Az itt közölt anyagokra vonatkozóan a szerzői jogokat fenntartom. További publikálásra, kiegészítésre vonatkozó kérdésekkel, kérem, írjon a janok.julia @ vallalkozasszlovakiaban . hu e-mail címre.
A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.


Tágabb értelemben távolsági értékesítésnek értelmezhetnénk minden online értékesítést akár egy országon belül, akár országhatárokon túl. Viszont az EU irányelve meghatározza, mit kell értelmezni e fogalom alatt hozzáadottérték-adó szemszögéből. Megadja hozzá a törvényes keretet. Ebben a cikkben főképpen abból a szemszögből írok a távolsági értékesítésről, amikor egy webáruház szlovák vállalkozás által végez termékértékesítést az EU térségben.

Elektronikus szolgáltatásokról ebben a cikkben nem lesz szó – ezekre ugyanis más előírások vonatkoznak, mint a termékértékesítésre.

 

Webáruház szlovák vállalkozás által üzemeltetve

 

Szlovák cég, vagy egyéni vállalkozás által üzemeltetett webáruház

Szlovákiában webáruházat, vagyis interneten bonyolított kereskedelmet lehet végezni egyéni vállalkozóként vagy kereskedelmi társaság tevékenységeként.

A webáruház működtetéséhez a szokásos engedélyek szükségesek. Tehát egyéni vállalkozónál vállalkozási igazolvány, illetve kereskedelmi társaság esetén bejegyeztetés a cégbírósági nyilvántartásba. A webáruház működtetése nem kötött végzettséghez, vagy egyéb engedélyhez.

Egy újonnan indított vállalkozás (cég/egyéni vállalkozás) nem válik automatikusan hozzáadottérték-adó fizetővé. A közösségi adószámot Szlovákiában külön adóeljárás keretén belül szükséges megkérvényezni. Amennyiben a vállalkozás összesített forgalma az utolsó egymást követő 12 hónapban meghaladta a 49.790 EUR-t, kötelezően kérvényezni kell a szlovák közösség adószámot.

Amíg nem éri el a vállalkozás forgalma ezt az értékhatárt, önkéntesen is kérvényezheti a hozzáadottérték-adó fizetői státuszt. Ilyen esetben érdemes egy rövid vállalkozási tervet összeállítani. Jó, ha már vannak megkötött szerződések a beszállítókkal. Az sem elhanyagolható, hogy a vállalkozás fel tudja-e mutatni a webáruháza működőképes változatát. Az adóhatóság mérlegeli a kérvényt és el is utasíthatja.

Egyébként meg a webáruház általi értékesítéshez nem szükséges feltétlenül a DPH regisztrációs igazolvány. A vásárlóknak szlovák vállalkozás által nem DPH (szlovák ÁFA) adóalanyként is lehet értékesíteni. Nem kell attól tartani, hogy a DPH adóalanyi státusz megszerzése után jelentősen árat kéne emelni. Hiszen nem DPH alanyként is adóval terhelve vásárolja a webáruház tulajdonosa az árut.

Amennyiben külföldről kerülne beszerzésre az áru, két lehetőség van:

  • Mivel nem DPH alany a vállalkozás, a másik ország adója terheli az áru beszerzési költségét.
  • A vállalkozás a szlovák hozzáadottérték-adó 7.§-a szerint folyamodhat közösségi adószámér. Így viszont nem válik teljeskörű hozzáadottérték-adó fizetővé. Ez azt jelenti, hogy a másik tagállamból nettó értékben megvásárolt áru beszerzési értékére fel kell számítani a 20% DPH-t (szlovák ÁFA-t), amit be is kell fizetnie a szlovák adóhatóság felé, mert nincs joga visszaigénylésre.

Amennyiben hozzáadottérték-adó alannyá válik a vállalkozás, onnantól az árut is nettó értékben vásárolja. Az értékesítéskor ráterheli a 20% DPH-t (szlovák ÁFA-t). Gyakorlatilag az értékesített cikkek árát nem szükséges módosítani.

Az itt leírtak belföldi, azaz Szlovákián belüli értékesítésre vonatkoznak. Gyakorlatilag mindegy, hogy milyen nyelven működik maga a webáruház. A lényeg minden esetben az, honnan van a termék értékesítve és kinek.

Szilágyi Anitával és Ferge Balázzsal együtt készítettünk egy 33 oldalas értékes kiadványt:

 

Webáruházak leadmagnet

 

Külföldre történő értékesítés

A vállalkozásnak nem csupán a szlovák vásárlók felé bonyolított forgalmat kell figyelnie DPH regisztráció szempontjából. Minden ország felé történt értékesítést elkülönítve is kell figyelni. Mégpedig függetlenül attól, hogy Szlovákiában a vállalkozás már hozzáadottérték-adó fizetővé vált, vagy nem.

