Az itt közölt anyagokra vonatkozóan a szerzői jogokat fenntartom. További publikálásra, kiegészítésre vonatkozó kérdésekkel, kérem, írjon a janok.julia @ vallalkozasszlovakiaban . hu e-mail címre.
A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.


A nemzetközi adózással kapcsolatban tudni kell, hogy minden állam a saját adóbevétele maximalizálására törekszik. Hogy mégsem történjen kettős adózás, ennek elkerülése érdekében az államok kétoldalú megállapodásokat kötnek. Ezek a megállapodások magasabb rendűek, mint az egyes országok belső adótörvényei.

 

Alkalmazotti_viszonyban_levo_kulfoldi_allampolgar_adozasa_Szlovakiaban

 

A munkavállaló adórezidenciája

Az első lépés meghatározni, melyik államban van az adott természetes személy adórezidenciája, más szóval adó-illetősége. Ettől függ ugyanis, hogy melyik állam jogosult kivetni az a természetes személy jövedelmére az adót. Egyben az adott személy is élvezheti a kétoldalú nemzetközi megállapodás által nyújtott előnyöket.

A 1996. évi C. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén (továbbiakban „Egyezmény”) a 4. cikkben határozza meg a belföldi illetőségű személyt kővetkezőképpen:

  1. Az Egyezmény alkalmazásában az „egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy” kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint lakóhelye, állandó tartózkodási helye, üzletvezetési helye vagy bármilyen más hasonló ismérv alapján ebben az Államban adóköteles. Ez a kifejezés azonban nem foglalja magában azokat a személyeket, akik ebben az Államban kizárólag az ebben az Államban lévő jövedelemforrásuk vagy vagyonuk alapján adókötelesek.
  2. Amennyiben egy magánszemély az 1. bekezdés rendelkezései szerint mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, jogállását az alábbiak szerint kell meghatározni:
  • a) abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét Államban rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja);
  • b) amennyiben nem határozható meg, hogy melyik Államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik Államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van;
  • c) amennyiben mindkét Szerződő Államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, abban a Szerződő Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára;
  • d) ha mindkét Szerződő Állam állampolgára, vagy egyiké sem, a Szerződő Államok illetékes hatóságai egyeztető eljárás keretében rendezik a kérdést.

Korlátlan és korlátolt adókötelességű adóalany

A szlovák adórezidens, tehát Szlovákia szemszögéből korlátlan adókötelességű adóalany a szlovák jövedelemadó-törvény értelmében adózik nemcsak a hazai bevételeiből, hanem más országokban szerzett jövedelméből is. Gyakorlatilag az egész világból származó bevételeit a hazai adóbevallásban fel kell tüntetnie. Más lapra tartozik, hogy a külföldön befizetett személyi jövedelemadót itthon beszámíthatja, illetve kizárhatja a fizetendő adójából.

A korlátolt adókötelességű adóalany, tehát másik államban adó-illetőségű adózó, csupán a Szlovák Köztársaság területén elért jövedelméből köteles Szlovákia felé adózni. Ezeket a jövedelmeket az 595/2003 számú szlovák jövedelemadó-törvény a 16.§-ában részletezi.

A munkaviszonyból származó jövedelem adózására a két ország közötti Egyezmény 15. cikke vonatkozik:

  1. A bér, a fizetés és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, az abból származó térítés ebben a másik Államban adóztatható.
  2. Az 1. bekezdés rendelkezéseire való tekintet nélkül az a térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban történő nem önálló munkáért kap, csak az elsőként említett Államban adóztatható, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:
  • a)  a kedvezményezett bármely tizenkét hónapos időszakon belül egyfolytában vagy megszakításokkal nem tölt összesen 183 napnál többet a másik Államban;
  • b)  a térítést olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik Államban; és
  • c)  a térítést nem a munkáltatónak a másik Államban lévő telephelye vagy állandó bázisa viseli.

Tehát adómentesség a valós munkavégzés országában akkor lép érvénybe, ha a felsorolt három feltétel egyaránt teljesül. Amennyiben akár csak egy feltétel nem teljesül, a munkavállaló jövedelméből a munkavégzés országában kell adót fizetni.

A munkáltató adóügyi megítélése

A Szlovák Köztársaság területén végzett munkavállalásból származó jövedelmek adózásának megítélése esetén fontos megkülönböztetni, hogy a munkáltató szlovák cég, vagy külföldi vállalkozás – külföldi székhelyű cég, illetve külföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy. Másik fontos tényező, hogy a külföldi munkáltatónak van-e állandó telephelye Szlovákiában.

A Szlovák Köztársaságban adózandó jövedelem

Csupán az a Szlovák Köztársaság területén szerzett jövedelem adóztatható Szlovákiában, melyet a két ország közötti kettős adóztatást kizáró Egyezmény és a jövedelemadó törvény egybehangzóan adóztathatónak minősíti Szlovákiában.

