A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
Mint az alábbiakban láthatjuk, az egyes törvények különböző módon határozzák meg a szlovák telephely fogalmát. Így tehát különböző definíciója is lehet a telephely kifejezésnek. Ezért is fontos tudni, hogy milyen célra melyik törvény meghatározását alkalmazzuk.
A nemzetközi, illetve határon átnyúló ügyleteknél nagyon fontos a meghatározása annak, hogy keletkezett-e a vállalkozásnak a másik országban adóügyi telephelye, vagy nem.
A két ország közötti egyezményben található meghatározás
Legfontosabb számunkra a két ország közötti egyezménybe foglalt meghatározás, melyet az 5. Cikkben találunk.
(1996. évi C. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén)
1. Az Egyezmény alkalmazásában a „telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent, melyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét részben vagy egészben kifejti.
2. A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen:
a) az üzletvezetés helyét,
b) a fiókot,
c) az irodát,
d) a gyárat,
e) a műhelyt,
f) a bányát, az olaj- és a földgázkutat, a kőfejtőt és a természeti kincsek kitermelésére szolgáló egyéb telepeket.
3. A „telephely” kifejezés szintén magában foglalja:
a) az építési területet, az építkezési, összeszerelési vagy berendezési munkálatokat, de csak akkor, ha a munka 12 hónapnál tovább tart;
b) szolgáltatások nyújtását, beleértve a tanácsadói és a vezetői szolgáltatásokat, amelyeket egy vállalkozás alkalmazottai vagy az általa e célra megbízott személyzet lát el, de csak akkor, ha az ilyen jellegű tevékenységek az országon belül (az azonos vagy kapcsolódó program keretében) bármelyik 12 hónapos időszakon belül összesen legalább 6 hónapig tartanak.
A határon átnyúló tevékenységeknél, például az építőiparban a telephely meghatározásánál mérvadó a két ország közötti egyezmény meghatározása.
Állandó telephely a szlovák jövedelemadó törvényben
Részletesebb meghatározást az 595/2003 számú szlovák jövedelemadó törvényben találhatunk a 16.§ (2) bekezdésében:
E törvény alkalmazásában állandó telephelynek minősül a tevékenység végzésére szolgáló állandó hely vagy létesítmény, mely igénybevételével a korlátolt adókötelezettségű adóalanyok tevékenységüket teljes mértékben vagy részben a Szlovák Köztársaság területén végzik, elsősorban olyan hely, ahonnan az adóalany tevékenységét szervezi, a fióküzem, az iroda, a műhely, a munkavégzés helye, az eladási hely, a műszaki létesítmény vagy a természeti források kutatásának és kitermelésének helye. A tevékenység végzését szolgáló hely vagy létesítmény állandó jellegűnek számít, ha azt folyamatosan vagy ismétlődően a tevékenység végzésére használják.
A Szlovák Köztársaság területén állandó telephely által végzett tevékenységnek minősül az ismételten közvetített fuvarozás és szállásadás, mégpedig digitális platform alapján is.
Amennyiben egyszeri tevékenységről van szó, a tevékenység végzésére szolgáló hely vagy létesítmény állandó jellegűnek számít, ha a tevékenység végzésének időtartama meghaladja a hat hónapot. Ez lehet folyamatos időszak vagy több részidő az egymást követő 12 hónap bármelyik időszakában. Az építési terület, az építési tervek és szerelési tervek kivitelezésének helye a szlovák jövedelemadó törvény alapján csak akkor számít állandó telephelynek, ha az ott végzett tevékenység meghaladja a 6 hónapot.
Viszont a Magyarország és a Szlovák Köztársaság közötti egyezmény az építőiparban 12 hónapnál hosszabb időtartamú munkavégzésnél határozza meg az állandó telephely keletkezését.
Állandó telephely által végzett tevékenységnek minősül a Szlovák Köztársaság területén adóalany által, illetve a neki dolgozó személyek által végzett szolgáltatás is, amely tevékenység meghaladja a 183 napot, mégpedig folyamatosan, vagy néhány időszakban bármilyen 12 egymást követő hónap alatt.
Állandó telephelynek minősül az a személy is, aki a korlátolt adókötelezettségű adóalany nevében eljár, és folyamatosan vagy ismétlődő jelleggel meghatalmazás alapján az adóalany nevében tárgyal vagy szerződéseket köt. A személy akkor jár el az adóalany nevében, ha annak utasításait követi, és az adóalany a személy tevékenységének eredményeit ellenőrzi, és vállalja értük a vállalkozási kockázatot.
Amennyiben egy magyar vállalkozásnak állandó telephelye keletkezett Szlovákiában, regisztrálnia kell a szlovák adóhatóságnál és szlovák adószámot kell igényelnie jövedelemadó (társasági adó szlovák megfelelője) fizetése céljából.
A hozzáadottérték-adó törvényben
A 222/2004 számú szlovák hozzáadottérték-adó törvény a 4.§ (5) bekezdésében határozza meg a telephely fogalmát következőképpen:
E törvény számára telephely olyan állandó gazdasági tevékenység üzletviteli helye, amely megfelelő személyi erőforrásokkal és tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyek a vállalkozás működtetéséhez szükségesek.
A hozzáadottérték-adó törvény szempontjából a legegyszerűbb meghatározása van a telephelynek. Ennek ellenére nem ez alapján döntjük el, hogy szűkséges-e a külföldi vállalkozásnak szlovák közösségi adószámot igényelnie. A szlovák hozzáadottérték-adó (DPH / szlovák ÁFA) regisztráció attól függ, hogy melyik országban van a teljesítés helye.
Tudjuk, hogy az építőipari szolgáltatásoknál a teljesítés helye abban az országban van, ahol az ingatlan helyezkedik.
Másik szempont, hogy átruházhatja-e a kivitelező a megrendelőre az adófizetési kötelességet? Tudjuk, hogy a megrendelőre történő adófizetési kötelesség átruházásának alap szabálya az, hogy mindkét fél a saját hazájában HÉA adóalany legyen. Viszont a Szlovák Köztársaság területén helyezkedő ingatlanon folytatott építőipari munkák esetében csak akkor lehet nemzetközi szinten átruházni a megrendelőre az adófizetés kötelességét, amennyiben a megrendelő Szlovákiában letelepedett vállalkozás.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárat küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2019.07.07.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamiylen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.