A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
A nemzetközi adózással kapcsolatban tudni kell, hogy minden állam a saját adóbevétele maximalizálására törekszik. Hogy mégsem történjen kettős adózás, ennek elkerülése érdekében az államok kétoldalú megállapodásokat kötnek. Ezek a megállapodások magasabb rendűek, mint az egyes országok belső adótörvényei.
A munkavállaló adórezidenciája
Az első lépés meghatározni, melyik államban van az adott természetes személy adórezidenciája, más szóval adó-illetősége. Ettől függ ugyanis, hogy melyik állam jogosult kivetni az a természetes személy jövedelmére az adót. Egyben az adott személy is élvezheti a kétoldalú nemzetközi megállapodás által nyújtott előnyöket.
A 1996. évi C. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén (továbbiakban „Egyezmény”) a 4. cikkben határozza meg a belföldi illetőségű személyt kővetkezőképpen:
- Az Egyezmény alkalmazásában az „egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy” kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint lakóhelye, állandó tartózkodási helye, üzletvezetési helye vagy bármilyen más hasonló ismérv alapján ebben az Államban adóköteles. Ez a kifejezés azonban nem foglalja magában azokat a személyeket, akik ebben az Államban kizárólag az ebben az Államban lévő jövedelemforrásuk vagy vagyonuk alapján adókötelesek.
- Amennyiben egy magánszemély az 1. bekezdés rendelkezései szerint mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, jogállását az alábbiak szerint kell meghatározni:
- a) abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét Államban rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja);
- b) amennyiben nem határozható meg, hogy melyik Államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik Államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van;
- c) amennyiben mindkét Szerződő Államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, abban a Szerződő Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára;
- d) ha mindkét Szerződő Állam állampolgára, vagy egyiké sem, a Szerződő Államok illetékes hatóságai egyeztető eljárás keretében rendezik a kérdést.
Korlátlan és korlátolt adókötelességű adóalany
A szlovák adórezidens, tehát Szlovákia szemszögéből korlátlan adókötelességű adóalany a szlovák jövedelemadó-törvény értelmében adózik nemcsak a hazai bevételeiből, hanem más országokban szerzett jövedelméből is. Gyakorlatilag az egész világból származó bevételeit a hazai adóbevallásban fel kell tüntetnie. Más lapra tartozik, hogy a külföldön befizetett személyi jövedelemadót itthon beszámíthatja, illetve kizárhatja a fizetendő adójából.
A korlátolt adókötelességű adóalany, tehát másik államban adó-illetőségű adózó, csupán a Szlovák Köztársaság területén elért jövedelméből köteles Szlovákia felé adózni. Ezeket a jövedelmeket az 595/2003 számú szlovák jövedelemadó-törvény a 16.§-ában részletezi.
A munkaviszonyból származó jövedelem adózására a két ország közötti Egyezmény 15. cikke vonatkozik:
- A bér, a fizetés és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, az abból származó térítés ebben a másik Államban adóztatható.
- Az 1. bekezdés rendelkezéseire való tekintet nélkül az a térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban történő nem önálló munkáért kap, csak az elsőként említett Államban adóztatható, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:
- a) a kedvezményezett bármely tizenkét hónapos időszakon belül egyfolytában vagy megszakításokkal nem tölt összesen 183 napnál többet a másik Államban;
- b) a térítést olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik Államban; és
- c) a térítést nem a munkáltatónak a másik Államban lévő telephelye vagy állandó bázisa viseli.
Tehát adómentesség a valós munkavégzés országában akkor lép érvénybe, ha a felsorolt három feltétel egyaránt teljesül. Amennyiben akár csak egy feltétel nem teljesül, a munkavállaló jövedelméből a munkavégzés országában kell adót fizetni.
A munkáltató adóügyi megítélése
A Szlovák Köztársaság területén végzett munkavállalásból származó jövedelmek adózásának megítélése esetén fontos megkülönböztetni, hogy a munkáltató szlovák cég, vagy külföldi vállalkozás – külföldi székhelyű cég, illetve külföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy. Másik fontos tényező, hogy a külföldi munkáltatónak van-e állandó telephelye Szlovákiában.
A Szlovák Köztársaságban adózandó jövedelem
Csupán az a Szlovák Köztársaság területén szerzett jövedelem adóztatható Szlovákiában, melyet a két ország közötti kettős adóztatást kizáró Egyezmény és a jövedelemadó törvény egybehangzóan adóztathatónak minősíti Szlovákiában.
