Az itt közölt anyagokra vonatkozóan a szerzői jogokat fenntartom. További publikálásra, kiegészítésre vonatkozó kérdésekkel, kérem, írjon a janok.julia @ vallalkozasszlovakiaban . hu e-mail címre.
A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.


Gondolatok, melyek hozzásegítenek a sikeres Szlovákiai vállalkozás indításához 

Magyar vállalkozók gyakran terjesztik ki tevékenységüket Szlovákiába. Ez nemcsak a földrajzi közelségnek köszönhető, hanem a magyar anyanyelv használatának lehetősége is pozitív szerepet játszik az ilyen jellegű döntéshozatalban.

Mit is szeretnénk elérni egy külföldi vállalkozással?

Nem árt, ha elsősorban magunkkal tisztázzuk, hogy miért is szeretnénk Szlovákiában vállalkozni. Talán van egy jól bevált üzleti modellünk, amit kirendeltség formájában vagy akár önálló cég formájában sikerrel működtethetünk a másik országban. Vagy csak a szabad kapacitásunkat, jól működő csapatot szeretnénk hatékonyan kihasználni – ez jellemző a határon átnyúló szolgáltatásokra, és nemcsak az építőiparban.
Olyan esetben, ha a tevékenységünk több országra terjed ki, valóban érdemes az adott országok kereskedelmi és jogi feltételeit, adottságait megvizsgálni és ez alapján választani székhely létrehozása céljából azt az országot, ahol a leghatékonyabban működtethetjük az elképzeléseinket egy külföldi vállalkozás keretén belül.

A külföldi székhely még nem jelent külföldi vállalkozást

És ez nem csak Szlovákiára vonatkozik. Azzal, hogy egy külföldi címen megalapítunk, vagy megvásárolunk egy céget, még nem jelenti azt, hogy külföldi vállalkozást hoztunk létre, illetve külföldi vállalkozást működtetünk. Az egész EU-ban bevett gyakorlat, ami természetesen megfelelő jogi háttérrel is rendelkezik, hogy egy cég székhelye ott van, ahonnan irányítják. Tehát nem elég egy postacím másik országban – legyen akár Szlovákiában, az adott helyen kell végezni a céggel kapcsolatos tevékenységet, döntéshozatalt, stratégiai és napi szintű irányítást. Amennyiben ez nem így lenne, akár évekkel később is átminősítheti egy másik ország adóhatósága és joggal követelheti a nem befizetett adókat különböző adónemekre vonatkozóan, sőt akár járulékokat is. Ez jogos lenne abban az esetben is, ha Szlovákia felé minden adó- és járulékfizetési kötelesség időben maradéktalanul teljesítve volt.
Példaként nem lehet Szlovákiai „székhellyel” működtetni olyan vállalkozást, amelynek tulajdonában van egy Budapesti étterem és Szlovákiai alkalmazásként foglalkoztatni a szomszédos kerületben élő szakácsot, pincért. Illetve lehetne, csak a Szlovákiai székhelyű cégnek kirendeltsége és egyben adóügyi állandó telephelye keletkezne Magyarországon. Az alkalmazottakat is annak az országnak az előírásai alapján kell foglalkoztatni, ahol a munkavállalás, munkavégzés ténylegesen történik. Tehát nem csak hogy nem jelentene előnyt a Szlovákiai székhely, de még megbonyolítaná a vállalkozás működését, mivel a kirendeltséget a magyar előírások szerint kell működtetni (magyar könyvelővel könyveltetni, bérszámfejtést végeztetni) és párhuzamosan beépíteni a szlovák számvitelbe.
Hasonló példa, ha egy Szlovákiai céggel szeretnénk olyan MLM rendszert működtetni, amelyen belül a hálózatot csupán Magyarországon építenénk és fejlesztenénk. Ebben az esetben akár évek elteltével is átminősíthető Magyarországi vállalkozásnak, hiszen az összesítő nyilatkozatban látszódik a határon átnyúló szolgáltatások volumene.
Az sem előnyös megoldás, ha csupán az ÁFA befizetésének elkerülése miatt szeretnénk beiktatni szlovák céget az árukereskedelembe. Megoldható, hogy a Magyarországon vásárolt árut kiszállítjuk a szlovák cég Szlovákiai raktárába, majd onnan szállítjuk egy másik magyar cégnek, és ez teljesen legális, de nagyon költséges és messze nem hatékony. A szervezési gondokon túl a szlovák cég működtetésének költségei elveszik a haszon jelentős részét, vagy megtörténhet az is, hogy az egész ügylet veszteségessé válik ebben a konstrukcióban.

