A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
Néhány alap fogalmat szeretnék tisztázni ebben a cikkben, mely összetéveszthető a külföldi üzleti út fogalmával. Azt látom, hogy eltérően értelmezzük az egyes kifejezéseket szlovákul és magyarul. Az egyes típusú külföldi utaknál különbözőek a munkáltató kötelességei.
Szolgáltatásnyújtás céljából történő kiküldetés
A határon átívelő kiküldetést a 351/2015 számú törvény a határokon átnyúló együttműködésről a munkavállalók szolgáltatásnyújtás céljából történő kiküldetésekor (szlovákul „zákon o cezhraničnej spolupráci pri vysielaní zamestnancov na výkon prác pri poskytovaní služieb”) szabályozza. EU szinten meg a 1996/71/EK irányelv, a 2014/67/EU számú végrehajtási irányelv és a legutóbbi 2018/957/EU számú irányelv rendelkeznek egységesen a kiküldetésekről.
Ez említett EU irányelvek alapján három különböző típusú kiküldetésről lehet szó.
Határon átnyúló szolgáltatás
Mint a szlovák törvény megnevezéséből is látjuk, ezesetben a munkavállalók szolgáltatásnyújtás céljából dolgoznak a másik országban. A munkáltató elvállalt bizonyos feladatot külföldön, amelyet a munkavállalói által végez el. Ilyenek például az építőipari szolgáltatások, különböző javítások, vagy a beszereléssel egybekötött termékértékesítés.
Ezek alapján kiküldetésnek azt nevezzük, ha a vállalkozás, tehát a kiküldött munkavállalók munkáltatója, másik országban végez tevékenységet, általában valamilyen szolgáltatást nyújt. A munkavállaló a saját munkáltatója utasításai alapján cselkeszik. A szolgáltatást befogadó cég nem kölcsönvevő (felhasználó) munkáltató.
A munkavállalókat szükséges ellátni A1-es igazolvánnyal, amely arról szól, hogy továbbra is a munkáltató székhelyének országában tartoznak a társadalombiztosítási rendszerhez.
Minden ország védi a munkaerőpiacát és nem tolerál illegális munkavégzést. A munkavégzés országában be kell jelenteni a külföldről kiküldött munkavállalókat az ottani munkaügyi felügyelőséghez.
Szlovákiában két bejelentést is meg kell tenni. Az egyik bejelentésről az 5/2004 számú foglalkoztatási szolgálatokról szóló törvény rendelkezik. Hogyan kell megtenni a másik bejelentést Szlovákiában, erről egy korábbi cikkben írtam.
Ideiglenes rendelkezésre bocsátás
A munkavállalót a jelenlegi munkáltatója egy másik, ideiglenes munkáltatónak rendelkezésére bocsátja (kölcsön adja). Mindezt természetesen a munkavállaló beleegyezésével. A munkavállaló és a jelenlegi munkáltatója között jött létre a munkaviszony.
Az ideiglenes rendelkezésre bocsátásnak feltétele, hogy a kiküldő (azaz jelenlegi) munkáltató rendelkezzen munkaerő-kölcsönző ügynökségi engedéllyel.
A befogadó cég kölcsönvevő (felhasználó) munkáltató. Az ő utasításai alapján cselkeszik a munkavállaló, nem a kiküldő munkáltatója irányítja.
Külszolgálat – cégcsoporton belüli kiküldetés
Szlovákiában külszolgálatnak a diplomáciában végzett tevékenységet nevezzük. Erről rendelkezik a 151/2010 számú törvény a külszolgálatról.
Magyar forrásokban meg azt látom, hogy külszolgálatnak azt nevezik, amikor a munkavállalót másik országban működő, cégcsoporton belüli vállalathoz helyezik át ideiglenesen munkavégzésre.
A szlovák Munka Törvénykönyve az ilyet cégcsoporton belüli kiküldetésnek nevezi. Ennek feltétele, hogy a kiküldetés során a kiküldő munkaadó és a munkavállaló között munkaviszony áll fenn. Ilyenek lehetnek például különböző szakértői, vagy menedzseri szolgáltatások a cégcsoporton belül. Vagy betanítás céljából mennek a dolgozók a cégcsoporton belüli másik céghez.