Két lehetőség adódik a korlátolt adókötelességű adóalany munkaviszonyból származó jövedelmének adózása során:
A korlátolt adókötelességű adóalany munkáltatója olyan külföldi cég, amelynek nincs Szlovákiában állandó telephelye
Az adóalany jövedelme a Szlovák Köztársaság területén csak abban az esetben esik adó alá, ha a tevékenységet több mint 183 napon át végzi és csupán olyan terjedelemben adóztatható, amilyen terjedelemben a Szlovák Köztársaság területén szerezte a jövedelmet.
Az adóalany maga köteles adóbevallást benyújtani a jövedelemadó-törvény 32.§-a 2.bek. a) értelmében, mivel az adóalany munkáltatója nem adófizető, se nem külföldi adófizető Szlovákiában.
A részleges adóalapot az adóalany munkaviszonyban elért jövedelme képezi, amely csökkentett a befizetett kötelező biztosítás összegével, amelyet az adóalany köteles fizetni (jövedelemadó-törvény 5.§-a 8.bek.).
Az adóalap meghatározása után levonhatók az adómentes összegek a jövedelemadó-törvény 11.§-a értelmében, amennyiben az adóalany jogosult ezek érvényesítésére. Az adóalany csupán akkor jogosult az adómentes összeg levonására a házastársára is, amennyiben az Szlovák Köztársaságból származó adóköteles jövedelme az egész adóidőszakban legalább a 90%-át képezi az adóalany összes jövedelmének, amelyet nemcsak Szlovákiában szerzett, hanem külföldön is.
A szóban forgó adóalany a jövedelemadó-törvény 34.§-a 7.bek. értelmében havonta adóelőleget köteles fizetni a Szlovákiából származó jövedelméből a helyi illetékességű adóhivatalnak.
Az ilyen jellegű jövedelem megszerzése esetén az adóalany köteles bejelentkezni a helyi illetékességű adóhivatalnál annak a hónapnak a végéig, amikor az első ilyen jövedelmet kifizették neki, ill. a számlájára utalták. Amennyiben a munkavállalói szerződésből egyértelműen kiderül, hogy a Szlovák Köztársaság területén több mint 183 napot tölt majd el, adóelőleget az első naptól fizet. Amennyiben a munkavállalói szerződésből nem derül ki, hogy a Szlovák Köztársaság területén több mint 183 napot tartózkodik, adóelőleget csak attól a hónaptól fog fizetni, amely az után következik, hogy az Szlovák Köztársaság területén lévő ittléte meghaladja a 183 napot.
Az adóidőszak (naptári év) eltelte után az adóalany köteles adóbevallást benyújtani az adóhivatal felé.
A korlátolt adókötelességű adóalany munkáltatója szlovák cég, vagy a munkabérek a külföldi cég Szlovák Köztársaság területén lévő állandó telephelye terhére kerülnek kifizetésre
Az adóalany jövedelme, függetlenül a Szlovák Köztársaság területén végzett tevékenység időtartamától, mindenképp Szlovákiában adózik, de csak a Szlovák Köztársaság területén elért jövedelméből. Ebben az esetben nem az adóalanynak kell adóelőleget fizetni, hanem a Szlovák Köztársaságon belül elért jövedelméből a kifizető, tehát a munkáltatója által kerül adózásra levont adóelőleg formájában.
Az adófizető (külföldi cég állandó telephelye, vagy szlovák cég) levonja az adóelőleget a munkaviszonyból származó jövedelem adózása céljából a jövedelemadó-törvény 35.§-a értelmében. Az adóelőleg éves elszámolását a munkáltató végezheti az adóhatóság felé, amennyiben ezt a munkavállaló kérvényezi.
A Szlovák Köztársaságban nem adózandó jövedelem
A munkavállalás keretében végzett jövedelem nem adóztatható a Szlovák Köztársaságban, amennyiben:
- a korlátolt adókötelességű adóalany munkát végez a Szlovák Köztársaságban egy alkalommal vagy több időszakban, amelyek összességükben nem haladják meg a 183 napot bármilyen 12 egymást követő hónapban és ezzel párhuzamosan,
- a korlátolt adókötelességű adóalany jövedelmét külföldi munkáltató fizeti, illetve a külföldi munkáltató nevében kerülnek kifizetésre és ezzel párhuzamosan,
- a korlátolt adókötelességű adóalany jövedelme nem a külföldi munkáltató Szlovák Köztársaság területén létesített állandó telephelye terhére (költségére) kerülnek kifizetésre, tehát az adóalany tevékenysége nem az állandó telephelyhez kötődik.
Ebben az esetben a korlátolt adókötelességű adóalany jövedelme mentes a Szlovák Köztársaságon belüli jövedelemadó fizetésénék kötelessége alól.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárat küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2019.08.04.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamiylen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.