Az itt közölt anyagokra vonatkozóan a szerzői jogokat fenntartom. További publikálásra, kiegészítésre vonatkozó kérdésekkel, kérem, írjon a janok.julia @ vallalkozasszlovakiaban . hu e-mail címre.
A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.


Többen szeretnének a KATA adózás elől menekülni szlovák EV engedély kiváltásával. Mennyire jó ez az ötlet és milyen buktatókkal jár – erről szól a cikk. 

Szintén tévhit, hogy magyar állampolgár kivált szlovák egyéni vállalkozói engedélyt. Majd egy szlovák ügynökség által kimegy „dolgozni” akár Belgiumba, Németországba, Ausztriába… és azt hiszi, hogy minden rendben van.

Szlovák EV engedély – mit old meg és mit nem
Janok Júlia
Vállalkozás Szlovákiában

Mivel többen is fordultak hozzám ezt a témakört érintő kérdésekkel, úgy gondoltam, hasznos lesz, ha cikk formájában is összefoglalom a válaszokat.

Főhősünk legyen Kovács Géza, magyar állampolgár, akinek tartós lakóhelye Magyarország területén van.

Miért tűnik előnyösnek ez a konstrukció?

Szlovákiában az egyéni vállalkozók, illetve az önállóan gazdasági tevékenységet végző személyek (SZČO) egy rendkívül kedvező adózást választhatnak. Nálunk átalány költségelszámolásnak nevezzük. Persze, csak abban az esetben élhetnek a lehetőséggel, ha megfelelnek a feltételeknek. Ezekről egy korábbi cikkemben írtam.

Az előny abban rejlik, hogy a bevételük 60%-át elszámolhatják költségként, de legfeljebb csak 20.000 eurot. És nem szükséges számvitelt vezetni. Ezen túlmenően még a befizetett járulékok is adóalap csökkentő költségként elszámolhatók. 

A vállalkozás indítása után Szlovákiában az önállóan gazdasági tevékenységet végző személy nem köteles járulékot fizetni szociális biztosításra, csupán az egészségbiztosításra. Ez roppan egyszerűnek tűnik, de…

Mik a buktatók?

Az idén bejelentett adóreform keretén belül 2023-tól valószínűleg megszűnik ez az általány-költség alapú adózási forma.

Ha nem is szűnne meg, illetve azok számára, akik korábban választották ezt a lehetőséget, megemlítem a lehetséges időzített bombákat.

Ha az egyéni vállalkozó éves szintű bevétele meghalad egy bizonyos összeget, ami 2022-ban 6800 euro körül van, a következő naptári évben július 1-től kötelezően fizet járulékot szociális biztosításra. Ez már további terhet jelent.

Még nem biztos, de már szó van arról, hogy 2023-tól a szociális biztosításnál is bevezetik az éves elszámolást. Ami annyit jelent, hogy akár utólag is be kell fizetni a járulékot az összes elért bevétel alapján. Nem lesz kedvezmény a vállalkozás indítása után.  

Társadalombiztosítás

Ezt tartom a legfontosabb kérdésnek. Azon túlmenően, hogy mikortól fog fizetni az egyéni vállalkozó szociális biztosításra járulékokat, felmerül inkább az a kérdés, hogy hol, azaz melyik országban lesz biztosítva.  

Ha egy magyar állampolgárnak van Szlovákiában lakóhelye, ezzel már tud kiváltani vállalkozási engedélyt. Viszont gyakran nem gondolja végig azt, hogy hol fog tartozni társadalombiztosítási rendszer alá. Mert csak egy EU tagállamban lehet biztosítva. Természetesnek tartja, hogy továbbra is Magyarországon. Itt merül fel egy paradoxon – a szlovák EV engedély kiváltásánál azt nyilatkozta, hogy Szlovákiában él. Társadalombiztosítást mégis továbbra Magyarországon fogja fizetni?

Tegyük fel, hogy igen. Rendelkezik-e A1-es kiküldetési igazolvánnyal? Ezt ugyanis a társadalombiztosítási intézmények adják ki abból a célból, hogy az emberünk igazolni tudja az egyik tagállamban, hogy ő egy másik tagállamban tartozik társadalombiztosítás alá. Amikor az ilyen igazolványt kérelmezné, hamar kibújik a szög a zsákból.

Nézzük tovább. Szlovák részről a TB intézmények akár évek elteltével is kérdőre vonhatják, hogy miért nem fizetett járulékokat? Magyar részről meg az adóhatóság kérdezheti utólag, hogy akkor hol is végezte emberünk a vállalkozási tevékenységet, ha továbbra is Magyarországon volt biztosított? Valószínűleg ott is élt, tehát utólag ott fizesse meg a személyi jövedelemadót.

A szlovák állampolgárokra is ugyanez vonatkozik

Vonatkoztassunk el a társadalombiztosítási hová tartozástól és vizsgáljuk meg magát a tevékenységet. Szlovákiában lakó egyéni vállalkozók is tevékenykednek külföldön. Akár Magyarországon is. Olvassák figyelemmel tovább a cikket, mert ők is kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor rájuk is érvényesek a határon átnyúló tevékenységekre vonatkozó előírások.

