A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
A szlovák jövedelemadó törvény egyaránt vonatkozik cégekre és az egyéni vállalkozókra. A cégek kettős számvitelt vezetnek. Az egyéni vállalkozók általában egyszeri számvitelt vezetnek. Mindkét esetben az 595/2003 számú jövedelemadó törvény költségekre vonatkozó közös paragrafusait kell figyelembe venni.
Az önálló gazdasági tevékenységet végző személyek (gyakran használt szlovák rövidítése SZČO) választhatnak más, egyszerűbb adózási formát is. Ezeknél csupán bevételi nyilvántartást kell vezetni. Másik cikkben részletesen írok az egyéni vállalkozók átalány alapú adóköltség-elszámolásáról.
Csupán a bizonylat nem elég ahhoz, hogy a kiadás adóköltségként elszámolható legyen
Az adóellenőrzés folyamán a vállalkozónak fel kell tudni mutatni azt is, hogy a vásárolt termék valóban létezik, és hogy a vállalkozásnál van használva.
Példaként egy vállalkozó, akinek nincs irodája és a saját otthonából irányítja a kis vállalkozását, nyilván nem érvényesítheti adóköltségként az ülőgarnitúra árát. Hasonlóképpen nem érvényesíthet irodabútort sem. De az olyan költségek sem állják meg a helyüket az otthon végzett vállalkozásban, mint internet, takarítás, de még az íróasztal sem, ha csupán a szoba sarkában van egy asztal, amelynél „dolgozik” a vállalkozó. Olyan kiadásoknak, mint pl. fittness belépők, színház bérlet, vagy életbiztosítás, semmi keresnivalójuk nincs a cég költségei között.
A kimondottan magánjellegű használatra irányuló termékek, mint pl. villanyborotva, hajszárító, illetve konyhagép esetében az adóhatóság nem csak kizárja ezeket a vállalkozás adóköltségei közül. Adóhiány pótlásával és késedelmi bírság megfizetésével is járna az ilyen eset. Ezen túlmenően magánjellegű bevételként is tekintheti az adóhatóság, amelynél személyi jövedelemadó és járulékok megfizetésére is kötelezheti a vállalkozót.
Amennyiben a vállalkozás DPH (szlovák ÁFA) fizető, a kiadásokra még inkább oda kell figyelni. Mivel a DPH visszaigényelhetősége még szigorúbban van szabályozva.
A bizonylatok érvényesíthetőségéről más szempontból
Szlovákiában magyar vállalkozói szemmel nézve érdekesen történik a számlázás és annak kifizetése egyéb módon, nem bankátutalással. Részben írtam már a számla készpénzben történő kiegyenlítéséről ebben a cikkben.
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy külön bizonylatra van szükség, ami a számla kifizetését igazolja. Lehet ez egy bizonylat a futártól, hogy utánvétellel lett kiegyenlítve a számla. Hasonlóképpen lehet a készpénz elfogadásáról egy pénztárbizonylat online bekötött pénztárgép, illetve virtuális pénztárgép által kiállítva.
Megtörténhet, hogy a könyvelőhez kerül a számla, de nincs bizonylat a kifizetéséről. Bankkivonaton sem szerepel az adott számlára vonatkozó utalás. Ilyen esetben a számla a tartozások között marad vezetve a számvitelben. A vásárlás évében kettős számvitelben költségként lett elszámolva. Viszont 3 éven belül korrekcióstételként kell hozzászámítani az adóalaphoz. A végeredmény tehát nulla adóköltség.
Megtörténhet fordított eset, hogy van egy bizonylat a kifizetésről, de nem tudni, hogy mihez. Nem került a könyvelőhez a számla. Ezzel bizony a könyvelő nem tud mit kezdeni és kénytelen kihagyni a számvitelből.
Tárgyi eszközök értékének adóügyi érvényesítése
A szlovák jövedelemadó törvény tárgyi eszközként kezel minden olyan eszközt, melynek a beszerzési értéke több mint 1.700 EUR és a használati időszaka hosszabb egy évnél. Hat értékcsökkenési csoportba sorolja ezeket.
Az első csoportba tartoznak például a számítógépek, irodai gépek, kommunikációs berendezések, mérő műszerek, autók. Ezeknél az értékcsökkenés teljes időszaka 4 év. A hatodik csoportba tartoznak az ingatlanok. Ezek értékcsökkenési időszaka 40 év.
A tárgyi eszközök havi értékleírások által lehetnek adóköltségként érvényesítve a vállalkozásban. Ezt is részletesen szabályozza a szlovák jövedelemadó törvény. A számvitelben kimutatott tárgyi eszközök értékcsökkenése eltérhet az adóköltségként érvényesített értékcsökkenéstől.
Kedvező értékcsökkenési leírások 2020-tól
Mint már erről egy korábbi cikkemben írtam, 2020-tól bevezetésre kerül az úgynevezett „mikroadózó” státusz. Az a vállalkozás, amelyik 2020-ban megfelel a mikroadózó feltételeknek, 2021-től tetszés szerint érvényesítheti majd az értékcsökkenési leírásokat. Persze csak a 0-4 értékcsökkenési csoportoknál. Az ingatlanokra ez a kedvezmény nem vonatkozik.
