Az itt közölt anyagokra vonatkozóan a szerzői jogokat fenntartom. További publikálásra, kiegészítésre vonatkozó kérdésekkel, kérem, írjon a janok.julia @ vallalkozasszlovakiaban . hu e-mail címre.
A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.


2020-ban még inkább fellendült világszerte az online kereskedelem. Ezen belül megnövekedett az online nyújtott szolgáltatások száma is. Egyre gyakrabban igénylünk elektronikus szolgáltatást EU-n kívüli országokból. Az ott letelepedett vállalkozásokat nevezzük harmadik országbeli cégeknek. Ezektől a szolgáltatóktól kapunk olyan számlát, amin megjelenhet az EU-val kezdődő közösségi adószám. Mit kezdjünk egy ilyen számlával? Egyáltalán jól van-e ez így kiállítva? Olvassa tovább a cikkben!

 

EU-val kezdődő közösségi adószám a hibásan kiállított számlán

 

Mit neveznek elektronikus szolgáltatásnak

Az elektronikusan nyújtott szolgáltatásokat az EU irányelv határozza meg. Ilyen lehet például egy

  • szoftver vagy applikáció vásárlása,
  • tárhelyszolgáltatás,
  • fényképek, film, illetve videó letöltése,
  • online oktatáson való részvétel, távoktatás,
  • PDF vagy elektronikus könyv, illetve kiadvány vásárlása, stb.

Az elektronikus szolgáltatások teljesítési helye a harmonizált hozzáadottérték-adó szabályok szerint a megrendelő országában van. Az EU-n kívüli országban letelepedett szolgáltatónak rendelkeznie kell közösségi adószámmal. Mégpedig nem is akármilyennel. EU-val kezdődő közösségi adószám az, amit fel kell tüntetnie a kiállított számlán, ha EU tagállam lakosának (nem vállalkozásnak) számláz.

Miben más az elektronikus szolgáltatások DPH/ÁFA vonzata

Amennyiben magánszemély a fent említett szolgáltatások befogadója, a szolgáltató rá nem ruházhatja át az adófizetési kötelességet. Ha meg adó nélkül számlázna, olcsóbban értékesítené a szolgáltatásait, mivel senki nem fizetné meg az adót. Persze, ez nem korrekt a közösségen belüli szolgáltatókkal szemben. Ezért vezették be azt a kötelességet, hogy a harmadik országbeli szolgáltatóknak kell a megrendelő országában megfizetni a hozzáadottérték adót.

Kezdetben, amikor bevezették ezt a szabályt, nulla értékhatártól volt érvényes. Később módosítottak rajta úgy, hogy csak abban az esetben kell a vevő országa szerinti hozzáadottérték-adót felszámítani a számlán, ha az elektronikus szolgáltatások összértéke a szolgáltatónál meghaladta egy adott ország felé egy naptári évben a 10.000 EUR-t.

Egyfajta könnyítésként vezették be a Mini One Stop Shop (MOSS) rendszert, hogy a szolgáltatóknak ne kelljen minden EU tagállamban szakembert keresni, bejegyeztetni a vállalkozást ottani adófizetésre, majd benyújtani az adóbevallást és az adott országba utalni a befizetendő hozzáadottérték-adót. MOSS rendszerbe a saját országában tud beregisztrálni, majd egy utalással befizeti az összes tagállamba irányuló adót a saját pénznemében. Nemzetközi szinten a MOSS rendszeren belül meghatározott módon eljuttatják az adót és az adatokat a megfelelő ország adóhatóságához.

Harmadik országbeli szolgáltatók úgy tudnak belépni a MOSS rendszerbe, ha EU-val kezdődő közösségi adószámot igényelnek bármelyik EU tagállamban.

Az EU-val kezdődő közösségi adószámot nem tudjuk ellenőrizni a VIES rendszerben. Ez ugyanis nem közösségi adószám, csupán egy közösségi adózási célra használt nyilvántartási szám.

