Az itt közölt anyagokra vonatkozóan a szerzői jogokat fenntartom. További publikálásra, kiegészítésre vonatkozó kérdésekkel, kérem, írjon a janok.julia @ vallalkozasszlovakiaban . hu e-mail címre.
A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.


Utolsó időben ismét megerősödött az az irány, hogy „gyerünk Szlovákiába vállalkozni…” De miért is? Adót optimalizálni? Kevesebb adót fizetni? Piacot hódítani? Ebben a cikkben arra igyekszem rávilágítani, hogy mivel jár a vállalkozás áthelyezése Szlovákiába – olvassa tovább!

 

sikeres legyen a vállalkozás áthelyezése Szlovákiába

 

Mit értek az alatt, hogy „vállalkozás áthelyezése”

Áthelyezni a vevőket? Áthelyezni a piacot? Vagy csak a vállalkozás székhelyét?

Vevőket áthelyezni nem lehet. Egy étterem, illetve kávézó, vagy akár egy fodrász, kozmetikus, nyelvtanár vagy coach nehezen helyezhetné át a tevékenységét Szlovákiába. Csupán abban az esetben lenne értelme, ha letelepedik Szlovákiában – például azért, mert a párját követi. Ilyen esetben viszont újra kéne felépíteni a vásárlói körét.

Piacot „áthelyezni”? Inkább piachódításnak nevezném. Erősen függ a tevékenységtől. Például egy sikeresen működő építőipari magyar vállalkozás számára van értelme, hogy Szlovákiában is vállaljon munkát. Webáruház üzemeltetője is értékesíthet Szlovákiába. És még hosszasan sorolhatnám a példákat, milyen tevékenységeknél lenne értelme Szlovákiában is elvállalni egy-két megbízást. Attól még magát a vállalkozást, a vállalkozás irányítását nem szükséges áthelyezni másik országba. Ilyen esetben mindenképp arra kell figyelni, hogy mennyi ideig tevékenykedik külföldön a magyar vállalkozás. Ugyanis állandó telephelye keletkezhet Szlovákiában.

Cég székhelyének áthelyezése

Tudni kell, hogy nem az a fontos, hol van a cég hivatalos székhelye, hanem az, hogy honnan van irányítva, működtetve.

Amennyiben egy cégnek csak a székhelye van szlovák címen, de valójában Magyarországról van irányítva, működtetve, az adóhatóság később (akár évekkel később is) átminősítheti magyar cégnek és megkövetelheti az adók befizetését magyar szabályok szerint. A nemzetközi szintű együttműködés az adóhatoságok között egyre jobban működik.

A járvány időszak alatt, mikor sok cégvezető home-office-ből irányította a cégét, felmerül az is, hogy a cégnek keletkezhet a másik országban állandó telephelye az ottani irányítás miatt.

Szlovák céggel „nem kell adót fizetni” – valóban?

Sok esetben az iránt érdeklődnek a magyar vállalkozók, hogy igaz-e, ha beiktatnak egy ügyletbe szlovák céget, akkor nem kell adót fizetni.

Tisztázzuk! Milyen adót nem kell fizetni? Jövedelemadót, illetve társasági adót mindenképp kell. Néhányan tévesen a hozzáadottérték-adóra (DPH/ÁFA) gondolják, hogy „nem kell fizetni”.

Általában az előírt feltételek betartása mellett a közösségi áruértékesítésnél a vevő köteles megfizetni a hozzáadottérték-adót saját országában. De ez nem minden esetben lehet így. A határon átnyúló szolgáltatásoknál alapszabály szerint fordított adózás érvényesül. Ennek alapján a szolgáltatás befogadója köteles megfizetni a hozzáadottérték-adót a saját országában. A szolgáltatásoknál is rengeteg kivétel létezik az alapszabály alól. Ezeket részletezni messze meghaladná a cikk a témáját. Ezért maradjunk csak az általános helyzeteknél úgy a termékértékesítésnél, mint a határon átnyúló szolgáltatásoknál.