80% átalány költség
2015-ben vezették be a jövedelemadó törvénybe azt a korlátozást, hogy a magáncélra is használt eszköz értékének csupán 80%-át lehet adóköltségként érvényesíteni a vállalkozásban. Ez vonatkozhat telefonkészülékre, számítógépre, laptopra. Hasonlóképpen a szolgáltatásokra vonatkozó költségeket, mint a telefon-, internetköltségek, is csak 80%-ig lehet érvényesíteni a vállalkozásban. Jövedelemadó szempontból nem szükséges semmilyen nyilvántartást vezetni arról, hogy a valóságban milyen arányban voltak ezek az eszközök a vállalkozásban, illetve magáncélra használva.
DPH (szlovák ÁFA) visszaigényelhetősége
A DPH-t (szlovák ÁFA-t) csak az a vállalkozás igényelheti vissza, amely teljeskörű hozzáadottérték-adó fizetőként van bejegyeztetve Szlovákiában. Létezik más típusú DPH bejegyeztetés is – részletekért kattintson ide, amelynél nem jogosult visszaigényelni az előzetesen felszámított DPH-t a vállalkozó.
A hozzáadottérték-adó visszaigénylésének másik fontos feltétele, hogy a vásárolt eszközöket és szolgáltatásokat a vállalkozás teljes mértékben az adóköteles bevételei megszerzéséhez használja fel.
Amennyiben tárgyi adómentes üzleteket folytat a vállalkozás, nem jogosult az előzetesen felszámított DPH visszaigénylésére. Abban az esetben, ha tárgyi adómentes üzleteket és adóköteles üzleteket is folytat a vállalkozás, olyan mértékben igényelheti vissza az előzetesen kifizetett DPH-t, amilyen arányban végez adóköteles üzleteket.
Bonyolultabb a helyzet abban az esetben, ha az eszközök (telefon, számítógép, laptop, autó), illetve szolgáltatások (internet, telefonköltségek) nem csupán a vállalkozásra vannak használva. A jövedelemadó törvény egyszerűen megoldotta a 80%-os költségek érvényesítésével. Azonban ez nem vonatkozik a DPH visszaigényelhetőségére. A hozzáadottérték-adónál pontosan fel kell tudni mutatni, hogy milyen arányban volt az adott kiadás felhasználva vállalkozási célokra, illetve magánjellegű célokra. Ebben az arányban lehet csak visszaigényelni az előzetesen felszámított DPH-t. Gondoljunk csak a telefon vagy az autó használatára, ez bizony macerás.
Külföldön fizetett hozzáadottérték-adó érvényesíthetősége adóköltségként
Amennyiben a közösségen belüli beszerzésnél tévesen felszámították a másik tagállam adóját és nem ruházták át az adófizetési kötelességet a vásárlóra, tehát a szlovák vállalkozásra, ennek nincs joga visszaigényelni a másik tagállamnak fizetett adót. A nemzetközi elektronikus rendszer által sem lehetséges visszaigényelni a tévesen felszámított más tagállambeli adót. Egyetlen módja a külföldi adó visszaszerzésének, hogy az eladót kérjük, módosítsa a számlát és fizesse vissza az adót.
A vásárolt eszköz, illetve szolgáltatás értékéből mindenképpen meg kell fizetni a DPH-t (szlovák ÁFA-t), kivéve, ha nem tartozik az adómentes tevékenységek közé.
A közösségen belüli beszerzéseknél tévesen felszámított külföldi hozzáadottérték-adó jövedelemadó költségként sem lehet érvényesíteni.
Egyetlen esetben lehetséges jövedelemadó költségként elszámolni a másik tagállamban befizetett adót. Ez akkor lehetséges, ha a másik tagállamból elvileg jogosultak lennénk visszaigényelni a hozzáadottérték adót, de ennek összege egy év alatt nem haladja meg az 50 EUR. Ilyen például a szállásköltségben, vagy némelyik országokban az üzemanyag költségében felszámított adó. Ugyanis csak 50 EUR felett igényelhető vissza a másik tagállamban megfizetett hozzáadottérték-adó a nemzetközi elektronikus rendszer által.
Bankkártyával történő fizetések korlátozása
Az egyik korlátozás DPH szempontból érvényesül. Nem minősül egyszerűsített adóügyi bizonylatnak olyan pénztárbizonylat, amely kiegyenlítése bankkártyával történt és a végösszeg meghaladja az 1.600 EUR-t. Készpénzfizetésnél a végösszeg nem haladhatja meg az 1.000 EUR-t. Erről a témáról is írtam részletesen egy korábbi cikkben – kattintson ide!
Másik szempontból nézve arra kell figyelni, hogy a bankkártya általi fizetésnél még véletlenül sem használjuk a magánbankszámlánkhoz tartozó bankkártyát. Amennyiben a vásárlás nem a vállalkozás bankszámlájához tartozó bankkártya által lenne kifizetve, nem érvényesíthető a vállalkozás kiadásaként.
Készpénzes fizetés korlátozása
2013. január 1.-től lett hatályos a 394/2012 számú készpénzfizetések korlátozásáról szóló törvény. Ennek értelmében a vállalkozások egymásnak nem fizethetnek készpénzben 5.000 EUR-nál magasabb összeget. Magánszemélyek egymás között nem fizethetnek készpénzben többet 15.000 EUR-nál.
Amennyiben az egy jogviszonyra vonatkozó összeg magasabb a fenti összegeknél, részlettörlesztéssel sem oldható meg a fizetés készpénzben. Ez a tilalom vonatkozik a külföldre irányuló, vagy külföldről befogadott fizetésekre is.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárat küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2019.11.03.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamiylen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.