Az itt közölt anyagokra vonatkozóan a szerzői jogokat fenntartom. További publikálásra, kiegészítésre vonatkozó kérdésekkel, kérem, írjon a janok.julia @ vallalkozasszlovakiaban . hu e-mail címre.
A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.


A magas házipénztár okai különbözőek lehetnek. Amennyiben a tulajdonos, illetve az ügyvezető magánköltésre vesz ki pénzt a cég bankszámlájáról, felhalmozódik a könyvelésben valótlanul magas összeg. Ezt nem lehet osztalékelőlegként könyvelni. A szlovák Kereskedelmi Törvénykönyv nem tesz lehetővé osztalékelőleg kifizetését.

Amennyiben a bankkivonaton megjelenő tételhez nem kapott a könyvelő bizonylatot, általában ilyen utalásokat is házipénztárba kivett összegként könyveli le. Valahová le kell neki könyvelni. Nincs erre értelmesebb megoldás.

.

Magas házipénztár – legális megoldások a csökkentésére 
Janok Júlia 
Vállalkozás Szlovákiában

.

A vállalkozás állapotáért nem a könyvelő felel. Nem lehet a könyvelőt felelősségre vonni azért, mert magas a házipénztár. Mert oda könyvelte azokat a bankszámláról utalt összegeket, amik nagy valószínűséggel nem is a vállalkozással kapcsolatban lettek kifizetve.

A házipénztárban felgyülemlett összegért az ügyvezető, vagy a cégtulajdonos – vállalkozó felel. Ebben a cikkben mutatok néhány lehetőséget, amelyekkel a hosszabb idő alatt felhalmozott problémát valamilyen mértékben orvosolni lehet.

Mit inkább ne tegyünk

A bankszámláról kivett pénzt, ami nem a vállalkozás kiadásaira lett elköltve, nem tanácsos a tulajdonos felé nyújtott személyes kölcsönként nyilvántartani. Még úgy sem, ha ez közelebb áll a valósághoz.

A személyes kölcsön transzferár nyilvántartási kötelességgel járna és kamatot is kéne fizetni a törlesztésénél. Mindenképp bonyodalmat okozna az adózásnál, mivel a nemfizetett kamat után is jövedelemadót kéne fizetni a tulajdonosnak.

És valljuk be őszintén – ha az ügyvezető, illetve tulajdonos ilyen „felelőtlenül” költi a vállalkozás pénzét, hasonlóképpen nem fog tudni mit kezdeni a személyes tartozás visszafizetésével sem.

A házipénztár összegének csökkentése közben arra is kell ügyelni, hogy a gazdasági eredmény és ezzel párhuzamosan a saját tőke ne kerüljön mínuszba. Az alacsony gazdasági eredmény még nem jelenti azt, hogy a jövedelemadó (társasági adó) is hasonlóképpen alacsony lesz.

Mit olvashatunk ki a mérlegből

A mérlegben az irreálisan magas pénztár-ősszeg, hasonlóképpen, mint a tulajdonosnak nyújtott kölcsönök is az aktívumok között jelennek meg. Tehát a cég „nemlétező” vagyonát képezik.

A házipénztárban megjelenő magas összegnek, ami persze nem valós, a mérleg másik oldalán kéne keresni a magyarázatát. Mégpedig vagy a tartozások között, vagy a saját tőke részben.

Jobb esetben a korábbi évek nemkifizetett eredményeinél látunk magasabb összeget. Ez arra utal, hogy a vállalkozásból nem osztalék formában lett kivonva a pénz. Azaz nem lett megfizetve a 7% osztalékadó, vagy 2017 előtt a 14% egészségbiztosítási járulék.

Az is menthető állapot, ha korábban a tulajdonosok az alaptőkén kívül további pénzt nyújtottak a cégük rendelkezésére, amelyek tőketartalékként lettek lekönyvelve.

