Az itt közölt anyagokra vonatkozóan a szerzői jogokat fenntartom. További publikálásra, kiegészítésre vonatkozó kérdésekkel, kérem, írjon a janok.julia @ vallalkozasszlovakiaban . hu e-mail címre.
A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.


Természetes személy csak egy tagállamban tartozhat társadalombiztosítási rendszer alá. Személyi jövedelemadót viszont több országban is követelhetnek tőle. Külföldi munkavállaló jövedelmének adózása több tényezőtől függ. Meglehet, hogy egyik országba fizeti az adót, másikba tartozik társadalombiztosítás alá.

Mivel sok szlovák állampolgár Magyarországon dolgozik, és sok magyar állampolgár vállal munkát Szlovákiában, aktuális a téma.

 

Külföldi munkavállaló jövedelmének adózása eltérhet a TB hovatartozásától

 

Koordinációs rendelet

Azt, hogy a külföldi munkavállaló melyik ország társadalombiztosítási rendszerébe tartozik, a 987/2009 számú EU rendelet (koordinációs rendelet) határozza meg.

Amíg a munkavállalónak csupán egy jövedelemforrása van a külföldi munkáltatójánál, addig nincs is gond a megítéléssel. A munkavégzés országában tartozik a társadalombiztosítási rendszerbe.  Ez mindkét irányban érvényes – szlovák munkavállalóra Magyarországon és magyar munkavállalóra Szlovákiában.

A problémák akkor kezdődnek, ha a munkavállaló nem vallja be a másik országban levő munkáltatójának, hogy neki a saját országában is van új, párhuzamos munkaviszonya, vagy közben egyéni vállalkozást indított. Általában ez csak később derül ki, amikor saját hazájában működő társadalombiztosító intézmény felszólítja a külföldi munkáltatót, hogy visszamenőleg fizesse be a járulékokat. Erről a témáról több cikket is írtam – olvassa itt.

Foglalkoztatás államhatár mentén

Főképpen a határmenti övezetben érdemes tisztában lenni társadalombiztosításra és az adózásra vonatkozó szabályokkal. Hiszen egy természetes személy dolgozhat két országban is. Akár úgy, hogy három napot egy héten egy munkáltatónál a lakóhelye szerinti országban, két napot meg határon túli munkáltatónál, határon át ingázva.

Ilyen esetben érdemes megkérni a szociális biztosítót, hogy a másik ország társadalombiztosítási rendszerével egyezzenek meg, hogy melyik alá fog tartozni. Hová fizesse mindkét munkáltatója a járulékokat. A döntéshez természetesen több adatot szükséges szolgáltatni a biztosító felé.

A két társadalombiztosítási intézmény a koordinációs rendeletek alapján fog dönteni. Az EU koordinációs rendeletekben ugyanis pontosan le van írva az a mechanizmus, hogy milyen szempontokat vegyenek figyelembe és milyen sorrendben. Ez viszont már meghaladja ennek a cikknek a terjedelmét.

Például ha szlovák állampolgárnak, aki szlovák adóilletőségű, mindkét országban van munkaviszonya (mondjuk Komáromban és Komárnoban), a magyar munkáltatója Szlovákiába fizeti a társadalombiztosítási járulékokat. Személyi jövedelemadót abba az államba fizeti, ahol a munkavállaló a munkáját végzi. Ha mindkét országban dolgozik (fizikálisan), mindkét országba fogja a személyi jövedelemadót fizetni – a szlovák munkaviszonyából Szlovákiában, a magyar munkaviszonyából Magyarországon.

Adózás alap esetben

Az a díjazás, amelyet a munkavállaló munkaviszony alapján szerzett, csak az adóilletősége szerinti országban vethető adó alá, ha a munkáját nem másik államban végzi.

Például szlovák IT szakember, aki magyar munkáltatónak dolgozik Szlovák Köztársaság területén, a munkaviszonyából származó jövedelme után csak Szlovákiában fog személyi jövedelemadót fizetni.

Adót akár mindkét országban fizethet a munkavállaló

Azt, hogy a munkaviszonyban elért jövedelem után a személyi jövedelemadót melyik országba kell megfizetni, az adott két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései alapján szükséges eldönteni. A munkaviszonyból származó jövedelem vagy a munkavégzés országában, vagy a munkavállaló adóilletősége szerinti országban lehet adó alá vetve.

Az egyezmény szerint a munkavégzés országában kell személyi jövedelemadót fizetni a munkavállalónak. Ettől az alapszabálytól abban az esetben lehet eltérni és a munkavállaló adóilletősége szerinti országban fizetni az adót, ha mindhárom feltétel egyszerre teljesül:

  • a munkavállaló nem tartózkodik a munkavégzés országában több, mint 183 napot egy naptári évben,
  • a munkabért olyan munkáltató fizeti, amelynek székhelye nem a munkavégzés országában van,
  • a munka javadalmazása nem annak az állandó telephelyének költségeit képezi, amelyet a munkáltató a munkavégzés országában létesített.

Példa: szlovák IT szakember, aki magyar munkáltatónak dolgozik Magyarország területén, a munkaviszonyából származó jövedelme után Magyarországon fog személyi jövedelemadót fizetni.

Ha a munkavállaló mindkét országban adórezidens

Amennyiben a helyi törvények szerint mindkét országban adóilletőséggel rendelkezik a munkavállaló, és a két ország kötött egyezményt kettős adóztatás elkerüléséről, az adóilletőséget a következő tényezők alapján ítélik meg ebben a sorrendben:

  • állandó lakás,
  • elemi érdekközpont, azaz szűkebb személyes és gazdasági kapcsolatok,
  • szokásos tartózkodási hely,
  • állampolgárság,
  • az államok kölcsönös megállapodása.

A munkavállaló adóilletősége szerinti országában is be kell nyújtani adóbevallást

Amennyiben a munkavállaló nem abban az országban fizet a munkajövedelme után személyi jövedelemadót, amelyben adórezidens, hanem a munkavégzés országában, mindkét országban adóbevallást kell benyújtania. Az adóbevallás alatt akár az éves szintű adóelszámolás is értendő.

Amennyiben az adórezidencia országában nincs más jövedelme a munkavállalónak, ennek ellenére itt is adóbevallást kell benyújtania. Ennek oka, hogy abban az országban, ahol adóilletőséggel bír a természetes személy, az egész világból származó jövedelmét be kell vallani.

Például sokan utaznak napi szinten Párkányból Esztergomi munkahelyükre. Ha Szlovákiában nincs is más jövedelmük, mégis be kell nyújtaniuk adóbevallást a magyarországi jövedelmük alapján. Általában ilyen adóbevallás nullás, tehát nem fizetnek Szlovákiában további személyi jövedelemadót.

 

Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.

Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2021.10.31.

 

Janok Julia

Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.

 

 

Tagok belépése

Elfelejtette a jelszavát?

Csatlakozzon a Prémium tartalom olvasóihoz!