A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
Utolsó időben többször is találkoztam következő helyzettel: külföldi tulajdonos alapít (vagy vesz) egy szlovák céget, majd ebben a cégben alkalmazza munkaviszonyban a honfitársait, akik nem Szlovákiában élnek. Kiküldi őket például Ausztriába ápolónak, vagy Németországba építőipari munkákat végezni. Ezt a témát most nem a külföldi munkavállalók szemszögéből vizsgálom, mert ők valószínűleg örülnek, hogy van munkájuk.
Jobb esetben a munkáltató be is jelenteti a munkavállalóit szlovák társadalombiztosítási intézmények felé és ki is fizeti nekik a megegyezett nettó bért. Még a levont járulékokat is továbbítja a Szociális Biztosító és valamelyik egészségbiztosító felé.
Akkor hol itt a probléma?
Majd néhány hónappal később az iránt érdeklődik a cég ügyvezetője, hogy miért nem kapta meg az A1 igazolásokat a munkavállalói számára? Elintézhető-e a PD A1 igazolás visszamenőleg?
Mert közben a német vagy osztrák társadalombiztosítási intézmény követeli az ottani járulékok megfizetését. Ami nem kevés pénz. Majd kiderül, hogy a cég könyvelője be is nyújtotta a kérvényeket a munkavállalók számára az A1 dokumentumok kiállítása céljából a szlovák Szociális Biztosító felé, csak az intézmény elutasította az igazolványok megadását.
Valójában miért nem kaphatja meg a munkáltató a PD A1 igazolásokat?
Mert nem teljesítette a feltételeket. Alapszabály szerint a munkavállalónak abban az országban kéne társadalombiztosítás alá tartozni, ahol a munkáját végzi, tehát valamelyik nyugateurópai országban. Csak kivételesen tartozhat kiküldetés során továbbra is annak a tagállamnak a társadalombiztosítási rendszerébe, ahol a munkáltatója be van jegyeztetve (a példánkban SK).
Lássuk a legfontosabb feltételeket (a teljesség igénye nélkül), melyek mellet érvényesíthető a kivétel:
- másik tagállamban 24 hónapnál rövidebb ideig fog tartani a kiküldetés,
- a kiküldött munkavállaló nem vált fel, illetve nem helyettesít másik személyt,
- a kiküldetés előtt legalább két hónapig a munkáltató valós tevékenységet végzett Szlovákiában és a munkavállalóival együtt részese volt a szlovák társadalombiztosítási rendszernek,
- a kiküldetéssel párhuzamosan a munkavállalók legalább 10 százaléka továbbra is Szlovákiában dolgozik,
- a vállalkozás bevételének legalább egy negyede Szlovákiában végzett tevékenységből származik akkor is, ha a munkavállalók egy része külföldön dolgozik.
És ha ezeket nem teljesíti a munkáltató, akkor sem rendes időben, sem visszamenőleg nem kaphatja meg a PD A1 igazolásokat.
Röviden a koordinációs rendeletekről
A koordinációs rendeletek (883/2004) minden EU tagállamban érvényesek és egyforma feltételeket szabnak a kiküldetésre. Ahogy Magyarországról sem, úgy Szlovákiából sem lehet küldeni munkavállalókat nyugateurópai államba dolgozni az nélkül, hogy a vállalkozásnak ne lenne valós tevékenysége abban az országban, ahol be van jegyeztetve.
A munkavállalóinak is elsődlegesen ebben az országban kell munkát végezni, majd később vehetnek részt külföldi kiküldetésben, miközben néhányuknak továbbra is abban az országban kell dolgozni, ahol a cég be van jegyeztetve és ahol a munkavállalók is be vannak jelentve társadalombiztosítás alá.
Az meg semmiképp nem működik, hogy szlovák cégből ukrán, szerb, vagy más nem EU tagállam állampolgárát küldené ki a munkáltató másik EU tagállamba dolgozni.
Joggal kéri a német vagy az osztrák társadalombiztosító a járulékokat
Ha a szlovák cég ügyvezetője nem tudja igazolni a munkavállalók szlovák társadalombiztosítási státuszát másik tagállamban végzett tevékenység során, az ottani társadalombiztosító a másik tagállamban végzett tevékenység miatt kéri a járulékok befizetését.
Az ügyvezetőt illeti a felelősség a cégre kirótt szankciókért.
.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2024.02.18.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.