A tőketartalék képzésének lehetőségeiről, felhasználásáról és a tulajdonosok felé történő visszafizetéséről hosszasan írhatnék, de az meghaladja ennek a cikknek a témáját és terjedelmét.

Hasonlóképpen a tartozások között is találhatunk a tulajdonosok részéről korábbi időszakokban nyújtott hiteleket. Ez is szerencsés helyzet, mert egy taggyűlési határozat alapján kifizethető a pénztárból a korábban nyújtott hitel. Csak vigyázni kell azzal, hogy a készpénzben fizethető összeg korlátozva van. Erről olvashat a cikk további részében.

Adókerülésre utaló bizonyíték

A rendkívül magas házipénztár bizonyíték lehet olyan eljárásban, amely az adófizetés és a járulékfizetés mulasztását hivatott bűncselekményként bizonyítani.

Szankciók helytelen számvitel vezetéséért

Amennyiben szokatlanul magas a házipénztár könyvelt összege, felmerülhet a helytelen számvitel vezetése is. És ezért nem csak a könyvelőt lehet felelősségre vonni. Ebből adódóan szankciót vethet ki az adóhatóság ellenőrzés folyamán.

Felszámolás esetén forrásadó

Amennyiben felszámolásra kerülne a cég és magas összeg lenne a házipénztárban, a befizetett alaptőke leszámítása után 7% forrásadót kéne fizetni a fennmaradt összegből.

Megoldások a magas házipénztár csökkentésére

A házipénztár bármilyen jellegű csökkentése során figyelembe kell venni a 394/2012 számú készpénzfizetés korlátozásáról szóló törvény 4.§ (1) bekezdését. Ennek értelmében tiltott a készpénzben történő fizetés 15.000 EUR felett. Magánszemélyek közötti készpénzes fizetés esetén az összeg nem haladhatja meg a 15.000 EUR-t.

Az említett törvény szerint akár 150.000 EUR bírsággal sújtható az a személy, aki magasabb összeget fizetett készpénzben, és az a személy is, aki a magasabb összeget készpénzben elfogadta.

A továbbiakban vázolt lehetőségek kombinációjával elérhető lehet a házipénztár magas összegének ésszerű csökkentése.

Korábbi évek nyereségének részletes kifizetése

Mint már fentebb említettem, nem fizethet a szlovák cég osztalék előleget. De a korábbi évek nemkifizetett nyereségét kifizetheti a cég a tulajdonosok számára. Ehhez taggyűlési határozatra van szükség.

Ebben az esetben is szem előtt kell tartani a készpénzes fizetés korlátozásáról szóló törvény rendelkezéseit, melyek alapján csupán 15.000 EUR összegig lehet készpénzben fizetni az osztalékot. Ezért javasolt több részletben taggyűlés által jóváhagyni akár havonta egyszer olyan összeget, ami nem haladja meg az 15.000 EUR-t.

Természetesen az ezzel járó költségeket és adót is meg kell fizetni.

Amennyiben a 2011-2016 évek nyereségéről lenne szó, ilyen esetben a kifizetésre szánt osztalékból 10% (2011-re és 2012-re), illetve 14% (2013-2016 években elért nyereségre) egészségbiztosítási járulékot kell levonni a kifizetett osztalékból. A levont egészségbiztosítási járulékot át kell utalni az egészségbiztosítónak és párhuzamosan erről nyilatkozni szükséges az egészségbiztosító felé.

A 2017-ben és a további években elért nyereség után már nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. Viszont 7% osztalékadót mindenképp meg kell fizetni. 2023-as év nyeresége után 10% az osztalékadó. 2025-től ismét csak 7%- A taggyűlés jóváhagyása alapján, illetve az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság esetén a tulajdonos írásbeli döntése (határozata) alapján a kifizetendő összegből le kell vonni a 7%, illetve 10% osztalékadót. A cégnek kell ezt befizetni az adóhatóság felé.