A cégcsoporton belüli nemzetközi kiküldetés esetén nem lényeges a kiküldött munkavállalók üzleti útjának oka. Nem feltétlenül kell szolgáltatás nyújtás keretén belül végezni a munkát. A lényeg, hogy az alkalmazottak üzleti úton vannak egy másik tagállam területén, és az üzleti út során végzett munkájuk az anya / testvér / leányvállalat telephelyén történik.
Az A1-es igazolvánnyal és a munkavállaló külföldön történő bejelentésével kapcsolatban ugyanaz érvényes, mint a határon átnyúló szolgáltatásoknál írtam.
Melyik ország társadalombiztosítása alá tartozik a munkavállaló
Köteles-e a munkáltató kérvényezni az illetékes társadalombiztosítási hivatalt, hogy a munkavállalók külföldi kiküldése előtt állítsa ki a kiküldetés időtartamára a PD A1 formanyomtatványt, a társadalombiztosításra vonatkozó koordinációs rendeletek szabályozzák. Nevezetesen a 883/2004 EK rendelet. Nem a Munka Törvénykönyve.
Az említett három különböző típusú külföldi munkavégzést a járvány alatt általában nem lehet online módon helyettesíteni. A szolgáltatásnyújtást, az építőipari, ill. szerelési munkákat személyesen kell elvégezniük a munkavállalóknak az adott külföldi helyszínen.
Hogy melyik ország társadalombiztosítása alá tartoznak a külföldön dolgozó munkavállalók, az több tényezőtől is függ. Legyakrabban az a mérvadó, hogy mennyi ideig tart a külföldi munkavégzés. Keletkezik-e a munkáltatónak a másik országban állandó telephelye.
- július 30-tól új szabályok vonatkoznak a nemzetközi kiküldetésekre.
Külföldi üzleti út
Magyarországon kiküldetésnek nevezik azt is, amit mi Szlovákiában egyszerűen csak üzleti útnak (szlovákul „pracovná cesta”), vagy gyakrabban szolgálati útnak (szlovákul „služobná cesta”) nevezünk. Ezek általában rövid utak, akár csak országon belül. Mégy ugyanazon a napon, ritkábban egy-két napon belül a munkavállaló visszatér az otthonába.
A külföldi üzleti út azt jelenti, hogy munkavállalókat küldenek egy másik EU-tagállam területére, hogy munkát végezzenek a munkáltató nevében és javára. Ebben az esetben a munkáltató nem nyújt szolgáltatást kiküldött munkavállalók által külföldön. Ez nem határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás, a munkavállaló a saját munkáltatója számára végez tevékenységet, nem harmadik fél javára.
Általában üzleti megbeszélések céljából, konferencián való részvétel céljából, kiállítások látogatása céljából vannak elrendelve a külföldi üzleti utak. Az ilyeneket a járvány időszaka alatt könnyedén helyettesítették az online találkozások, megbeszélések.
Ha viszont valóban megtörténik a külföldi üzleti út, a munkavállalónak joga van külföldi étkezési pótlékra.
Mivel külföldön általában nem történik konkrét munkavégzés, ezért a munkáltatók nem is szoktak az ilyen rövid utakra A1-es igazolást kérni a szociális biztosítótól a munkavállaló számára. Pedig kéne. Akkor is, ha egyértelmű, hogy a munkavállaló továbbra is a rendszeres munkavégzés országában tartozik társadalombiztosítási rendszerbe.
Alapvető különbség
A különbség az üzleti út és a szolgáltatásnyújtás céljából kiküldött munkavállalók között abban rejlik, hogy a munkavállaló az üzleti út során a „saját” munkáltatójával egyeztetett munkakörülményekkel rendelkezik. Míg a szolgáltatásnyújtás céljából történő kiküldetés esetén a munkáltató köteles garantálni azokat a munkakörülményeket, amelyek a kiküldetés országában érvényesek, ill. amelyek előnyösebbek a munkavállaló számára.
Útiköltségek és további költségek térítése
Az útiköltségek térítéséről szóló 283/2002 számú törvény alapján a munkáltató felelős a külföldi kiküldetések során felmerülő kiadások térítéséért az alkalmazottakkal szemben:
- útiköltségek,
- üzemanyag költség térítése,
- szállásköltségek,
- élelmezési költségek,
- gyógyászati költségek térítésére vonatkozó biztosítás,
- kötelező védőoltás költségének térítése,
- további szükséges kiadások.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2020.03.28.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.