Szerző: Janok Julia | szept 30, 2021
A Kereskedelmi Törvénykönyv lehetővé teszi, hogy egyetlen tulajdonos alapíthasson korlátolt felelősségű társaságot. Az egyszemélyes szlovák KFT alapítója lehet egyetlen természetes személy, vagy egyetlen jogi személy.
Szerző: Janok Julia | szept 23, 2021
A cégbírósági bejegyzés az első lépés ahhoz, hogy egy szlovák cég létrejöjjön. De a valós működése előtt még néhány bejegyeztetést, nyilvántartásba vételt, bejelentést szükséges megtenni. Ebben a cikkben ahhoz adok útmutatót, hogy mik a tennivalók, ha kezében tartja a frissen bejegyzett szlovák cég cégbírósági kivonatát.
Szerző: Janok Julia | szept 18, 2021
Magyar vállalkozók számára több megfontolásból is fontos lehet egy szlovák cég létrehozása. Első sorban a piachódítás számukra a legfontosabb. Szolgáltatásoknál a cég szabad kapacitásának határokon túli kihasználása is érdekes lehet. Ebben a cikkben áttekintés adok azokról a témákról, amiket érdemes megfontolni még mielőtt indítják a cégnyilvántartási bejegyzés folyamatát. Az anyag annál érdekesebb, hogy további cikkek belinkelésével részletesen rávilágít az egyes témakörök útvesztőire.
Szerző: Janok Julia | szept 9, 2021
Az adómegállapítási eljárás az adóellenőrzés következő szakasza, amelyet csak akkor hajt végre az adóhatóság, ha a jegyzőkönyvvel együtt kiküldték a felszólítást az adóalanynak a jegyzőkönyvvel kapcsolatos észrevételei benyújtására. Az adómegállapítási eljárásról a szlovák adórend 68.§-a rendelkezik. A gyorsított adómegállapítási eljárásról meg a 68a.§ rendelkezik.
Szerző: Janok Julia | aug 26, 2021
Semmi nem zárja ki azt, hogy a tulajdonosnak munkaviszonya legyen a saját cégében. A foglalkoztatási formák bármelyikét választhatja. Ha az ügyvezetői tevékenység díjazással jár, ebből személyi jövedelemadó előleget és járulékokat is le kell vonni. Hasonlóképpen, mint a munkabérből. Mégis vannak esetek, amikor kedvezőbb a végeredmény – erről szól a cikk. Olvassa tovább!
Szerző: Janok Julia | aug 19, 2021
A tőkealap több féle módon is megközelíthető. Alapvető szabályozását a Kereskedelmi Törvénykönyvben találjuk. A számvitelben való kimutatását a számviteli törvény és ahhoz fűződő pénzügyminisztériumi rendeletek szabályozzák. Nem utolsó sorban a jövedelemadó tőrvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Főképpen a tőkealap kifizetésénél, illetve felhasználásánál.