A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
Néhány hét leforgása alatt több HR menedzser is megkeresett azzal, hogy nem értik, miért követel rajtuk a szlovák Szociális Biztosító visszamenőleg járulékfizetést. Szlovák munkavállaló foglalkoztatása esetén felmerülhet ilyen. Közben a hasonló magyar intézmény papírra vetette, hogy nem kell fizetni Magyarországon járulékot. Azt már nem írták le, és sajnos szóban sem figyelmeztették a munkáltatót, hogy Szlovákia társadalombiztosítási rendszere alá tartozik ezesetben a munkavállaló.
Másik munkáltató meg be is fizette Magyarországon a járulékot egy szlovák munkavállalója után, és nem értette, milyen jogon követelheti tőle egy külföldi intézmény, hogy felé is fizessen járulékot. Csak közben a szlovák munkavállaló saját hazájában is vállalt egy csökkentett munkaidős jogviszonyt, amiről senkinek nem szólt.
Plusz költségekkel jár
Amikor felvettem a Szociális Biztosító ügyintézőjével a kapcsolatot, megemlítette, hogy sok magyar munkáltató nem tud erről a kötelességéről, ezért sok ügyet kell visszamenőleg rendbe tenni. És ez gyakran fájdalmas, mert késedelmi kamattal is jár. Ezen túlmenően még egy szlovák bérszámfejtőnek is fizetni kell a szolgáltatásér, hogy lehetőleg ügyesen megoldja a felmerült problémát.
Nem győzöm hangsúlyozni minden fórumon, hogy legyenek résen a kompetens menedzserek, ha külföldi személyt alkalmaznak.
Hogy áll ehhez a szlovák Szociális Biztosító
A társadalombiztosítási intézmények egész EU-ban össze vannak kapcsolva egy információs rendszerbe. Ez által nem csupán tájékoztatják egymást, hanem igyekeznek megoldani a felmerült problémákat, pl. a munkavállaló TB hovatartozását.
Amennyiben olyan bonyolult az élethelyzete a külföldi munkavállalónak (egyik országban van az állandó lakóhelye, másik országban tartózkodik átmeneti lakóhelyen, vagy ingázik), hogy nehéz első rálátásra megítélni, melyik tagállam társadalombiztosítási rendszeréhez tartozik, a munkavállaló kérvényezheti a Szociális Biztosítót, hogy adjon erről hivatalos állasfoglalást. Szlovákiában ezt a nyomtatványt használhatja.
És ha már megtörtént, hogy nem lett bejelentve a munkavállaló, és a Szociális Biztosító ezt kiderítette, első körben csupán egy levéllel próbálja felvenni a kapcsolatot a külföldi munkáltatóval. Előfordul olyan is, hogy a magyar munkáltató nem veszi komolyan az ilyen levelet.
Majd ezt követően a Szociális Biztosító saját hatáskörében nyilvántartásba veszi a külföldi munkáltatót és a munkavállalót. Erről határozatot küld a külföldi munkáltatónak és követeli az elmaradt járulékot. Itt már a HR is kezdi komolyan venni a dolgokat és érdeklődik, mit lehet tenni.
Ha egy belátható időn belül nem reagál a munkáltató, a Szociális Biztosító ügyintézői más módon is megpróbálnak „békés” megoldást találni. Így történt, hogy engem is megkerestek egy olyan munkáltató friss ügye miatt, akinek már korábban intéztük a dolgait más munkavállalóval kapcsolatban. A HR belátta, hogy hibázott és egy hét leforgása alatt mindent megoldottunk.
Ha ezen a ponton sem reagál a külföldi munkáltató, a Szociális Biztosítónak vannak rá törvényes lehetőségei, hogy behajtsa a tartozást késedelmi kamattal együtt.
Mik a tennivalók, ha kiderül, hogy Szlovákiába kellett volna fizetni a járulékokat
Elsősorban fel kell venni a kapcsolatot a Szociális Biztosító ügyitézőjével és regisztráltatni a munkáltatót, amennyiben még hivatalból nem jegyezték be. Történt már olyan is, hogy a Szociális Biztosítóban téves adatok szerint vették a céget nyilvántartásba. Ezesetben mindenképp javasolt kommunikálni velük és bizonyítani, hogy más időponttól lett alkalmazva a munkavállaló.
Visszamenőleg be kell jelenteni a munkavállalót, vagy munkavállalókat. A bruttó bérük alapján visszamenőleg kiszámolni a fizetendő járulékokat szlovák előírások szerint.
