Az itt közölt anyagokra vonatkozóan a szerzői jogokat fenntartom. További publikálásra, kiegészítésre vonatkozó kérdésekkel, kérem, írjon a janok.julia @ vallalkozasszlovakiaban . hu e-mail címre.
A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.


Többször is történt már, hogy azügyben kerestek fel olvasóim, mert levelet kaptak a szlovák szociális biztosítótól. Ebben felszólították a magyar munkáltatót, hogy teljesítse régi kötelességeit. Az első kérdés általában az, hogy egy magyar munkáltatót milyen esetben illet járulékfizetés Szlovákiában?

A második kérdés meg általában az, hogy mennyi idő után hivatkozhatnának elévülésre? Nézzük meg részletesen a cikkben, hogy miről is van szó.

 

Járulékfizetés Szlovákiában magyar munkáltató által – Janok Júlia

 

Miért kéne magyar munkáltatónak járulékot Szlovákiába fizetni?

Amennyiben a munkavállalónak két párhuzamos munkaviszonya van – Magyarországon és Szlovákiában – csak egy országban tartozik társadalombiztosítás alá. Hasonlóképpen, ha egy Szlovák állampolgárnak Szlovákiában egyéni vállalkozása van és Magyarországon munkaviszonya, szintén csak az egyik országban lehet biztosított. Hogy melyik országba, ez több tényezőtől függ.

Erről szól a Koordinációs rendelet (883/2004/EK a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról, 2004. április 29.) és ennek végrehajtási rendeletei. Figyelembe kell venni elsősorban azt, hol van a munkavállaló lakóhelye, hol él a családjával.

Ezt a témát most nem boncolgatom tovább, mivel nemrég írtam erről egy egész cikket.

Társadalombiztosítás Szlovákiában

Szlovákiában a társadalombiztosítás nem az adórendszer része. Külön van az egészségbiztosítás, mely keretén belül három biztosító társaság működik. És külön van a szociális biztosítás, mely hét alapot foglal magába. A szociális biztosításról a 461/2003 számú törvény rendelkezik.

A szociális biztosító hatáskörébe tartoznak a kiküldetések. Ennél az intézménynél kell kérvényezni az A1 igazolásokat. Szintén a szociális biztosítónál kell kérvényezni az öregségi nyugdíjat, ha a személy elérte a nyugdíjkorhatárt. Ezeknél az élethelyzeteknél szerez tudomást a szociális biztosító arról, hogy az egyénnek Magyarországon is volt párhuzamos munkaviszonya. Lehetett, akár évekkel korábban.

A szociális biztosító a saját honlapján magyar nyelven is tájékoztatja a külföldi munkáltatókat a bejelentési és járulékfizetési kötelességükről. A belinkelt tájékoztatásból idézek:

A külföldi munkáltató köteles bejelentkezni a Társadalombiztosító által vezetett munkáltatói jegyzékbe a Munkáltatói bejegyzési lap által (RLZ), amennyiben legalább egy olyan munkavállalót kezdett el foglalkoztatni, akire a társadalombiztosítás keretében a Szlovák Köztársaság jogszabályai vonatkoznak. A munkáltató úgyszintén köteles bejelenteni ezt a munkavállalót a Magánszemélyek bejegyzési nyomtatványán (RLFO) a biztosítottak és az öregségi nyugdíjmegtakarítók jegyzékébe, mégpedig a biztosítás kezdete előtt, legkésőbb azonban a tevékenység megkezdése előtt.

Mi történik, ha a külföldi munkáltató ennek nem tett eleget

Amennyiben a szlovák szociális biztosító tudomást szerez arról, hogy a külföldi munkáltató nem tett eleget a fent említett kötelességének, felszólítja őt levélben. Általában ez az első alkalom, hogy a magyar bérszámfejtő tudomást szerez arról, hogy külföldre kellett volna járulékot fizetni a munkáltatónak. Jobb esetben utánanéz az előírásoknak és megoldást keres.

