A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
Magyar cégek gyakran értékesítenek technológiát szlovák cégeknek, miközben ezeket össze is szerelik a megrendelőnél. Felmerül a kérdés, hogy melyik országban van a teljesítés helye és ki fizeti a hozzáadottérték-adót, ha a technológia szerelése határon túl történik? És van-e joga visszaigényelni az előzetesen kifizetett DPH-t adóbevallás által? A válasz több tényezőtől függ. A téma igencsak bonyolult, de megpróbáltam érthetően, konyhanyelven fogalmazni a cikkben.
A szerződés tárgya valóban technológia szerelése?
A technológia szerelése alatt első megközelítésben beszereléssel, összeszereléssel egybekötött termékértékesítésre gondolunk. Általában így is van. Amennyiben saját termékét szereli a magyar cég a szlovák megrendelőnél, ez beszereléssel, összeszereléssel egybekötött termékértékesítésnek számít.
Történhet olyan is, hogy a szlovák cég más gyártótól vásárolja a technológiát, de a példánkban szereplő magyar céget kéri meg arra, hogy szerelje össze a Szlovákia területén helyezkedő telephelyén. Ez viszont egyszerű szolgáltatásnak minősül. Nem tartozik azok közé a szolgáltatások közé, amik Szlovákiában építőipari fordított adózás alá esnek.
Hogyan rendelkezik a szlovák HÉA törvény?
Ha a termék szállítása a szállító által vagy megbízásából történő beszereléshez, illetve összeszereléshez kapcsolódik, a termék szállításának helye az a hely, ahol a terméket beszerelik, illetve összeszerelik (szlovák DPH törvény 13.§ (1) bekezdés b) pont). Ez a rendelkezés akkor alkalmazandó, ha a szállító az árut összeszereléssel, illetve beszereléssel együtt szállítja.
Ha a szállító csak az árut szállította, és az áru átvevője mástól rendelte meg a szerelési szolgáltatást, ebben az esetben az árut a termékértékesítésre vonatkozó rendelkezés szerint külön adóztatják. A szolgáltatásnyújtást (összeszerelés, beszerelés) pedig a szolgáltatás adóztatására vonatkozó rendelkezések alapján vetik adó alá.
Mikor alkalmazható építőipari fordított adózás?
A 222/2004 számú hozzáadottérték-adó törvény a későbbi rendelkezések értelmében 69.§ (12) bekezdésének j) pontja szerint teljesített építőipari munkák közé azokat a szolgáltatásokat sorolhatjuk, amelyek a Termékek és tevékenységek statisztikai osztályozása (a továbbiakban „CPA besorolások“) szerint az F szakaszba (41-43. rovatokba) tartoznak. Kizárólag ezeknél alkalmazható a szlovák építőipari fordított adózás.
Az említett CPS besorolást a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága közzétette PDF formátumban a weboldalán és ezt rendszeresen frissíti.
Miért említem az építőipari fordított adózást? Éppen ezért, hogy a technológia szerelése nem szerepel a CPA besorolásban. Ezért nem is alkalmazható a teljesítés adózásánál a szlovák építőipari fordított adózás.
Attól is függ, hogy ki a megrendelő?
Áthárítható-e nemzetközi szinten az adófizetési kötelezettség? Ezt is nevezhetjük fordított adózásnak, csak ne feledjük, semmi köze a szlovák belföldi építőipari fordított adózáshoz, amiről az előző bekezdés szólt. Teljesen más szabályok vonatkoznak rá.
A megrendelő és a szállító a saját országaikban HÉA fizetők
Ebben az esetben a magyar cég, aki a technológiát beszereléssel, illetve összeszereléssel értékesíti a szlovák cégnek és magyar adószámmal nyújtja a teljesítést, átháríthatja a szlovák cégre az adófizetési kötelezettséget.
Amennyiben a magyar cégnek felmerülnek költségei, melyeknél DPH-t (szlovák ÁFA-t) fizetett, ezt nemzetközi elektronikus úton (ELEKÁFA által) tudja visszaigényelni.
A szállító rendelkezik szlovák közösségi adószámmal
Ha rendelkezik szlovák közösségi adószámmal a magyar szállító és ez alatt nyújtja a beszereléssel, összeszereléssel egybekötött termékértékesítést, a szlovák vevő felé kiállított számlában fel kell számítania a 20% DPH-t (szlovák hozzáadottérték-adót). Ezt bevallja a szlovák adóhatóság felé benyújtott bevallásában és befizeti a szlovák adóhatóságnak.
Egyben vissza is igényelheti az általa korábban fizetett DPH-t, amennyiben a terméket vagy a szolgáltatást a szóban forgó beszereléssel, összeszereléssel egybekötött termékértékesítéssel kapcsolatban vette igénybe.