Két lehetőség adódik a korlátolt adókötelességű adóalany munkaviszonyból származó jövedelmének adózása során:

A korlátolt adókötelességű adóalany munkáltatója olyan külföldi cég, amelynek nincs Szlovákiában állandó telephelye

Az adóalany jövedelme a Szlovák Köztársaság területén csak abban az esetben esik adó alá, ha a tevékenységet több mint 183 napon át végzi és csupán olyan terjedelemben adóztatható, amilyen terjedelemben a Szlovák Köztársaság területén szerezte a jövedelmet.

Az adóalany maga köteles adóbevallást benyújtani a jövedelemadó-törvény 32.§-a 2.bek. a) értelmében, mivel az adóalany munkáltatója nem adófizető, se nem külföldi adófizető Szlovákiában.

A részleges adóalapot az adóalany munkaviszonyban elért jövedelme képezi, amely csökkentett a befizetett kötelező biztosítás összegével, amelyet az adóalany köteles fizetni (jövedelemadó-törvény 5.§-a 8.bek.).

Az adóalap meghatározása után levonhatók az adómentes összegek a jövedelemadó-törvény 11.§-a értelmében, amennyiben az adóalany jogosult ezek érvényesítésére. Az adóalany csupán akkor jogosult az adómentes összeg levonására a házastársára is, amennyiben az Szlovák Köztársaságból származó adóköteles jövedelme az egész adóidőszakban legalább a 90%-át képezi az adóalany összes jövedelmének, amelyet nemcsak Szlovákiában szerzett, hanem külföldön is.

A szóban forgó adóalany a jövedelemadó-törvény 34.§-a 7.bek. értelmében havonta adóelőleget köteles fizetni a Szlovákiából származó jövedelméből a helyi illetékességű adóhivatalnak.

Az ilyen jellegű jövedelem megszerzése esetén az adóalany köteles bejelentkezni a helyi illetékességű adóhivatalnál annak a hónapnak a végéig, amikor az első ilyen jövedelmet kifizették neki, ill. a számlájára utalták. Amennyiben a munkavállalói szerződésből egyértelműen kiderül, hogy a Szlovák Köztársaság területén több mint 183 napot tölt majd el, adóelőleget az első naptól fizet. Amennyiben a munkavállalói szerződésből nem derül ki, hogy a Szlovák Köztársaság területén több mint 183 napot tartózkodik, adóelőleget csak attól a hónaptól fog fizetni, amely az után következik, hogy az Szlovák Köztársaság területén lévő ittléte meghaladja a 183 napot.

Az adóidőszak (naptári év) eltelte után az adóalany köteles adóbevallást benyújtani az adóhivatal felé.

A korlátolt adókötelességű adóalany munkáltatója szlovák cég, vagy a munkabérek a külföldi cég Szlovák Köztársaság területén lévő állandó telephelye terhére kerülnek kifizetésre

Az adóalany jövedelme, függetlenül a Szlovák Köztársaság területén végzett tevékenység időtartamától, mindenképp Szlovákiában adózik, de csak a Szlovák Köztársaság területén elért jövedelméből. Ebben az esetben nem az adóalanynak kell adóelőleget fizetni, hanem a Szlovák Köztársaságon belül elért jövedelméből a kifizető, tehát a munkáltatója által kerül adózásra levont adóelőleg formájában.

Az adófizető (külföldi cég állandó telephelye, vagy szlovák cég) levonja az adóelőleget a munkaviszonyból származó jövedelem adózása céljából a jövedelemadó-törvény 35.§-a értelmében. Az adóelőleg éves elszámolását a munkáltató végezheti az adóhatóság felé, amennyiben ezt a munkavállaló kérvényezi.

A Szlovák Köztársaságban nem adózandó jövedelem

A munkavállalás keretében végzett jövedelem nem adóztatható a Szlovák Köztársaságban, amennyiben:

  • a korlátolt adókötelességű adóalany munkát végez a Szlovák Köztársaságban egy alkalommal vagy több időszakban, amelyek összességükben nem haladják meg a 183 napot bármilyen 12 egymást követő hónapban és ezzel párhuzamosan,
  • a korlátolt adókötelességű adóalany jövedelmét külföldi munkáltató fizeti, illetve a külföldi munkáltató nevében kerülnek kifizetésre és ezzel párhuzamosan,
  • a korlátolt adókötelességű adóalany jövedelme nem a külföldi munkáltató Szlovák Köztársaság területén létesített állandó telephelye terhére (költségére) kerülnek kifizetésre, tehát az adóalany tevékenysége nem az állandó telephelyhez kötődik.

Ebben az esetben a korlátolt adókötelességű adóalany jövedelme mentes a Szlovák Köztársaságon belüli jövedelemadó fizetésénék kötelessége alól.

 

Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárat küldök.

Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2019.08.04.

 

Janok Julia

Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamiylen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.