A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
A gazdálkodó egységek nagyságrendi besorolását a számviteli törvény határozza meg a 2.§-ban. Besorolási kötelessége van a kereskedelmi társaságnak, az egyéni vállalkozónak, a szövetkezetnek és a földtulajdoni közösségnek. Tehát ez a besorolási kötelesség a vállalkozókra vonatkozik. Nem vonatkozik a civil szervezetekre és azokra sem, akik az IFRS alapján készítik a beszámolójukat.
Szintén a számviteli törvény szabályozza a kötelező könyvvizsgálatot. 2020-tól módosulnak ennek szabályai. Olvassa tovább a cikket!
Gazdálkodó egységek besorolása
A gazdálkodó egységeknek be kell sorolni magukat nagyság szerint valamelyik kategóriába:
- mikro-gazdálkodó egység,
- kis gazdálkodó egység,
- nagy gazdálkodó egység.
A besorolást a számviteli időszak első napjához kell kiválasztani. Mégpedig az előző két egymást követő évben elért feltételek alapján. Táblázat segítségével tudom legegyszerűbben szemléltetni a gazdálkodó egységek besorolására vonatkozó feltételeket:
| Mikro gazdálkodó egység (számviteli t. 2.§ (6) bek.) | Kis gazdálkodó egység (számviteli t. 2.§ (7) bek.) | Nagy gazdálkodó egység (számviteli t. 2.§ (8) bek.) | |
| Vagyoneszközök összege | < 350 000 € | 350 000 € > 4 000 000 € | > 4 000 000 € |
| Nettó árbevétel | < 700 000 € | 700 000 € > 8 000 000 € | > 8 000 000 € |
| A munkavállalók számának átlaga | < 10 | 10 > 50 | > 50 |
A „mikro-gazdálkodó” feltételnek megfelelő egység választhatja a kis gazdálkodó besorolást. Fordítva viszont nem lehetséges.
A nemrégiben alakult gazdálkodó egység dönthet úgy, hogy már a működésének első évében mikro-gazdálkodó egység lesz. A cég vezetői dönthetik el, hogy milyen típusú gazdálkodó egység legyen a tervezett eredmények alapján. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy a következő évben is ebbe a kategóriába fog tartozni a cég.
A gazdálkodó egység nem változtatja meg a besorolását végelszámolási-, illetve felszámolási eljárás kezdete után sem.
A mikro-gazdálkodó kategória bevezetésének célja
A mikro-gazdálkodó egység bevezetésével az volt a cél, hogy a kis vállalkozók számára csökkentve legyen az adminisztrációs feladatok sokasága.
Egyszerűsítések a mikro-gazdálkodó egységnél:
- nem könyvel halasztott adóról,
- a jelentéktelen értékű időbeni elhatárolásokat nem kell vezetnie a számvitelben,
- az eladásra szánt értékpapírokat nem valós értékben vezeti, hanem a beszerzési áron könyveli,
- a mérlegforduló napjához nem szükséges átértékelnie a vagyonát valós értékre,
- sajátos, egyszerűsített módon vezeti a számvitelében a származtatott ügyleteket,
- nem használja a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások sorait az eredménykimutatásban.
A legjelentősebb különbség a többi gazdálkodó egységgel szemben az, hogy a mikro-gazdálkodó egység beszámolóját egy önálló rendelet szabja meg. Sokkal egyszerűbb és rövidebb a kimutatás formanyomtatványa. A kiegészítő melléklet összeállítása is egyszerűbb és kevésbé időigényes.
A mikro-gazdálkodó nem azonos a mikro-adózóval
A mikro-gazdálkodó kategóriát a szlovák számviteli törvény vezette be 2015-től. A mikro-adózóról meg csak 2019 végén hallottunk először. A szlovák jövedelemadó törvény vezeti be ezt a fogalmat. 2020-ban elért nettó bevétele alapján 2021-től mikro-adózó lehet az az adóalany, amely nettó bevétele nem haladta meg a 49.790 EUR-t. Részletesen írtam a témáról az előző cikkben: Mikro-adózó – milyen kedvezményeket élvezhet a jövőben?
Milyen esetben kötelező a könyvvizsgálat egy gazdálkodó egységnél
2020-tól módosulnak a kötelező könyvvizsgálat feltételei. Ez a legjelentősebb idei változás a számviteli törvényben.
Bővül a könyvvizsgálatra kötelezettek köre. Eddig csak a részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, szövetkezetek és az egyszerűsített részvénytársaságok voltak kötelezve könyvvizsgálatra, amennyiben megfeleltek a feltételeknek.
2020-tól a felsoroltakon kívül a közkereseti társaságok és a betéti társaságok is kötelezve lesznek könyvvizsgálatra, amennyiben megfelelnek a feltételeknek.
Könyvvizsgálatra kötelesek lesznek azok a társaságok, amelyek számviteli időszaka legkorábban 2020.01.01. kezdődik és a következő három feltételből legalább kettőnek megfelelnek:
- a társaság összvagyona meghaladja az 2.000.000 EUR-t,
- a nettó árbevétele meghaladja a 4.000.000 EUR-t,
- a munkavállalók számának átlaga meghaladja a 30 főt.
Ezeknek a feltételeknek a mérlegforduló napján és az előző számviteli időszakban egyaránt meg kell felelni, hogy a társaság könyvvizsgálatra köteles legyen a következő számviteli időszakban.
A kötelező könyvvizsgálatra vonatkozó értékhatárok 2021-től és 2022-től ismét módosulni fognak – a részleteket olvassa ebben a cikkben.
Végeredményben
A fentiekből látszik, hogy egy mikro-gazdálkodó egység valószínűleg sosem lesz könyvvizsgálatra köteles.
Nagy valószínűséggel egy mikro-adózó egyben mikro-gazdálkodó is lesz, de fordítva ez már nem olyan egyértelmű.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárat küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2019.12.15.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamiylen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.