni, hogy egy természetes személy különböző országokban végzett tevékenysége után akár több országban is fizethet jövedelemadót. De társadalombiztosítási rendszerhez csak egy tagállamban tartozhat.
Határon átnyúló munkavállalás buktatói
Épp az említett feltétel miatt, hogy egy természetes személy csak egy országban tartozhat a társadalombiztosítási rendszerhez, kellemetlenségei akadhatnak a munkáltatónak. Ha a munkavállaló nem a saját hazájában létesít munkaviszonyt, többnyire ebben a másik országban tartozik társadalombiztosítás alá. Kivéve, ha a saját hazájában is van munkaviszonya, vagy egyéni vállalkozása.
Amennyiben ezt nem közli a külföldi munkáltatójával, kellemetlen helyzetbe hozhatja őt. Többször fordultak már hozzám külföldi munkáltatók azzal, hogy a szlovák Szociális Biztosító követeli rajtuk visszamenőleg a járulékok befizetését. Csak azért, mert a munkavállaló, aki szlovák állampolgár, nem tájékoztatta a magyar munkáltatóját, hogy Szlovákiában is van munkaviszonya, illetve más jövedelme.
Teljesen más helyzet áll elő, ha egy magyar munkáltató Szlovákia területén foglalkoztat szlovák munkavállalókat. Ők természetesen Szlovákiában tartoznak a társadalombiztosítási rendszerbe. A munkabér után Szlovákiába kell megfizetni az adót. Tehát a külföldi munkáltatónak ajánlott felkeresni egy szlovák szakembert. Segítségével jelentkezni az egyes intézményekbe, Szlovákiába fizetni a járulékokat és az adót.
A Szociális biztosító magyar nyelven is tájékoztatja a külföldi munkáltatókat a tennivalókról. Ebben tud a magyar munkáltatóknak segítségükre lenni szolgáltatásaival Janok Júlia.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2021.12.06.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.