A globalizációnak köszönhetően egyre gyakrabban származhat a magánszemélynek külföldről is jövedelme. Az adózási illetőség megállapítása azért olyan fontos, mert a magánszemélynek tudnia kell, melyik országban köteles személyi jövedelemadót fizetni a külföldről származó jövedelme után.
A szlovák Kereskedelmi Törvénykönyv olyan törvény, amelyet minden Szlovákiában jelen lévő vállalkozónak legalább alap szinten ismernie kéne. A módosítása minden esetben sok céget érint. Ezért is készítem ezt a cikket arról a módosításról, amelyet még 2019 őszén fogadott el a szlovák parlament, hogy tájékoztassam az olvasóimat. Az átfogó törvénymódosítás 2020. október 1-én lépett hatályba. A változások ismerete fontos, mivel ellenkező esetben az üzletmenet blokkolását, vagy akár a társaság cégbírósági nyilvántartásból való törlését is kockáztatja a cég ügyvezetője.
Egy szlovák cég tulajdonában lévő gépjármű határon túli használata többféle célból történhet. A vállalkozások kölcsönözhetnek egymásnak másik országba is cég tulajdonában lévő gépjárművet, illetve munkagépeket. Akár mozdonyt, vagy hajót is. Ilyen esetben megtörténhet, hogy mindkét országban kell adót fizetni a bérleti díj után.
Milyen vállalkozási formák választhatók a Szlovákiai vállalkozási tevékenységhez? Ez a kérdés leggyakrabban akkor merül fel, amikor egy külföldi vállalkozás Szlovákia területén is kívánja kibontakoztatni az üzleti tevékenységét. Akár termékeket értékesít, akár határon átívelő szolgáltatást nyújt. A cikkben sorra vesszük a különböző formák feltételeit, előnyeit és hátrányait – állandó telephelyet, szervezeti egységet (kirendeltséget, fióktelepet), önálló kereskedelmi társaságot vagy leányvállalatot.
Hogyan oldható meg egy felnőttképzés külföldről? Ez a téma összetett és attól függ, hogy vendégelőadóként jönne a külföldi oktató, vagy saját szervezésben oldja meg a képzést Szlovákia területén. Az sem mindegy, hogy milyen gyakran tart oktatást és esetleg szállással egybekötött lesz-e a program. Szlovák cég által üzemeltetett online oktatásnak is megvannak az előnyei, de buktatói is. Olvassa tovább a cikket!
Az EU-ban egyik alapszabály a szolgáltatások szabad áramlása. Ennek alapján egyik EU tagállam sem gátolhatja a másik tagállamban letelepedett vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokat saját területén. A szolgáltatásoknál többnyire a munkavállalókat is ki kell küldeni másik országba elvégezni a munkát. A munkavállalók kiküldetése azért bonyolult, mivel legalább két ország jogrendszerét kell figyelembe venni. Nemzetközi kiküldetés új szabályai lépnek érvénybe 2020. július 30.-tól.