Rosszabb esetben figyelmen kívül hagyja. Ezzel nem ér el semmit. A szociális biztosító a következő körben már határozat formájában szólítja fel, hogy tegyen eleget az elmulasztott kötelességeinek. És ha már határozatot adott ki, ez végrehajtható. Akár nemzetközi szinten is.

Mennyi az elévülési időszak?

A szociális biztosításról szóló 461/2003 számú törvény rendelkezik a 147.§ (1) bekezdésében arról, hogy az elévülési időszak 10 év a biztosítási díj (járulék) esedékességének napjától.

Mi a tennivaló

Mint már fentebb idéztem a szociális biztosító honlapjáról, be kell jegyeztetni a munkáltatót. Azaz ki kell tölteni a regisztrációs űrlapot. Mellékelni szükséges egy friss, 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot és ennek szlovák fordítását. Ezek alapján a szociális biztosító levélben elküldi a munkáltató regisztrációs számát.

Hasonlóképpen a munkavállót is szükséges bejelenteni a meghatározott formanyomtatványon. Jelenleg (2021 tavaszán) még a külföldi munkáltatók papíralapon is kommunikálhatnak a szociális biztosítóval, nem csak kizárólag elektronikusan.

Majd a munkavállaló magyar bérszámfejtési adatai alapján ki kell számolni visszamenőleg az egyes hónapokban fizetendő járulékokat az említett 7 alapba. Ezeket fel kell tüntetni a havi kimutatásokban és azok mellékleteiben (meghatározott formanyomtatványok).

Amennyiben a munkavállaló részére a jövedelem kifizetésére eurótól eltérő pénznemben kerül sor, akkor a társadalombiztosítási díj kifizetésének kivetési alapja az Európai Központi Bank által közzétett átszámítási árfolyam alapján kerül kiszámításra.

És természetesen be kell fizetni az elmaradt járulékokat.

Szankciók

A szociális biztosításról szóló 461/2003 számú törvény a 240.§-ban rendelkezik arról, hogy ha nem lettek befizetve időben a járulékok, a késedelmi szankció a tartozás összegéből számított 0,05% minden egyes napra. A szankciót a járulék esedékességétől egészen a kifizetés napjáig számítják.

A sok évvel ezelőtti ügyeknél jó hír az, hogy a szankció összességében nem lehet magasabb, mint a késedelemmel befizetett járulékok összege.

Ezért jobb, ha tudjuk, mik a munkáltató kötelességei a külföldi munkavállalók foglalkoztatása során, hogy kikerüljük a több év alatt felhalmozott bírságot.

Felelősségre vonható-e a munkavállaló?

A szlovák-magyar határ mentén sokan dolgoznak Magyarországon. Érdemes írásban nyilatkoztatni a szlovák munkavállalót, hogy nincs neki Szlovákiában másik munkahelye, sem egyéni vállalkozása. Amennyiben lenne, és ezt eltitkolja, a későbbiekben felelősségre vonható.

A szlovák szociális biztosítóba a munkavállaló és a munkáltató járulékait kell fizetni. A munkavállaló járulékát az ő bruttó béréből kéne levonni. Évekkel később, ha a munkavállaló már nem is dolgozik a cégnél, ez egyszerűen lehetetlen.

További veszteség a munkáltató számára, hogy a Magyarországon korábban befizetett járulékokat már valószínűleg nem fogja visszakapni.

Ki segíthet a magyar munkáltatónak

Ha mégis megtörtént, hogy korábban Szlovákiába kellett volna fizetni a társadalombiztosítási járulékokat, és a szlovák szociális biztosító felszólította a munkáltatót a kötelességei rendbetételére, ebben segíthet Janok Júlia.

Nem csak visszamenőleg, hanem a jelenben is havi szinten segíthet megoldani a magyar munkáltató Szlovákiába történő járulékfizetéssel kapcsolatos tennivalókat.

 

Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.

Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2021.04.18.

 

Janok Julia

Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.

 

 

Tagok belépése

Elfelejtette a jelszavát?

Csatlakozzon a Prémium tartalom olvasóihoz!