Az itt közölt anyagokra vonatkozóan a szerzői jogokat fenntartom. További publikálásra, kiegészítésre vonatkozó kérdésekkel, kérem, írjon a janok.julia @ vallalkozasszlovakiaban . hu e-mail címre.
A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.


Már elég jól beépült a vállalkozók tudatába, hogy a közösségen belüli szolgáltatások nagy része 0% hozzáadottérték-adóval számlázandó, mivel fordított adózás (reverse charge) érvényesül. Ennek az a feltétele, hogy mindkét fél – a megrendelő és a szolgáltató is a saját országában rendelkezzen közösségi adószámmal. Mi a további teendő és mit kell tenni, ha esetleg nem így van – erről szól a cikk.

 

Közösségen belüli szolgáltatások és a közösségi adószám

 

Kétféle közösségi adószám Szlovákiában

Ahhoz, hogy egy vállalkozás, vagy egy gazdasági tevékenységet folytató szervezet befogadhasson másik tagállamban letelepedett vállalkozástól szolgáltatást, közösségi adószámmal kell rendelkeznie. Elsősorban a hozzáadottérték-adó alapszabálya szerinti szolgáltatásokról írok a cikkben, amik nem adómentesek és nem is tartoznak a kivételek közé.

Hasonlóképpen, ha egy vállalkozás másik tagállamban letelepedett megrendelőnek nyújt szolgáltatást, mely a hozzáadottérték-adó alapszabálya szerint adózik, rendelkeznie kell közösségi adószámmal.

Szlovákiában viszont nem minden vállalkozás rendelkezik közösségi adószámmal. Erről a témáról már korábban írtam részletesen. Most csupán röviden megemlítem, hogy kétféle hozzáadottérték-adó regisztráció létezik Szlovákiában.

Az egyiknél az adófizető visszaigényelheti az előzetesen felszámított és kifizetett adót (4.§), a másiknál nem (7a.§). A közösségi adószám alapján nem lehet megkülönböztetni a két típust.  Mindkét esetben a közösségi adószám SK-val kezdődik, és 10 számjegyből tevődik össze. Az adózó regisztrációs igazolványán van feltüntetve, hogy melyik paragrafus értelmében lett a vállalkozás hozzáadottérték-adó alanyként bejegyezve.

Mi a helyes eljárás

Amennyiben egy közösségi adószámmal nem rendelkező vállalkozás, vagy gazdasági tevékenységet végző egység külföldi megrendelőnek szeretne szolgáltatást nyújtani, illetve külföldről szeretne befogadni szolgáltatást, szükséges regisztrálnia az adóhatóságnál. A 7a.§ szerinti regisztráció épp erre szolgál, hogy közösségen belüli szolgáltatásokat befogadhat, illetve nyújthat, miközben nem válik hozzáadottérték-adó fizetővé.

Amennyiben az alapszabály értelmében adózó szolgáltatásról van szó, 0% adóval kell kiállítani számlát.

Mit kell tenni a számla befogadójának

A számla befogadója kiszámítja a 20% DPH-t (szlovák ÁFA-t). Majd ezt feltünteti az adóbevallásban. Amennyiben teljeskörű hozzáadottérték-adó fizető (rózsaszín igazolvánnyal rendelkezik), vissza is igényelheti az adót ugyanabban a bevallásban. Ha csupán a 7a.§ szerint bejegyeztetett (fehér igazolvánnyal rendelkezik), a bevallás alsó részében nem szerepelteti az adót, mivel nem igényelheti vissza.

A teljeskörű adófizető tételesen feltünteti a számla adatait az adott adóidőszakra vonatkozó ellenőrző kimutatásban. A 7a.§ szerint bejegyzett adóalany nem nyújt be ellenőrző kimutatást, mivel ő nem igényel vissza adót.

A szolgáltató is jelenti az általa kiállított számlát

Amennyiben szolgáltatóként szerepel az üzletben a szlovák vállalkozás, a számlázott összeget feltünteti az adóbevallásban.  Mégpedig abban a részben, ahol a közösségen belül nyújtott szolgáltatásokat kell feltüntetni, melyekhez nem számított fel adót. Majd az összesítő nyilatkozatban feltünteti a külföldi megrendelő közösségi adószámát és a számlázott nettó összeget. Az ellenőrző kimutatásban nem szerepelnek a külföldre nyújtott szolgáltatás számlájának adatai.

Ezt mindkettő típusú közösségi adószámmal rendelkező vállalkozásnak egyformán szükséges megtennie. Valójában az összesítő nyilatkozat benyújtása által jutnak el a szolgáltatás adatai a közösségen belüli VIES rendszerbe.

