Az itt közölt anyagokra vonatkozóan a szerzői jogokat fenntartom. További publikálásra, kiegészítésre vonatkozó kérdésekkel, kérem, írjon a janok.julia @ vallalkozasszlovakiaban . hu e-mail címre.
A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.


Főképpen kis vállalkozás esetében meggondolandó. A költségek összességén múlik, hogy végeredményben nyereséges lesz-e a szlovák cég. A gazdasági környezet és a vállalkozók mentalitása szlovák és magyar viszonylatban eléggé hasonló. A szlovák nyelv ismerete okozhat gondot. Viszont adóoptimalizálás szlovák cég segítségével jogi és adózási korlátokat súrolhat. Nézzük részletesen tovább a cikkben.

 

Adóoptimalizálás szlovák céggel – valóban megéri

 

Melyik piacon tevékenykedik a külföldi vállalkozás

Amennyiben egy magyar gyártó, vagy kereskedelmi cég a szlovák piacra kívánja értékesíteni a termékeit, indokolt lehet a szlovák cég létrehozása. Ilyen esetben meggondolandó, nem lenne-e érdemesebb a magyar vállalkozás szervezeti egységét (fióktelepet, kirendeltséget) bejegyeztetni Szlovákiában.

Viszont ha egy magyar vállalkozó szlovák cég által szeretné kiszolgálni főképpen a magyar piacot, ez jelentős kockázattal jár. Későbbiekben a magyar adóhatóság átminősítheti magyar vállalkozásnak és visszamenőleg is követelheti az adót.

Székhely nem elég

Egy cég esetében ugyanis nem az a fontos, hogy hol van bejegyezve a székhelye. Sokkal inkább arra figyel az adóhatóság, hogy a cég hol folytatja a tevékenységét.

A szlovák cégben nem szükséges alkalmazottat foglalkoztatni. Semmilyen törvény ezt közvetlenül nem írja elő. Fennáll a kérdés, hogy ki végzi el a tennivalókat, ha nincs senki alkalmazásban.

Amennyiben a magyar tulajdonos és egy személyben az ügyvezető Magyarországról irányítja a „szlovák vállalkozását”, egyben ő is végzi az üzleti tevékenységet, és az év nagy részét Magyarországon tartózkodik, telephelye keletkezhet Magyarországon. Az adóhatóság későbbiekben is átminősítheti a vállalkozást magyar státuszúnak és követelheti visszamenőleg az adót.

Nincs iparűzési adó, szakképzési és innovációs hozzájárulás sincs

Igaz, hogy Szlovákiában nincs iparűzési adó, szakképzési és innovációs hozzájárulás sem. Viszont a társasági adó jelenleg 21%. A szlovák adórendszerről bővebben ide kattintva olvashat.

2020-tól bevezetik a kisvállalkozók számára a 15% adót. Olyan kisvállalkozások élhetnek ezzel a lehetőséggel – egyéni vállalkozók és cégek egyaránt, amelyek éves bevétele nem haladja meg a 100.000 EUR-t. Ez kedvező intézkedésnek mutatkozik.

Osztalékadó

2017-ben bevezették Szlovákiában az osztalék adót. A cégben elért adózás utáni nyereség kifizetésére vonatkozik. Viszont párhuzamosan törölték az osztalék kifizetéséből kötelezett egészségbiztosítási járulék megfizetését (14%). Ezek az intézkedések nem vonatkoznak a 2016-ban és a korábbi időszakokban elért nyereségek kifizetésére.

Alkalmazottak foglalkoztatása egyre magasabb költséggel jár

2020-ban ismét jelentősen növekedik a minimálbér Szlovákiában. Ezzel párhuzamosan emelkednek az egyes munkakörök besorolás szerinti bérszintje is. A minimálbérből számítódik az éjszakai munkára vonatkozó bérpótlék és az ünnepnapokra vonatkozó bérpótlék, amelyek ez által szintén emelkednek.

Szlovákiában a közelmúltban bevezették az üdülési hozzájárulást és a 13. illetve 14. fizetést. Összességében Szlovákiában a munkaerő jelentősen megdrágult. Csupán a diákmunka és a nyugdíjasok foglalkoztatása lehet kedvezményes.