A megrendelő Szlovákiában nem DPH fizető, vagy nem letelepedett külföldi személy
Ha viszont a megrendelő Szlovákiában nem hozzáadottérték-adó fizető (a 7a.§ szerint bejegyzett adószámmal rendelkező cég nem minősül adófizetőnek), vagy olyan külföldi vállalkozás, amely nem letelepedett Szlovákiában (letelepedés alatt a hozzáadottérték-adó szabályokat kell figyelembe venni – a megrendelő 5.§ szerint bejegyzett külföldi vállalkozás), rá nem háríthatja át az adófizetési kötelezettséget a technológiát szállító magyar cég. Neki kell Szlovák adószámért folyamodnia, majd 20% DPH-val fogja kiállítani a számlát.
Óvatosan az összetett szerződésekkel
És itt a lényeg, amiért ezt a cikket írom.
Van egy olyan szabály, hogy az összetett teljesítéseknél a mellékes teljesítés is az szerint adózik, ahogy adózik a fő teljesítés. Csakhogy nem minden szerződés tekinthető egy összetett teljesítésnek. Láttam szerződéseket, amelyek több önálló teljesítést foglaltak magukba – ingatlanhoz kötött építőipari munkákat (amelyek CPA besorolás alá tartoznak) és technológia beszereléssel egybekötött értékesítést. Ezeket a teljesítéseket külön kell megítélni még akkor is, ha egy szerződésben szerepelnek.
És itt jön a bonyodalom. Mielőtt a következő részben kifejtem, engedjen meg egy tanácsot: mindegyik teljesítésre érdemes inkább külön szerződést kötni.
Mire kell figyelni
Végső soron mindegy, hogy az egyes teljesítésekre külön szerződéseket kötöttek a felek, arra kell figyelni, hogy a befogadott szolgáltatásokat, illetve a vásárolt termékeket, amelyek DPH-t tartalmaztak, a kivitelező milyen tevékenységre használja. Kissé sarkított példával fogom szemléltetni, hogy mire gondolok.
A Szlovákiában végzett munkák során a magyar cégnek elromlott a szerszáma (pl. fúrója). A legközelebbi barkácsboltban vett is egyet. A vásárlásnál pénztárbizonylatot kapott, mely tartalmazott 20% DPH-t. Szlovákiában az online bekötött pénztárgép által kiállított pénztárbizonylat egyszerűsített adóbizonylatnak minősül abban az esetben is, ha nem szerepelnek rajta a vevő adatai. És az ilyen bizonylat alapján visszaigényelhető a vásárlás DPH tartalma. De nem mindegy, hogy hogyan igényelhető vissza a kifizetett DPH.
Amennyiben a magyar cég a fúrót a technológia szereléséhez használja, adóbevallásban tudja visszaigényelni a szerszám vásárlásánál kifizetett DPH-t. Amennyiben viszont építőipari munkákhoz használná, nem igényelheti vissza adóbevallásban, mert az építőipari munkáknál nem ő az adófizető, csupán ELEKÁFA által.
Következzék egy kevésbé sarkított példa,
amely gyakrabban előfordulhat, és komolyabb összegekről lehet szó, nem mint a szerszám vásárlásnál. A szállító alvállalkozókkal dolgozik a beszerelés során, technológia-szerelést is végez, meg építőipari munkákat is.
Az egész cikkben abból indulunk ki, hogy a szállító magyar cég és nincs letelepedve Szlovákiában. Amennyiben alvállalkozókat is bevon a Szlovák Köztársaság területén végzett munkákhoz, az alvállalkozók kötelesek szlovák adószámért folyamodni.
Az alvállalkozóival is úgy kell megkötni a szerződést, hogy külön választhatók legyenek az építőipari munkák és a technológia szerelésével kapcsolatos munkák. Míg az építőipari munkáknál szlovák belföldi fordított adózás merülhet fel (amennyiben a szállító – nevezzük ezesetben fővállalkozónak, rendelkezik szlovák közösségi adószámmal), a technológia szerelésénél mindenképp az alvállalkozó is a fővállalkozó felé 20% DPH-val állítja ki a számlát.
A fővállalkozó csak abban az esetben igényelheti vissza a felé számlázott 20% DPH-t, ha ő is olyan tevékenységre fogja tovább számlázni, amelynél ő is 20% DPH-t fog alkalmazni. Ezért fontos, hogy az alvállalkozókkal kötött szerződés másolja a megrendelő felé végzett tevékenységeket, még véletlenül sem legyenek egybevonhatók a különböző jellegű tevékenységek. Akkor sem, ha mindkét esetben pl. villanyszerelési munkákról lenne szó.
.
Ha Önnek is szüksége van szlovák közösségi adószámra, kattintson ide!
.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2022.11.28.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.
.