Az itt közölt anyagokra vonatkozóan a szerzői jogokat fenntartom. További publikálásra, kiegészítésre vonatkozó kérdésekkel, kérem, írjon a janok.julia @ vallalkozasszlovakiaban . hu e-mail címre.
A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.


A transzferár szabályok a kapcsolt vállalkozásokra vonatkoznak. De mit jelent a kapcsolt vállalkozás?

Amennyiben például Önnek van egy vállalkozása Magyarországon és egy Szlovákiában, ezt nevezik kapcsolt vállalkozásnak. Hogy a helyzet ne legyen ilyen egyszerű, a kapcsoltság kiterjed a családtagok vállalkozásaira is.

Kapcsolt vállalkozásnak minősül továbbá az egyik országban bejegyzett társaság másik országban működő kirendeltsége, leányvállalata, vagy az ott keletkezett adóügyi telephelye. Két szlovák vállalkozás is lehet egymással kapcsolt viszonban.

A transzferár szabályai

 

Miért hangzik ez ilyen bonyolultan?

A kapcsolt vállalkozásoknál általában az a cél, hogy ott keletkezzen a nyereség, ahol kedvezőbbek az adózási feltételek.

Ezt a célt a nyereség átutalásával lehet elérni – „transzfer” – akár családon belül, akár országon belül, vagy akár nemzetközi szinten.

A nyereség átutalása = transzferálása leggyakrabban az értékmeghatározás által valósul meg. Így a termékek, szolgáltatások és egyéb teljesítések (kamatok) értéke az egyik vállalkozásban csupán a költségek szintjén kerül meghatározásra és a nyereség a másik vállalkozásban realizálódik. Belföldi viszonylatban ugyanez történhet két vállalkozás között, hogy a piaci ártól eltérő módon határozzák meg az ügylet értékét.

Nemzetközi szabályozás

Az OECD tagországok még a múlt században megegyeztek, hogy a kapcsolt vállalkozások nyeresége szükség szerint módosítható a torzítások elkerülése érdekében.

1995-ben az OECD Tanácsa jóváhagyta és elérhetővé tette a „Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára” című anyagát. Szlovák nyelven megjelent a Szlovákiai Pénzügyi közlönyben (FS 14/1997, FS 20/1999, FS 3/2002).

A téma szabályozására vonatkoznak továbbá a Két ország közötti megállapodások a kettős adózás elkerüléséről és az OECD Modellegyezmény és ennek magyarázata.

OECD Modellegyezmény 9. cikkének 1. bekezdésében található a szokásos piaci ár elvének meghatározása:

„Amennyiben két kapcsolt vállalkozás egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataiban olyan feltételeket teremt, vagy köt ki, amelyek különböznek a független vállalkozások között alkalmazott feltételektől, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, azonban e feltételek miatt nem realizált, az érintett vállalkozás nyereségéhez hozzászámítható es ennek megfelelően megadóztatható.”

Szabályozás a szlovák jövedelemadó törvényben

Az 595/2003 számú szlovák jövedelemadó törvény 2.§-a n) pontja alapján kapcsolt vállalkozásnak (szlovákul úgy nevezett „közeli személyek”) minősül a gazdaságilag, vagy természetes személyek által, vagy akár egyéb módon összefonódó vállalkozás.

Közeli személyek a Polgári törvénykönyv 116.§-a értelmében a közvetlen hozzátartozók (szülök, gyerekek, nagyszülők, testvérek, házastársak), és  olyan kölcsönösen közeli személyek, amelyek esetében az egyik sérelmét a másik is elszenvedi (pl. élettársak).

A jövedelemadó törvény 2.§-a o) pontja alapján gazdasági vagy személyes kapcsolódás olyan személyes részvételt jelent a másik vállalkozás vagyonát, ellenőrzését vagy irányítását illetően, vagy olyan személyes kapcsolatokat jelent, amelyek esetében a másik vállalkozáson való részvétel vagy ellenőrzés meghaladja a 25%-ot a közvetlen vagy közvetett részesedésen, illetve a törzstőkén vagy a szavazati jogok arányában.

A jövedelemadó törvény 2.§-a p) pontja értelmében az egyéb módon összefonódó vállalkozás olyan jogi vagy ehhez hasonló viszony, amely elsősorban adó csökkentése céljából, vagy adóveszteség növelése céljából jött létre.

Ennek értelmében inkább több figyelmet érdemes szentelni a transzferár dokumentáció készítésének, mint annak bizonygatására, hogy a két vállalkozás kapcsolt-e vagy nem.

Hasonlóképpen ítéltetik meg a korlátlan adóköteles személy és ennek külföldön található állandó telephelyei, illetve korlátolt adókötelességű személy és ennek a Szlovák Köztársaság területén található állandó telephelyei, továbbá a kapcsolt vállalkozások állandó telephelyei közötti viszonyok.

A kapcsolt vállalkozásoknak két alap kötelességük van

  1. Szükség esetén módosítani kell az adóalapot.

A kapcsolt vállalkozásnál adóalap növelő tételként kell érvényesíteni azt a árkülönbözetet, amelyet a kapcsolt vállalkozások az egymás közötti üzleti viszonyban használtak azzal az árral, amelyet független üzleti viszonyban használtak volna hasonló paraméterek mellett.

  1. Transzferár nyilvántartást kell készíteni.

Összehasonlításra kerülnek azok a feltételek, amelyeket kapcsolt vállalkozások az egymás között kötött üzleti viszonyban érvényesítenek, azokkal a feltételekkel, amelyeket független vállalkozások érvényesítenének hasonló üzleteknél hasonló feltételek mellett.

A családi cégek közötti üzleteket dokumentálni kell

A transzferár nyilvántartás célja beazonosítani és rögzíteni a kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönös üzletek árképzésének folyamatát.

Eközben fontos a megelőzés – a tervezett üzleteknél nem árt előre átgondolni, hogy megfelel-e a tranzakció értéke a szokásos piaci ár elvének.

Egyszerűsített nyilvántartást készítenek a

  • természetes személyek
  • mikro gazdálkodási egységek
  • közigazgatási egységek
  • hazai ellenőrzött ügyletek esetében – olyan esetek kivételével, ha az adóhatóság határozatát kérvényezték az árak jóváhagyása céljából, adókedvezményt vagy adóveszteséget érvényesítenek

Teljes nyilvántartást készítenek azok a gazdálkodási egységek, amelyek

  • az IFRS alapján állítják össze a beszámolót
  • olyan kapcsolt vállalkozással üzletelnek, amelynek a székhelye olyan országban van, mellyel Szlovákiának nincs kettős adózást elkerülő megállapodása
  • kérvényezik az adóhatóságnál az ármeghatározás módszerének jóváhagyását
  • adóalap korrekciót kérvényeztek
  • adókedvezményt érvényesítenek
  • 300.000 eur feletti adóveszteséget érvényesítenek

Alap szintű nyilvántartást azok vezetnek, akik az előző két pontban nem szerepelnek.

Meddig szükséges elkészíteni a transzferár nyilvántartást?

A transzferár nyilvántartást célszerű folyamatosan készíteni. Az adóhatóság a jövedelemadó bevallásának határideje elteltével akár már másnap is kérheti az adott évre vonatkozó transzferár nyilvántartás bemutatását. Az ilyen felszólítástól számított 15 napon belül szükséges az adóhatóság elé terjeszteni a dokumentációt. Ez viszont olyan rövid idő, hogy szinte lehetetlen ez alatt az idő alatt a követelményeknek megfelelő nyilvántartás elkészíteni.

 

Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárat küldök.

Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2018.02.18.