Mit tegyen egy vállalkozás, ha EU-val kezdődő közösségi adószám jelent meg a számlán

Elvileg szlovák, vagy akár magyar vállalkozás felé kiállított számlán nem volna szabad szerepelnie EU-val kezdődő közösségi adószámnak a harmadik országbeli szolgáltatótól. És nem volna szabad adónak sem szerepelni a számlán, hiszen fordított adózással kéne számlázni EU-ban letelepedett vállalkozás felé. Valószínűleg a szolgáltató nem tudta, hogy a megrendelője vállalkozás és nem magánszemély. Vagy tévesen állította ki a szolgáltató a számláját EU-s adószámmal, vagy a megrendelő nem közölte vele a saját közösségi adószámát.

Amennyiben szlovák vállalkozás az elektronikusan nyújtott szolgáltatás befogadója, neki is rendelkeznie kéne közösségi adószámmal. Amennyiben a számla már tartalmaz 20% DPH-t, ezt a szlovák vállalkozás nem tudja érvényesíteni, mivel ez tévesen került a számlára. A szlovák vállalkozásnak fel kell számítani 20% DPH-t (szlovák ÁFA-t) a számlázott összeghez. Ezt az adót fel kell tüntetni az adóbevallásban.

Szlovákiában kétféle adószámot igényelhetnek a vállalkozások. Az egyik szerint joguk van visszaigényelni az előzetesen felszámított adót, a másik alapján nem. Az egyik szerint tehát párhuzamosan vissza is igényelhetik az adóbevallásban feltüntetett adót, így végeredményben csupán két adminisztrációs műveletet kell megtenniük.

Ha viszont nem jogosult a szlovák vállalkozás az előzetesen felszámított adó visszaigénylésére, be kell fizetnie a kiszámított és adóbevallásban feltüntetett 20% adót.

Mi legyen a hibás számlával

Egyértelmű, hogy a harmadik országbeli szolgáltató kizárólag a nem adóalany vásárlói miatt regisztrált a MOSS rendszerbe. Azok a vállalkozók, akik szlovák adóalanyok, a fentiekben említett fordított adózással elintézik a számla adótartalmát az adóhatóság felé. Ezt meg kell tenniük akkor is, ha nincs a számlán feltüntetve a szolgáltató EU-s adószáma.

A számlán feltüntetett EU-s adószámnál is nagyobb hiba, ha a számlán fel volt számítva 20% DPH. Ezzel mi legyen?

A szlovák cég levélben fordulhat a szolgáltatóhoz és megkérheti őt, hogy javítsa ki a számlát és utalja vissza a DPH-t. Valljuk be őszintén – mekkora lesz az esély a sikerre? Nem nagy. Annál is inkább, mert általában csak kis összegekről van szó. Általában figyelembe sem veszik a levelet. Jobb esetben olyan válasz jön, hogy már késő és nem lehet a számlát módosítani.

A számlán feltüntetett adót nem lehet semelyik ország adóhatóságától visszaigényelni. Azért nem, mert jogtalanul volt felszámítva.

Befogadta a vállalkozás az elektronikus szolgáltatást? Igen. Tehát a saját országában kell befizetni az adót a szolgáltatás értéke után. És mivel az adó alapja minden, ami ki lett számlázva, az adót is tartalmazó végösszeg alapján legyen kiszámítva az itthon befizetendő adó.

Az adóalapot a hozzáadottérték-adó bevallás 11-es mezőjébe, az adót meg a 12-es mezőbe szükséges feltüntetni. Az ellenőrző kimutatásban is szerepeltetni kell a számlát és az adót. Abban az esetben is, ha a számlán nem szerepel EU-s adószám.

Csupán egy javaslat

Érdemes lenne beszélni a munkatársakkal, akik intézik az ilyen jellegű megrendeléseket, hogy jobban figyeljenek oda a megrendelés rögzítésénél arra, hogy a vállalkozás közösségi adószáma megfelelő módon rögzítésre kerüljön az online megrendelés során.

 

Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.

Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2020.08.23.

 

Janok Julia

Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.

 

 

Tagok belépése

Elfelejtette a jelszavát?

Csatlakozzon hozzám!