Az osztalék adózása szempontjából nem az osztalék kifizetése, illetve annak időpontja számít. Lényeges az év, amikor a kereskedelmi társaság vagy szövetkezet nyereséget termelt. Az osztalékadó megfizetésére, ill. a kifizetett osztalék utáni járulékokra abban az évben hatályos szabályok az irányadók, amelyben a nyereség keletkezett.
Nem csak az jelent gondot, ha magas összeget mutat a házipénztár a számvitelben és valójában nincs pénz a kasszában, hanem az is, ha mínuszban a házipénztár a számvitelben. Vagyis a tulajdonos, illetve ügyvezető költ, vásárol a saját pénzén, csak a kiadást nem lehet lekönyvelni.
Ha előállna olyan helyzet, hogy a kimenő számláink nincsenek időben kifizetve, a fő célunk a követelések behajtása, lehetőleg a legrövidebb időn belül. Még mielőtt bírosági pert indítványoznánk a vevőnkkel szemben, más, enyhébb módszereket alkalmazhatunk. Ezekről olvashat a cikkben.
Saját tőke mértéke a tartozásokhoz viszonyítva a kereskedelmi társaság pénzügyi stabilitásának mutatója. A jegyzett tőke a saját tőkének az a része, ami a cégbírosági nyilvántartásba be van jegyezve. Ha negatív tartományba kerül a saját tőke, a cég vezetésének mindenképp foglalkoznia kell a helyzettel. Az ügyvezető akár személyes vagyonával is felel azért, ha mulasztást követ el e téren.
Az üzletrész átruházásának adózása eltérő, ha természetes személy vagy jogi személy válik meg az üzletrész-tulajdonától. A jogi személyek némely esetben adómentességet is élvezhetnek, de ehhez több feltételnek is meg kell felelni.
A vállalkozás során előfordulhat olyan helyzet, hogy a vállalkozó befejezni kívánja a tevékenységét egy létező korlátolt felelősségű társaságban. A szlovák cég üzletrészének átruházása olyan tulajdonosi viszonyokban bekövetkezett változást jelent, amelynél a társaság jegyzett tőkéjének megtartása mellett tulajdonosváltás történik.