Korábban létesített tőketartalék kifizetése

Régebben még nem volt olyan szigorú szabályozás a tőketartalék létesítését és felhasználását illetően. Ezért a korábban elkülönített tőketartalék „kifizetésével” is csökkenthető a házipénztár összege.

A készpénzkifizetésre vonatkozó 15.000 EUR határt ebben az esetben is figyelembe kell venni.

A pénz-kifizetés ismétlése

Példa: havonta kifizetésre kerülhet a tulajdonos döntése alapján 15.000 EUR osztalék bankátutalással. Közben nem szabad megfeledkezni az osztalékadóról, vagy egészségbiztosítási járulék megfizetéséről. Hasonlóképpen kiutalható a korábbi években létrehozott tőketartalék is.

Minden kifizetéshez külön írásbeli határozat szükséges a tulajdonos részéről. Majd a kiutalt összeget a tulajdonos, illetve az ügyvezető ismét beteszi a bankszámlára párhuzamosan a házipénztár összegének csökkentésével.

Ügyvezető, illetve munkavállaló üzleti útjainak elszámolása

Amennyiben az ügyvezető saját autóját használja az üzleti utakra, az üzemanyag költségei megtérítésén kívül jogosult költségtérítésre minden megtett kilométer után. Ehhez szükséges kiküldetési rendelvényt vezetni.

Az ügyvezető is jogosult az üzemanyag költségének térítésén kívül napi élelmezési költségtérítésre. Az üzleti úton eltöltött idő függvényében különböző összeget kaphat az ügyvezető, illetve a munkavállaló. Belföldi kiküldetés Szlovákiában.

Úgy az üzemanyag költségétérítésével kapcsolatban, mint a napi élelmezési költségtérítésre vonatkozóan érdeklődjön az aktuális összegek iránt, akár a könyvelőjénél.

Külföldi útnál étkezési költségtérítés és zsebpénz

Amennyiben az ügyvezető gyakran jár külföldi üzleti utakra, jelentős élelmezési költségtérítést számolhat el adóalap-csökkentő költségként. Erről az útiköltségek elszámolásáról szóló tőrvény rendelkezik.

Az egyes országoknál különböző összegről lehet szó 39 EUR-tól 45 EUR-ig naponta. Erre a költségtérítésre akkor is jogosult a munkavállaló, illetve ügyvezető, amennyiben nem a saját gépkocsijával, hanem repülővel tette meg az utat.

Az útiköltségek elszámolásáról szóló törvény például lehetővé tesz zsebpénz kifizetését is a külföldi üzleti utak során. A külföldi államra vonatkozó napi élelmezési költségtérítés díjának 40%-át lehet zsebpénzként kifizetni. Ez viszont nem adóalap-csökkentő tétel a cég társaságiadó számítása során. Ennek ellenére, ha az ügyvezető gyakran tesz meg külföldi üzleti utakat, a házipénztár összege így is csökkenthető.

A jövedelemadó törvény meg azt szabályozza, hogy ilyen helyzetekben az ügyvezetőre is vonatkozhatnak azok az előírások, amelyek egy munkavállalóra vonatkoznak az üzleti utaknál. Még akkor is, ha az ügyvezető nem kap honoráriumot a tevékenységért, mert párhuzamosan a cég tulajdonosa.

Természetesen a külföldi utak elszámolásáért sem a könyvelő felel. Megfelelő adatokat szükséges szolgáltatni számára, amik alapján készítheti az étkezési költségtérítést, illetve a zsebpénzt.

Kölcsön

Idegen személynek (nem családtagnak, nem üzleti partnernek, nem kapcsolt személynek) nyújtott kölcsön – a pénz kikerül a pénztárból és követelés formájában jelenik meg a mérlegben. 5.000 EUR pénzösszegig megoldható, mivel ebben az esetben is figyelembe kell venni a készpénzfizetési korlátozást.

