A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
Nem csak kiküldetés esetén fizethet a magyar munkáltató külföldre társadalombiztosítást. Így kell tennie abban az esetben is, ha a külföldi munkavállalónak a saját országában állandó jövedelme származik akár munkaviszonyból, akár vállalkozásból. A cikkben két példát is hozok olyan helyzetekre, amikor külföldi lakóhellyel rendelkező munkatárs után fizet munkáltató külföldre járulékot. Mit szükséges tenni ilyen helyzetben a munkáltatónak? Olvassa tovább a cikkben!
A járulékfizetés nem történik azonosan az adófizetéssel
A hasonlóságok ellenére a járulékfizetési kötelezettségeket eltérően és a jövedelemadótól függetlenül szabályozzák. Elengedhetetlen a munkavállaló lakóhelyének ismerete, amelyet az adózási illetékességtől (adórezidenciától) eltérően határoznak meg.
És miért fontos ez, ha egy alkalmazott más országban letelepedett cégnél végez munkát? Egyszerű okból. Az EU-n belül a munkavállalóra csak egy ország társadalombiztosítási rendszere vonatkozhat. Elsősorban abban az országban, ahol a munkáját végzi. Ha azonban több államban is dolgozik, akkor a döntő tényező a munkavállaló lakóhelye, valamint a lakóhely szerinti és más államokban végzett munka mértéke lesz.
Hol található ez a szabályozás?
Azt, hogy a több ország területén kereseti tevékenységet folytató személy melyik ország társadalombiztosítása alá tartozik korábban a Tanács 1408/71/EGK rendelete szabályozta.
Ezt a rendeletet az EU tagországok állampolgárai tekintetében 2010. május 1-jén a 883/2004/EK rendelet váltotta fel. Jelenleg kizárólag az EU területén alkalmazandó.
A 987/2009/EK végrehajtási rendelettel együtt alkotja a szociális biztonsági rendszerek „korszerűsített koordinációjára” irányuló jogszabálycsomagot.
Nézzünk példákat
Alapszabály szerint ha a munkavállaló egynél több EU-országban vállal munkát, de szakmai tevékenységének tekintélyes részét a lakhelye szerinti országban végzi, akkor a lakhelye szerinti ország társadalombiztosítási rendszere felel a munkavállaló társadalombiztosítási ellátásáért.
A tevékenységek „ tekintélyes része” alatt a munkavállaló munkaidejének és/vagy jövedelmének legalább 25%-a értendő. Ha egyéni vállalkozóról van szó, ennek a hányadnak a kiszámítása során az árbevétele és az egyéni vállalkozó által nyújtott szolgáltatások száma is jelentőséggel bírhat.
Két országban dolgozik a munkavállaló
Párkányi lakóhellyel rendelkező szlovák állampolgárnak Párkányban 8 órás rendes munkaviszonya van. Ezen kívül vállal még Esztergomban nem meghatározott időtartamra kötött részmunkaidős (2 órás) munkaviszonyt. Az OEP azt az információt adta a cég menedzserének, hogy a munkavállaló Magyarországon nem esik társadalombiztosítás alá.
Ez így is van. Csupán senki nem mondta a menedzsernek azt, hogy a magyar cégnek Szlovákiába kell bejelentkezni külföldi munkáltatóként az egészségbiztosítóhoz és a szociális biztosítóhoz. Majd a munkavállaló béréből havonta levonni, befizetni a járulékokat, és elektronikusan elküldeni a havi kimutatásokat.
A szlovák szociális biztosító valahogy mégis megtudta, hogy a munkavállalónak külföldi munkavégzésből is származik jövedelme. Kötelezi a magyar munkáltatót, hogy visszamenőleg is teljesítse a bejelentési kötelességét és fizesse ki a járulékokat. Sajnos a kései bejelentés még szankcióval is jár késedelmi kamat formájában.
Otthonról dolgozik másik országban a munkavállaló
Másik példában egy szlovák cég magyar diákot alkalmaz. Nem diákszövetkezet által, hanem közvetlenül. Az a feladata a diáknak, hogy IT tudásával hozzájáruljon a cég rendszerének fejlesztéséhez és karbantartásához. Ezt a feladatot otthonról végzi.
A szlovák cégnek a magyar TB rendszerhez szükséges bejelentkeznie és a diák jövedelme után Magyarországon fizetni a járulékokat és az adót.
Határ menti ingázó
A határ menti ingázóra következők vonatkoznak – függetlenül attól, hogy foglalkoztatottként vagy önfoglalkoztatóként dolgozik:
- Annak az EU-országnak fizet társadalombiztosítási járulékot, ahol dolgozik, és ennek az országnak a társadalombiztosítási rendszerébe tartozik biztosítottként, ha csak nincs a lakóhelye szerinti országban is munkaviszonya.
- Ennek ellenére abban az országban is orvosi ellátásban részesülhet, ahol él.
- Ha elveszti az állását, abban az országban kell társadalombiztosítási ellátást igényelnie, ahol él.
Külön szabályok vonatkoznak az egészségügyi ellátásra és a munkanélküliségre.
Hogy lehet igazolni, melyik ország társadalombiztosítási rendszere alá tartozik a munkavállaló, erről írtam nemrég ebben a cikkben.
Munkavállaló „home office”-ben másik országban
Nem csak a COVID időszak alatt dolgozhat a munkavállaló otthonról, másik országból. Ilyen esetben is szükséges vizsgálni, hogy melyik ország társadalombiztosítása alá tartozik a munkavállaló. Esetleg szükséges-e a munkáltatónak a másik országban bejelentkeznie és oda utalni a járulékokat. A részleteket olvassa ebben a cikkben.
Szociális biztosító tájékoztatása magyar nyelven
A szlovák szociális biztosító is felkészült a magyar munkáltatók fogadására. Magyar nyelven készített számukra részletes tájékoztatót a tennivalókról. Rendkívül hasznos cikket találtam magyar oldalról is a nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu oldalán.
Szankciók
Ha a magyar munkáltató nem tesz eleget a kötelességének és a szlovák szociális biztosító akár évek múltán erre felszólítja, ez sokba kerülhet. Egyrészt utólag is meg kell fizetnie a magyar munkáltatónak Szlovákia felé a társadalombiztosítási járulékokat. Közben nem biztos, hogy a Magyarországon befizetett járulékokat visszakaphatja.
Másrészt a szlovák szociális biztosító a későn fizetett járulékokat napi szintű 0,05% késedelmi kamattal fogja szankcionálni. Ezen túlmenően még a munkavállaló járulékait is a munkáltatónak kell utólag megfizetni.
Ha Önnek is meg kell oldania azt, hogy Szlovákiában legyen megfizetve a munkavállaló társadalombiztosítása, forduljon bizalommal Janok Júliához.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2020.10.25.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.