Mint említettem, nálunk is várható, hogy megszűnik a kedvező helyzet. Csak azzal a különbséggel, hogy mi már 2022 tavaszától tudunk róla.

Állandó telephelye keletkezhet a másik országban

Mindenképp tudatosítanunk kell, hogy bármelyik országba is végzi a tevékenységet az egyéni vállalkozó, ez nem munkaviszony. És ha nem Szlovákiában végezné a szlovák EV engedély alapján a tevékenységet, állandó telephelye keletkezik abban az országban, ahol valójában tevékenykedik. Itt lép be a két ország közötti kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény – mégpedig Szlovákia és azon ország között, ahol valóban tevékenykedik az egyéni vállalkozó. Ez vonatkozhat ápolókra is, vagy különböző építőipari tevékenységet végző szakemberekre (pl. hegesztő szakemberekre).

Ennek értelmében nagy valószínűséggel abban az országban kell majd jövedelemadót fizetni, ahol a tevékenységet ténylegesen végzi a vállalkozó. A nemzetközi adózás ennél sokkal bonyolultabb és egy blogbejegyzésben meg sem kísérlem leírni a következményeket.

Foglalkoztatás EV alapján és következményei

Az Munkaügyi Felügyelőség szerint a tényleges munkaviszony más szerződéssel való jogellenes eltitkolása akkor érvényesül, ha az Munka Törvénykönyve 2.§-ából eredő munkavégzés alábbi jellemzői teljesülnek:

  • az egyéni vállalkozó hosszú távon csak egy ügyfélnek számláz,
  • a munkát nem korlátozza határidő, pl. a projekt befejezésének időpontja, tehát a kapcsolat határozatlan időre szól,
  • vállalkozó a munkáltató eszközeit és helyiségeit használja a tevékenység végzésénél,
  • a munkavégzés kötött és rendes munkaidőben történik,
  • működik felettes-beosztott kapcsolat, tehát a vállalkozó valójában más személy utasításait követi,
  • vállalkozó a munkáltató cég nevében dolgozik és jár el, és a cég névjegykártyáit használja, miközben úgy tesz, mintha nem beszállító, hanem alkalmazott lenne,
  • a vállalkozó olyan tevékenységeket végez, mint a vállalat többi, munkaviszonyban dolgozó alkalmazottja.

A döntést arról, hogy a tevékenység munkaviszonynak felel meg, vagy sem, a Munkaügyi Felügyelőség és a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal értékeli.

Ha az illetékes hatóságok és ellenőrzések feltárják a végzett tevékenység fent említett jellemzőit, és megerősítik, hogy függő viszonyról van szó, és azt munkaviszonyban, azaz munkaszerződésben vagy munkaviszonyon kívül végzett munkára vonatkozó megállapodásban kell végezni, pénzbírságra számíthat úgy a munkaadó (2.000-től 200.000 euroig), mint a munkavállaló. Akár néhány évvel később is, persze visszamenőleg.

További rejtett csapdák

Általánosan az a vélemény, hogy ha nem hozzáadottérték-adó fizető a vállalkozó, év közben nem kell törődnie a számvitellel. Főképpen, ha átalány alapú költségelszámolást, vagy adónyilvántartást választ. Így van. Ezeknél az adózási konstrukcióknak épp az az előny, hogy nem szükséges számvitelt vezetni, ezért nem is vonatkoznak ezekre az adózókra a számviteli törvény szabályai.

A csapda viszont abban rejlik, hogy ezek az adózási konstrukciók csak bizonyos feltételek betartása mellet vehetők igénybe.

Az egyik ilyen csapda, hogy az adózó bevétele meghaladja az utolsó egymást követő 12 hónapban a 49.790 eurot és hozzáadottérték-adó fizetővé válik. Ezt gyakran nem veszik észre a vállalkozók. Másik csapda, hogy a szokásos tevékenység mellett egy újabb tevékenységbe kezd, aminél már mások lehetnek a feltételek, főképpen a hozzáadottérték adó vonatkozásában.

A könyvelő sem varázsló. Ha a következő naptári év márciusában kapja meg a bizonylatokat, amikből kiderül, hogy a tárgyi évben valamilyen ügyletnél másképp kellett volna eljárni, ezt már utólag a könyvelő sem tudja orvosolni.

A legnagyobb csapda talán az, hogy mindenben a könyvelőre hagyatkozik a vállalkozó. Tőle várja, hogy „majd szól”, ha valami változás állna be az ő vállalkozásával kapcsolatban. Ez képtelenség. Ilyet a könyvelőtől nem lehet elvárni. Főleg nem olyan viszonyban, amelynél csak egyszer egy évben találkoznak – az adóbevallás kitöltése előtt.

A vállalkozónak magának is figyelnie kell a rá vonatkozó szabályokat. Hiszen azért vállalkozó, hogy eligazodjon az ő vállalkozására vonatkozó előírásokban. Hogy tudna eligazodni a szlovák előírásokban egy magyar vállalkozó, aki szlovákul alig, vagy egy kukkot sem ért.