Vegyünk példának egy olyan helyzetet, hogy egy szlovák vállalkozás csupán magyar nyelvű webáruházat üzemeltetne. A reklámkampányokat is a magyar célpiacra irányítaná. Hamarosan elérné magyar magánszemélyek felé azt a forgalmat, hogy magyar ÁFA fizetővé kéne jegyeztetni a szlovák vállalkozást. Közben Szlovákiában nem biztos, hogy elérné a 49.790 EUR forgalmat az utolsó 12 hónapban. Így Szlovákiában nem válna kötelezően DPH fizetővé.

Hogy miért? Olvassa tovább!

A 2006/112/ES számú EU irányelv értlemében a távértékesítés teljesítésének helye attól függ, hogy az egyes országok felé mekkora forgalmat bonyolított egy naptári évben. Az összforgalmat nettó árban kell figyelni. Minden ország a saját hozzáadottérték-adó törvényében szabja meg, milyen forgalom felett szükséges ennek az országnak az adójával értékesíteni a lakosai felé.

Az EU irányelv két értékhatárt ajánl az országoknak. A felső határ 100.000 EUR forgalmat szab meg egy naptári évben. Ezt az összeget alkalmazzák a nemzeti törvényükben Ausztria, Németország, Franciaország, Luxemburg és Hollandia. Az irányelv lehetővé teszi az egyes országoknak alacsonyabb értékhatárt szabni. Ez pedig 35.000 EUR, vagy ehhez hasonló összeg saját pénznemében (az EU csatlakozáskori árfolyamon számítva). Szlovákián kívül ezt az értékhatárt választotta Belgium, Görögország, Spanyolország, Portugália, Írország, Málta, Olaszország, Ciprus, Finnország és Szlovénia.

Az alábbi táblázat további néhány ország értékhatárát tartalmazza, amelyek az ő pénznemükben lettek meghatározva:

 

Magyarország 8 826 650 HUF
Csehország 1 140 000 CZK
Románia 118 000 RON
Bulgária 70 000 BGN
Lengyelország 160 000 PLN

 

Amennyiben Szlovákiából a webáruház által értékesített forgalom meghaladja ezeket az összegeket, a webáruházat üzemeltető vállalkozásnak az adott országban kérvényezni kell ottani közösségi adószámot. Ez által abban az országban válik hozzáadottérték-adó fizetővé. A kiállított számlákban az adott ország hozzáadottérték-adóját (DPH-t, MWSt-t, ÁFA-t) kell felszámítani az értékesítésnél. Természetesen ezt az adóidőszak elteltével be is kell vallani az adott ország adóhatósága felé és be kell fizetni az adót.

Milyen értékesítés nem minősül HÉA szemszögből távolsági értékesítésnek

Nem működik az az elképzelés, ami alapján a másik országban létesíthető egy lerakat, ottani megbízottak által lenne csomagolva az áru és küldve országon belül. Az sem működik, hogy szlovák vállalkozás (mindegy, hogy cég vagy egyéni vállalkozás) által legyen kezelve egy magyar nyelvű webáruház, amely Magyarországi lerakatból értékesít magyar vásárlóknak. Ezek nem „távolsági értékesítés” hozzáadottérték-adó meghatározása alá tartoznak. Így a dolog több sebből is vérzik:

  • Raktár létrehozása kiszolgáló személyzettel együtt egy másik országban (nem abban, ahol a cég székhelye van) állandó telephelyet keletkeztet ebben a másik országban.
  • Módosítani kéne a DPH regisztrációt, amennyiben egy magyar székhelyű vállalkozás Szlovákiában csomagolná az árut és postázná szlovák vásárlóinak, miközben korábban megszerezte a szlovák közösségi adószámot, mint távértékesítő (a szlovák hozzáadottérték-adó 6.§-a szerint).
  • Amennyiben a webáruház magyar üzemeltetője áthelyezi az árut a szlovák lerakatába, ennek DPH/ÁFA vonzata is van. Az így áthelyezett árunak meg kell jelenni az összesítő nyilatkozatban. Ez azt jelenti, hogy az egyik országban nettó értéken nyilvántartott áru átkerül a másik országba szintén nettó áron, de másik hozzáadottérték-adó rezsimbe. Ebben a másik országban meg mindenképpen az adott ország hozzáadottérték-adójával kell értékesíteni az árut akár magánszemélynek, akár HÉA alanynak.
  • Amennyiben a webáruházat üzemeltető vállalkozás a másik országban bejegyzett vállalkozást bízna meg a megrendelések kezelésével, ez semmiképp nem minősülne távolsági értékesítésnek. Ez bizományi értékesítés lenne.

Tehát távolsági értékesítésnek csak az nevezhető, amikor minden magánszemélytől származó megrendelés másik országból kerül kiszállításra. Az erre vonatkozó hozzáadottérték-adó rezsim kizárólag olyan típusú értékesítésre vonatkozik, amelynél a vásárló nem HÉA alany. A témáról írtam korábban cikket: Magyar e-shop szlovák raktárral nem minősül távértékesítésnek

 

Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárat küldök.

Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2020.04.19.

 

Janok Julia

Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamiylen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.

 

 

Tagok belépése

Elfelejtette a jelszavát?

Csatlakozzon hozzám!