Elektronikus szolgáltatások harmadik országbeli szolgáltatóktól

Ma már nem ritka eset, hogy EU közösségen kívüli, u.n. harmadik országban letelepedett szolgáltatótól veszünk igénybe szolgáltatást. Általában elektronikusan nyújtott szolgáltatásról van szó – például applikáció, vagy stock-fotók letöltése.

A szolgáltatás befogadójának hasonlóképpen kell eljárni, mint ha EU tagállamból venné igénybe a szolgáltatást. Fentebb írtam a teendőkről.

Megtörténhet, hogy a harmadik országbeli szolgáltató valamilyen oknál fogva hibásan állította ki a számlát, mely adót is tartalmaz. Ebben az esetben is be kell fizetni a 20% szlovák adót, méghozzá a számlán szereplő teljes összeg után.

Hogyan rendeltük a szolgáltatást

Történhet olyan is, hogy az adózó tévesen feltüntette közösségi adószámként SK előjellel azt az adószámot, ami a jövedelemadó fizetési regisztráció után kapott. Azért történhetett ez meg, mivel a két adószám számjegyei azonosak. Annyi a különbség, hogy a jövedelemadó regisztrációs szám nem tartalmazza az „SK” előtagot.

Az adózó valószínűleg nem tudatosította, hogy ő nem hozzáadottérték-adó fizető.

Amennyiben a szolgáltató nem ellenőrzi le a VIES rendszerben a megrendelő adószámát, megtörténhet, hogy 0% adóval állítja ki a megrendelő felé a számlát. Ilyen esetben tanácsos a szlovák megrendelőnek minél előbb adószámot igényelni a 7a.§ szerint és minél előbb befizetni az adót. Ugyanis a nemzetközi elektronikus adatszolgáltatás során előbb vagy utóbb megtalálja az adóhatóság, hogy nem lett befizetve az igénybe vett szolgáltatás után az adó.

Közösségi szolgáltatás adóval számlázva

A közösségen belüli szolgáltatás két esetben lehet a szolgáltató országában érvényes adóval együtt kiszámlázva:

  • a megrendelő nem rendelkezik közösségi adószámmal, tehát magánszemély,
  • vagy a megrendelő elfelejtette feltüntetni a megrendelésnél a közösségi adószámát.

Ez nem vonatkozik a kivételes szabályozás alá tartozó szolgáltatásokra. Ilyenek az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, a kiállítások körüli szolgáltatások, különböző rendezvények, oktatás, amelyeknél a teljesítés helye abban az országban van, ahol az ingatlan helyezkedik, illetve ahol a rendezvény fizikálisan zajlik.

Visszatérve az alapszabály szerint adózó szolgáltatásokra – amennyiben a szlovák megrendelő nem rendelkezik közösségi adószámmal, és nem is magánszemély, regisztrálnia kell az adóhatóságnál. Utólag kell bevallani és befizetni az adót a szlovák adóhatóság felé függetlenül attól, hogy kifizette a másik ország adóját is.

Amennyiben a szlovák megrendelő csupán elfelejtette feltüntetni a közösségi adószámát a megrendelésnél és ez miatt kapta a számlát másik tagállam adójával, azt a másik országban megfizetett adót valószínűleg elbukta. Egyetlen megoldás lenne megkérni a szolgáltatót, hogy javítsa a számlát és utalja vissza a tévesen felszámított adót. Mindenképp be kell fizetni a DPH-t (szlovák ÁFA-t) a számlázott összeg alapján.

Kis értékű számlákat sem érdemes elhanyagolni

Mint fentebb említettem, a közösségen belül nyújtott szolgáltatásokat fel kell tüntetni az összesítő nyilatkozatban. Ez így történik minden tagállamban. Tehát amennyiben minden hónapban rendszeresen kapnánk pl. a Google-tól 1,99 EUR összegben számlát, ezeket sem hanyagolhatjuk el. Nyilván az első egy-két hónapban az adóhatóság nem fog sietni a bírságolással. De mindenképp látni fogja, hogy a szolgáltató lejelentette a VIES rendszerbe ezeket a kis összegű számlákat is. Ha nem fizettük be az adót ezek után a számlák után, egyszer csak felkeres bennünket az adóhatóság és visszamenőleg követelni fogja bármilyen alacsony összegű számlák adójának befizetését.

Érdemes tehát komolyan venni ezeket az alacsony összegű számlákat azért is, mert egyre nagyobb hangsúlyt kap a „megbízható adózó” mint bizalmi mutató a hozzáadottérték-adó rendszerben.

 

Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.

Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2020.09.06.

 

Janok Julia

Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.

 

 

Tagok belépése

Elfelejtette a jelszavát?

Csatlakozzon a Prémium tartalom olvasóihoz!