Épp ezért hoztam létre a Vállalkozás Szlovákiában portált és a hozzá tartozó heti hírlevelet, hogy segítsek azoknak, akik nem értenek szlovákul. Sajnos, rengeteg tévhit kering a szlovák vállalkozással kapcsolatban.

Hozzáadottérték-adó szabályok

Az eddigi tapasztalataim alapján azt látom, hogy főképpen azok érdeklődnek külföldi adózási lehetőségek iránt, akiknek magasabb a bevételük. A 49.790 euro értékhatár picivel több, mint 4.150 euro havonta. Akinek ennél magasabb a havi bevétele, néhány hónapon belül rájönne, hogy nem is érdemes kibúvókat keresni. Hozzáadottérték-adó fizetővé válik, ami újabb kötelességekkel jár.

Nem választhatja a fent említett egyszerű adózási formát, sem az adónyilvántartást, mint adóalap kiszámítására irányuló formát. Be kell a vállalkozását jegyeztetni és havi szinten DPH (szlovák ÁFA) bevallást szükséges benyújtania. Ez már persze számvitel vezetésével jár és mindenképp könyvelőre lesz szüksége. Így megemelkednek a költségek is.

Szolgáltatásnyújtás és a DPH / ÁFA

Igaz határon átnyúló szolgáltatásoknál az adófizetés általában átruházható a megrendelőre, persze bizonyos feltételek betartása mellet. Mégis hozzáadottérték-adó szabályok szerint telephelye keletkezik abban az országban, ahol valójában a tevékenységet végzi. Jövedelemadó fizetés szempontjából is állandó telephelye keletkezne Magyarországon (erről már fentebb is említést tettem).

Tehát semmiképp nem működne az, hogy Magyarországon él, Magyarországon tevékenykedik és szlovák EV engedély alapján számláz másik országba fordított adózással. Ez nem ilyen egyszerű. Viszont meghaladja egy blogbejegyzés terjedelmét. Ezekkel a témákkal forduljon adótanácsadóhoz, aki hozzáadottérték-adóval és nemzetközi adózással foglalkozik.

Kovács Gézával átszámoltuk

Térjünk vissza Kovács Gézához, aki egy fiktív személy. Havi bevétele meghaladja az 5.000 eurot. Emberünk hajlandó lenne Szlovákiába költözni, mivel se kutyája, se macskája. Innen végezné a programozó tevékenységét, amit egy nyugateurópai cégnek számlázna. 

Átszámoltuk, hogy ha Szlovákiába bérelne egy kis lakást, a bérleti díjat csak az adózás utáni nettó jövedelméből fizethetné. És ha mindent összeszámolunk, végeredményben ugyanott lenne, mint ha tisztességesen megfizetné Magyarországon az adót.

Felelősségvállalás

A fentebb leírtak mind-mind olyan helyzetek, amik csak hosszabb idő után derülhetnek ki. Nem lenne ezzel semmi gond, ha mindenki tisztában lenne azzal, hogy milyen téren mekkora kockázatot vállal.

Az egyéni vállalkozó teljes saját vagyonával felel a tartozásokért, az okozott károkért. Ide tartoznak a TB járulékok, adók, kiszabott büntetések…

Ha például egy Belgiumi cég nem tudná kifizetni Kovács Gézát, aki szlovák egyéni vállalkozói engedéllyel végezte a tevékenységét, és aki magyar állampolgár – kihez fordulhat segítségért?

A Belga szakszervezethez? Nem, mivel nem munkaviszonyban dolgozott. Belga igazságszolgáltatási intézményekhez? Azon nyomban kiderülne, hogy burkolt foglalkoztatás keretében dolgozott. Ennek utólagos következményeit inkább nem is sorolom.

Nem valószínű, hogy a szlovák egyéni vállalkozóként Belgiumi céggel kötött szerződésben az állna, hogy problémák esetén a szlovák bírósághoz lehet fordulni. Hamarább az van a szerződésben, hogy a Belgiumi igazságszolgáltatási szervekhez tartozik a problémák jogorvoslása. Tehát Kovács Géza kereshet belga ügyvédet, akit megbízhat a pénze behajtásával.

Baleset esetén… ezt a témát nem is boncolgatom tovább. Mindenki végig tudja gondolni a saját helyzetét és kockázatokat.

Akkor mégis mire jó a szlovák EV engedély?

Szlovák EV engedéllyel akkor érdemes tevékenykedni, ha a vállalkozó valóban Szlovákiában él. Itt is folytatja a vállalkozói tevékenységet. Itt tartozik társadalombiztosítás alá.

Amint külföldön végzett tevékenységről van szó, vagy külföldi állampolgár által végzett tevékenységről beszélünk, felmerül az adózási illetőség kérdése, a társadalombiztosítási hovatartozás és a kiküldetési szabályok.

Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.

Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2022.07.17.

Janok Julia

Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.

.

Tagok belépése

Elfelejtette a jelszavát?

Csatlakozzon a Prémium tartalom olvasóihoz!