Olcsóbb alapanyag, illetve árubeszerzés

Találkoztam többször is olyan igénnyel, hogy azért akart a vállalkozó másik országban céget létrehozni, mert az alapanyag beszerzésénél jelenleg túl magas árat fizet. A területi képviselőnek kizárólagos beszerzési joga van. Nem megkerülhető. Természetesen a területi képviselőnek is vannak költségei, így jelentősen magasabb árral értékesíti a terméket, mint ahogy az közvetlenül beszerezhető a külföldi gyártónál.

Vajon megéri-e a vásárlónak az alapanyag beszerzése miatt létesíteni egy céget külföldön? Lehet, hogy igen. Az üzlet nagyságától és az alapanyag ár-résétől függ. Nyilván csak nagy mennyiségnél éri meg. Hiszen a külföldi cég létrehozása egymagában is költséggel jár. Ezen túlmenően a havi rezsi költségeknek meg kéne haladni az árrést, hogy kifizetődő legyen. Egyszerű matematika.

Senkinek nem áll pénze az ÁFA-ban

Gyakran csupán azért hoznak létre külföldi céget EU-n belül a vállalkozók (magyarok, szlovák egyaránt), hogy kihasználják a hozzáadottérték-adó EU szintű szabályozása által nyújtott lehetőségeket. Közösségi beszerzéseknél a saját országban fizetendő adót általában vissza is lehet igényelni. A kedvező adminisztratív lehetőségnek köszönhetően nem áll a vevő pénze hosszabb időszakon át a hozzáadottérték-adóban.

Viszont nem működik olyan, hogy a magyar vállalkozás közvetlen beszerzés helyett szlovák cég által vásárolja a magyar partnerétől a terméket, majd viszont eladja Magyarországra, de az áru nem hagyja el az országot. Nem történik meg a fuvarozás Szlovákiába és vissza. Ilyen esetben a szlovák cégnek kéne Magyarországon közösségi adószámmal rendelkeznie. Ha az áru valóban ki lenne szállítva Szlovákiába, majd vissza, ez persze megdrágítaná a beszerzési költséget. Így már nem is lenne érdemes szlovák céget fenntartani adóoptimalizálási célra.

A közösségen belüli termékértékesítés adómentes. Az adómentességet az termékértékesítőnek kell bizonyítania.

Nem ellentétes az EU Irányelvvel a közösségen belüli értékesítés adómentességének megtagadása. Történhet így, ha a termékértékesítő nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének. Tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy adócsaláshoz járul hozzá, és nem tett meg minden tőle telhető ésszerű intézkedést annak érdekében, hogy elkerülje ezt. Megtörténhet, hogy az adóhatóság nem fogadja el az adómentesség alkalmazását. Utólag nem csupán az adót kéri, hanem késedelmi kamatot is felszámít.

Transzferárazás

Szlovákiában eltérőek és szigorúbbak a transzferárazásra vonatkozó szabályok. Nagy valószínűséggel az adóoptimalizálás céljából létrehozott szlovák cég köteles lesz transzferár dokumentációt készíteni. Ebből kifolyólag tovább emelkednek a szlovák cég költségei. Amit nyerne a vállalkozás az adón, azt kifizeti más típusú költségeknél.

Milyen költségekkel kell számolni a külföldi vállalkozás kapcsán

Egy cég létrehozása egymagában is költséggel jár. Ezen túlmenően a tulajdonosnak számolni kell további rendszeres költségekkel:

  • székhelyszolgáltatás, irodabérlet, esetleg raktárbérlet,
  • számviteli és adótanácsadói költségek,
  • fordítással, tolmácsolással járó költségek,
  • fuvardíjak, útiköltség,
  • alkalmazottak foglalkoztatásával kapcsolatos költségek,
  • transzferár dokumentáció készítésével kapcsolatos költségek.

Ha úgy adódik, hogy nem kifizetődő a külföldi cég, ezt meg is kell szűntetni. A végelszámolás meg további költséggel jár.

 

Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárat küldök.

Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2019.11.10.

 

Janok Julia

Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamiylen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.