Szlovák cég alapítása nélkül is vállalkozhatunk a határon túl

Sikeresen együttműködnek az építőipari cégek a határ mindkét oldalán. Építőipari szolgáltatások nyújtása esetén nem szükséges céget alapítani a másik országban. Mivel DPH / ÁFA szempontból egy ingatlanon végzett tevékenységnél a teljesítés helye abban az országban van, ahol az ingatlan található, megtörténhet, hogy az építőipari szolgáltatást nyújtó cégnek DPH / ÁFA fizetésre kell regisztrálódni a másik országban. Ezzel a témával foglalkozok egy régebbi cikkemben. Továbbá arra kell figyelni, hogy amennyiben a másik országban végzett tevékenység meghaladja a 6 hónapot, állandó telephelye keletkezik a másik országban a szolgáltatást nyújtó cégnek. Ez nem ilyen egyszerű, mint itt leírtam, de a feltételek részletes elemzése meghaladja ennek a cikknek a tematikáját és terjedelmét.
Távértékesítés esetében szintén nem szükséges a másik országban önálló vállalkozást létrehozni, csupán DPH / ÁFA regisztráció szükséges a távértékesítéshez az adott országban.
Fesztiválokon, vásárokon és egyéb rendezvényeken is részt vehetnek a kézművesek vagy kereskedők. A portékájuk árusításához szükséges Szlovákiában DPH-ra (szlovák ÁFA-ra) regisztrálódni és Szlovákiai adóhatóság által nyilvántartott elektronikus pénztárgéppel, vagy virtuális elektronikus pénztárgép által rögzíteni a bevételt. A bevétel után be kell fizetni a DPH-t (szlovák ÁFA-t).
A másik országban végzett tevékenység indításához némely esetben elég lehet kirendeltséget, ill. fióktelepet nyitni, ami cégbírósági bejegyzéssel jár. A kirendeltség vagy a fióktelep nem önálló jogi személy.

Vállalkozási forma kiválasztása

A tevékenységtől függően és természetesen a céljainktól függően választhatunk vállalkozási formát:
• egyéni vállalkozást,
• kirendeltséget vagy fióktelepet,
• betéti társaságot (Szlovákiában alig ismert vállalkozási forma),
• korlátolt felelősségű társaságot,
• részvénytársaságot,
• szövetkezetet (ez is ritka vállalkozási forma Szlovákiában).

Egyéni vállalkozás indítása Szlovákiában

Az egyéni vállalkozás indításához szükséges állandó lakcím, vagy legalább átmeneti lakcím Szlovákiában. A vállalkozási engedély kiadásához szükséges továbbá hatósági erkölcsi bizonyítvány és ennek hiteles szlovák fordítása. Az Egyablakos Ügyintézési Pontok által bejelentés alapján indítható az egyéni vállalkozás. Amennyiben olyan tevékenységet szeretnénk működtetni, amely bizonyos végzettséghez kötött, az engedély kiadása céljából fel kell mutatni továbbá a megfelelő végzettséget igazoló bizonyítványt vagy okiratot, ennek szlovák hiteles fordítását és a Szlovák Iskolaügyi Minisztérium által honosított végzettségről szóló igazolást.
Az engedély megszerzése után be kell jelenteni az egyéni vállalkozást az adóhatóságnál és járulékok fizetése céljából be kell regisztrálni a szociális biztosítónál és valamelyik egészségügyi biztosítónál.

Leggyakoribb a korlátolt felelősségű társaság

Egy szlovák KFT – „spoločnosť s ručením obmedzeným” cégbírósági bejegyzés által jön létre. Ezt megelőzi a társasági szerződés, illetve egyszemélyes társaság esetében az alapító okirat közjegyző előtti aláírása. Minimális alaptőke 5.000,- eur. Az alaptőkét 2016-tól újra nem szükséges bankletétbe helyezni, elegendő a tőkekezelő nyilatkozata, hogy a pénz rendelkezésére áll. A cégkivonat megszerzése után be kell jelenteni az új céget az adóhatóságnál társasági adóalanyként.

Új céget alapítani, vagy vásárolni egy létezőt ?

A közelmúltban (2013-2015) felvirágzott a „cégvásárlás” Szlovákiában. Ennek két oka volt, mégpedig hogy a cégalapításkor bankszámlára kellet elhelyezni az alaptőkét és hogy a DPH (szlovák ÁFA) regisztrációnál óvadékot kellett letétbe helyezni, de nem is minden esetben hagyta jóvá az adóhatóság a cég regisztrációját a hozzáadottérték-adó fizetésére.
A cégvásárlásnak rengeteg buktatója van. Az első és legfontosabb talán az, hogy lehetetlen kellőképpen átvilágítani a cég eddigi működését, ill. nem-működését. Ilyen esetben nagyfokú bizalomra van szükség a régi tulajdonos és az új tulajdonos között. Nem elhanyagolható az a lehetőség sem, hogy a cégeladásáról hozott közgyűlési határozat és a cégbíróság általi bejegyzés között eltelik néhány nap, amíg a régi ügyvezető olyan lépéseket tehet saját hatáskörén belül, amik káros hatással lehetnek az új tulajdonosokkal szemben, vagy a cég további sikeres működésére tekintettel.
A cégvásárlás legnagyobb buktatója az, hogy kétféle DPH (szlovák ÁFA) regisztráció létezik. A vállalkozó „megvásárolt” egy céget, amelynek az adószámát leellenőrizték a nemzetközi nyilvántartásban, de senki nem figyelmeztette a külföldi vállalkozót, hogy ez a DPH (szlovák ÁFA) regisztráció nem teljes körű, tehát nem igényelheti vissza az adót. Az ilyen regisztrációnak a legitimitását fehér színű adóregisztrációs kiskártya bizonyítja. Ebben az esetben csupán ÁFA mentesen vásárolhat a cég külföldön árut, vagy igénybe vehet külföldi szolgáltatást, ill. külföldre nyújthat szolgáltatást. Mint ismert, ezekben az esetekben a vásárló köteles a saját országában megfizetni a DPH-t / ÁFA-t. A teljes körű DPH (szlovák ÁFA) regisztrációt rózsaszín kiskártya bizonyítja.
Mindkét fentebb említett ok megszűnt, mivel 2016. január 1.-től a cégalapítás folyamán már nem szükséges az alaptőkét (minimálisan 5000 EUR) bankszámlára elhelyezni, elég az egyik alapító tagnak nyilatkozni, hogy nála letétbe van helyezve a társasági szerződésben rögzített összeg. Az újonnan megalakult cégek DPH (szlovák ÁFA) regisztrációs folyamatánál sem kell már óvadékot letétbe helyezni 12 hónapra az adóhatóságnál. Ez persze nem jelenti azt, hogy az adóhatóság automatikusan megadja a DPH (szlovák ÁFA) adóalanyiságot. Körültekintően megvizsgálják a regisztrációért folyamodó céget és az adóhatóságnak továbbra is jogában áll elutasítani a kérelmet.