Ahhoz, hogy a havi kimutatások megfelelő módon eljussanak biztosítóhoz, hozzáférés szükséges az internetes portáljukhoz. Megállapodást kell kötni az elektronikus ügyintézésre vonatkozóan. Ennek csatolmánya egy meghatalmazás azon személy számára, aki lesz a kapcsolattartó a biztosítóval. Javasolt egy szlovák könyvelőre bízni, aki a szlovák bérszámfejtést végzi.
Egészségbiztosítónál külön intézendő
Szlovákiában a társadalombiztosítást több intézmény látja el. Külön van választva a szociális biztosítás és az egészségbiztosítók. Ezekből meg több is van – a munkavállaló választásán múlik, hogy melyikhez tartozik.
Hasonlóképpen, mint az Szociális Biztosítónál írtam, az illetékes egészségbiztosítóval is fel kell venni a kapcsolatot, visszamenőleg bejelenteni a munkáltatót és a munkavállalót, hozzáférést intézni az elektronikus rendszerükhez és beküldeni visszamenőleg a havi kimutatásokat. És természetesen befizetni az elmaradt járulékokat.
Munkavállalónak is be kell fizetnie a saját részét
A járulékok egy része levonandó a munkavállaló bruttó béréből. Ezen túlmenően fizeti még a munkáltató a rá vonatkozó részt.
Amennyiben eddig nem voltak fizetve járulékok, a munkavállaló bruttó béréből sem kerültek levonásra. Ezt a részt bizony utólag illene a munkavállalónak befizetni, hiszen ő kapott annyival több nettó bért.
A munkáltató visszaigényelheti Magyarországon a befizetett járulékokat?
Amennyiben az adott időszakra tévesen voltak fizetve járulékok Magyarországon, a munkáltató visszaigényelheti ezeket, ha felmutatja, hogy befizette külföldön. Természetesen csak abban az esetben, ha még nem elévült.
Elévülés
Szlovákiában a járulékfizetésnél 10 év az elévülési időszak. Volt már ügyfelem, akinél 9 és fél év után derült ki, hogy tévesen Magyarországra fizették a járulékokat, miközben Szlovákiába kellett volna. A Szociális Biztosító követelte visszamenőleg az elmaradt járulékok befizetését. Magyarországon már nem tudták visszaigényelni, mert ott talán rövidebb az elévülésre vonatkozó időszak.
Megoldhatja-e a magyar munkáltató saját berkein belül?
Elvileg igen, ha:
- van olyan szakembere, aki jártas a szlovák társadalombiztosítás előírásaiban,
- ért olyan szinten szlovákul, hogy fel tudja venni a kapcsolatot a társadalombiztosítási intézményekkel,
- átrágja magát a bejelentési formanyomtatványok és havi kimutatások kitöltési útmutatóin,
- rendelkezik elektronikus aláírással ellátott szlovák személyi igazolvánnyal, vagy azt helyettesítő elektronikus hitelesítő eszközzel,
- megszerzi az elektronikus hozzáférés jogát a TB intézményekhez.
Bonyolult? Igen. Egyszerűbb rábízni az ügyintézést egy erre szakosodott szlovák bérszámfejtőre, illetve könyvelőre. Én is ezzel foglalkozom, több éves tapasztalattal rendelkezem. Fordulhat hozzám bizalommal.
Szankciók
A szociális biztosításról szóló törvény rendelkezik arról, hogy amennyiben a járulékok nem lettek befizetve időben, minden napra 0,05% késedelmi kamatot számítanak fel a járulékfizetés esedékességétől számítva egészen a kifizetés napjáig. Hasonlóképpen járnak el az egészségbiztosítók is a késve fizetett járulékokkal kapcsolatban.
Hogy némi jót is írjak – a késedelmi kamat viszont nem haladhatja meg az elmaradott járulék összegét.
Hogyan igazolja a munkavállaló az orvosának, hogy másik tagállamban biztosított
EU-ban csupán egy tagállamban lehetünk a társadalombiztosítási rendszer tagjai. Bővebben írtam a témáról ebben a cikkben. Továbbiakban csupán összefoglalom:
Amennyiben másik országba létesít jogviszonyt (munkaviszonyt) a munkavállaló, az egyik ország egészségbiztosítójától ki kell jelentkezni, másik országban meg be kell jelentkezni. A biztosítás befejezéséről szól az E104-es igazolás. Ez által veszik tudomásul az egészségbiztosítási intézmények, hogy nemzetközi szinten történik változás.
Ha a háziorvosunk az egyik országban van, mi meg a másik országban vagyunk biztosítottak, kérünk a biztosítótól egy „S1”-es igazolást (korábban „E106”-os néven volt ismert). A háziorvosunk felé ez egy ígéret a biztosító részéről, hogy ki lesz számára fizetve az ellátásunk. Sajnos ezt az igazolást félévente újra kell kérvényezni.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2023.08.13.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.
.