Ezzel még a valódi probléma nem oldódott meg. Csupán a nem kimutatott követelés könyvelté vált.  A mérleg bal oldalán jelenik meg, csak éppen másik mérlegsorban. Ennek a pénznek egyszer vissza kéne kerülnie a vállalkozásba.

Nyugdíjasnak fizetett honorárium

Amennyiben a cég szlovák nyugdíjasnak fizet ki például jogdíjat max. 2.876,90 EUR összegig (az összeg 2025-re vonatkozik), a nyugdíjasnak nem kell adóbevallást benyújtania, amennyiben nem volt más jövedelme az adott naptári évben.

Amennyiben szellemi tulajdon után fizetett jogdíjról lenne szó, nem szabad megfeledkezni az adóhatóság felé beküldendő nyilatkozatról. A nyilatkozat arról szól, hogy a jogdíj kifizetője megegyezett a szerzővel, hogy nem fogja levonni az összegből a személyi jövedelemadót. Ezt maga a szerző fogja rendezni adóbevallása benyújtása által.

Amennyiben a szerzőnek nincs magasabb jövedelme, mint az említett 2.876,90 EUR, csupán nyilatkoznia kell az adóhatóság felé, hogy a jogdíjból származó jövedelme nem haladta meg a naptári évben ezt az értékhatárt, ezért nem köteles adóbevallást benyújtani.

Tárgyi eszköz vásárlása magánszemélytől

Adásvételi szerződés alapján vásárolhat a cég tárgyi eszközt akár magánszemélytől is. Itt is figyelembe kell venni a készpénzkifizetésre vonatkozó 5.000 EUR határt. Természetesen ilyen esetben az ügyvezetőnek saját zsebéből elő kell teremteni azt a pénzt, amit korábban bizonylat hiányában költött el.

A tárgyi eszköznek is valósnak kell lenni, mivel ennek beszerzése megjelenik a számvitelben.

Apró kiadásokat is könyvelni tanácsos

Bármilyen vásárlás, mint például tisztítószerek, ásványvíz, kávé, reprezentációs költségek – ezek mind csökkenthetik a házipénztár összegét. Nem minden esetben adóalap csökkentő tétel. Csupán oda kell figyelni a bizonylatok átadására a könyvelő felé.

Ajándékozás

Az ajándék számviteli költségként jelenik meg a cégnél és csökkenti a gazdasági eredményt. Viszont nem érvényesíthető adóköltségként.

A megajándékozottnál általában az ajándék nem adó tárgya. Viszont vannak helyzetek, amikor adót és járulékot is fizetni kell az ajándék után. Ez akkor érvényes, ha a megajándékozott

  • a cég alkalmazottja, illetve olyan személy, aki adóügyileg alkalmazotti státuszban számítható – pl. a tulajdonos, ügyvezető,
  • olyan természetes személy – egyéni vállalkozó, aki az ajándékot a munkavégzésével kapcsolatban fogadta el,
  • egészségügyi ellátást nyújtó személy.

Elvileg mindent lehet elajándékozni, még a cég adózás utáni nyereségét is. Csakhogy ebben az esetben ki lenne a végső felhasználó, a haszonélvező (magyarul tényleges tulajdonosnak nevezik)? Erről szól a 297/2008 számú törvény a bűncselekmény által szerzett bevételekről = „pénzmosási törvény” néven ismert Magyarországon. Tehát óvatosan kell eljárni ennél a megoldásnál.

A magas házipénztárról írtam már korábban cikket, ezt is megtekintheti. A tartalma most is aktuális. Csupán más megközelítésből írtam a témáról.

Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2025.05.20.

Amennyiben további információkra lenne szüksége, kérjen időpontot konzultációra – kattintson ide!

Janok Julia

Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.

 

Tagok belépése

Elfelejtette a jelszavát?

Csatlakozzon a Prémium tartalom olvasóihoz!