Körültekintően válasszunk könyvelőt

Szomorúság tölti el a szívemet, amikor azt kell írnom, hogy Szlovákiában jelenleg bárki nyújthat számviteli szolgáltatásokat. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy „szabad tevékenység” kategóriába tartozik a számviteli szolgáltatás és a vállalkozói engedély kiadásánál nem szükséges felmutatni sem megfelelő végzettséget, sem szakmai gyakorlatot.
Ezért minden vállalkozónak körültekintően kell kiválasztani a könyvelőt, akire bízza cége számviteli és adózási ügyintézését. Legjobb referenciákat kérni, illetve ajánlás alapján választani könyvelőt. A szerződés aláírása előtt mindenképp érdemes hosszabb beszélgetést folytatni a cég leendő könyvelőjével.
Némi támpontot jelenthet, hogy a Szlovák Okleveles Könyvelők Kamarájánál elvégzett tanfolyam tanúsítványai bizonyos értelemben garanciát jelenthetnek a könyvelő szakmai felkészültségéről. A Szlovák Okleveles Könyvelők Kamarájánál háromszintű végzettséget lehet elérni:
• számviteli asszisztens
• mérlegképes könyvelő
• számviteli szakember (accountant – expert).

DPH (szlovák ÁFA) regisztráció

Ritka olyan cég, amelynek a Szlovákiai tevékenységéhez nem lenne szüksége DPH (szlovák ÁFA) regisztrációra. A regisztrációs folyamathoz be kell nyújtani az adóhatósághoz a kérvény formanyomtatványát, kitölteni egy adóhatósági kérdőívet, továbbá benyújtani egy rövid vállalkozási tervet – azaz rövid leírást a tervezett tevékenységről. A tervben leírtakat nem árt alátámasztani szerződésekkel, szándéknyilatkozatokkal, számokkal. Ebben nagy segítséget nyújthat a könyvelő saját tapasztalatával.
A DPH-ra (szlovák ÁFA-ra) regisztrált vállalkozások már kizárólag csak elektronikus úton kommunikálnak az adóhatósággal. Tehát minden bevallás és beadvány elektronikus úton történik. Ehhez megfelelő nyelvi felkészültség is szükséges. Ezért is fontos jól választani a könyvelőt, aki meghatalmazás alapján átvállalja az adóbevallás benyújtását és az adóhatósággal történő kommunikációt.

Ködösítés vagy csalás hosszútávon nem működik

Az elmúlt időszakban több magyar vállalkozó nem tiszta szándékkal helyezte ki tevékenységét Szlovákiába. Ennek köszönhetően sok-sok felszámolatlan, nem működő cég maradt Szlovákiában, amelyeknek a magyar tulajdonosai „felszívódtak”, nem kommunikálnak, elérhetetlenek. Az ilyen cégeket könyvelő számviteli cégeknek és székhelyszolgáltatóknak rengeteg gondjuk keletkezett ez miatt. Így nem csoda, hogy a könyvelők is mára elővigyázatosak a külföldi tulajdonú cégek számvitelének vállalásával kapcsolatban.
2016.07.01.-től hatályos „A jogi személyek büntetőjogi felelősségéről” szóló új törvény, amely bevezeti a jogi személyek közvetlen büntetőjogi felelősséget a Szlovák Köztársaság jogrendszerébe. Ez a törvény tartalmazza az olyan bűncselekmények listáját, amelyek esetében felelősségre vonható közvetlenül a jogi személy, továbbá tartalmazza a jogi személyekre vonatkozó büntetések formáit és a jogi személyekkel szembeni büntetőeljárás sajátosságait.

Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2016.06.10.

 

Tagok belépése

Elfelejtette a jelszavát?

Csatlakozzon a Prémium tartalom olvasóihoz!