Az adót a határon átnyúló ügyleteknél általában a vevő fizeti. Más kérdés, hogy jogosult-e visszaigényelni saját országában a befizetett adót. Szlovákiában kétféle közösségi adószám létezik. A lényeges különbség, hogy az egyiknél az adóalany nem jogosult visszaigényelni az előzetesen felszámított adót. Ez rengeteg félreértéshez vezethet.

Néhányan úgy gondolják, hogy amennyiben egy Budapesti értékesítő és egy Győri vásárló közötti áruértékesítésnél beiktatnának egy Rév-Komáromi céget, akkor senkinek nem fog állni a pénze adóban. Egy ilyen ügylet semmiképp nem minősül háromszög ügyletnek. Elvileg az árut ki kéne szállítani Rév-Komáromba a szlovák cég által üzemeltetett raktárba. Majd onnan kéne tovább szállítani Győrbe. Valljuk be őszintén, hogy ez nem csak macerás, hanem költséges is. És ha az ügylet valójában Pécsről Szegedre történne Párkányi raktárt beiktatva…

Amennyiben a szállítás valóban szlovák cég beiktatásával történne, semmiképp nem lenne kifizetődő. Ha csak papíron történik így a szállítás, a két ország adóhatóságának 10 év áll rendelkezésére, hogy kellő mennyiségű bizonyítékot szedjen össze és a résztvevőkön számon kérje a nem befizetett adót.

Hasonló az eset szolgáltatásokkal is. Nem elég papíron beiktatni egy szlovák céget az ügyletbe.

Gyakran feltett kérdés

Az elmúlt hetekben több kérdést kaptam KATA-s vállalkozás „áthelyezésével” kapcsolatban. Az ábra általában úgy néz ki, hogy magyar egyéni vállalkozó nagy külföldi multinak bedolgozójaként tevékenykedik. Vagy akár 2-3 magyar vállalkozás alvállalkozójaként működik. Az egyéni vállalkozók általában a szlovák adózási feltételek iránt érdeklődtek.

Online végzett tevékenységeknél merülnek fel leggyakrabban az ilyen irányú kérdések. El tudom képzelni, hogy egy IT szakembernek valójában mindegy, hogy honnan végzi a munkáját. De nem mindegy, hogy honnan „irányítja” a saját egyszemélyes vállalkozását.

Tény, hogy Szlovákiában az egyéni vállalkozók jelenleg rendkívül kedvező adózási feltételek mellett tevékenykedhetnek. Ennek alapvető feltétele, hogy az egyéni vállalkozó rendelkezzen Szlovákiai lakcímmel és a munkáját valóban itt végezze.

Tegyük fel, hogy a lakcím megoldható. A munka végzése meg nehezen ellenőrizhető. De ha egyszer a vállalkozó kinyilatkozta az egyéni vállalkozás indításánál, hogy Szlovákiában lakik, és itt kívánja folytatni a tevékenységét, akkor az itteni társadalombiztosítás alá kéne tartoznia. Na, ez már nem egy kedvező feltétel.

Létező szlovák cég vásárlása

Felmerülnek olyan kérdések is, amelyeknél a magyar vállalkozó létező szlovák cég megvásárlása iránt érdeklődik. Fentebb már említettem, hogy Szlovákiában kétféle közösségi adószám létezik. Erre mindenképp oda kell figyelni cégvásárláskor, hogy rendelkezik-e a megvásárolni kívánt szlovák cég közösségi adószámmal. Ha igen, akkor milyennel. Részletesen írtam egy korábbi cikkemben a cégvásárlás buktatóiról.

 

Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.

Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2020.07.20.

 

Janok Julia

Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.

 

 

Tagok belépése

Elfelejtette a jelszavát?

Csatlakozzon hozzám!