A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
Az osztalék adózása szempontjából nem az osztalék kifizetése, illetve annak időpontja számít. Lényeges az év, amikor a kereskedelmi társaság vagy szövetkezet nyereséget termelt. Az osztalékadó megfizetésére, ill. a kifizetett osztalék utáni járulékokra abban az évben hatályos szabályok az irányadók, amelyben a nyereség keletkezett.
A cikkben nem írok a szlovák cég magyar tulajdonosának, illetve részvényesének kötelességeiről, amit a külföldről kapott osztalék után Magyarországon kell befizetnie. Ezekkel kapcsolatban kérdezze könyvelőjét, adótanácsadóját Magyarországon.
Mit értünk osztalék alatt
A jogi személy által elért adózás utáni nyereségből fizetett részesedést nevezzük osztaléknak, amennyiben azoknak kerül kifizetésre, akik részt vesznek az alaptőkéjében, tagjai a törvényes testületnek vagy a felügyelő bizottságnak.
A nyereségrészesedés csak jogi személynél fizethető ki. Tehát korlátolt felelősségű társaságnál, részvénytársaságnál, vagy szövetkezetnél. Ebből következik, hogy a nyereségből való részesedést, azaz osztalékot az önállóan gazdasági tevékenységet végző természetes személy (egyéni vállalkozó) nem fizethet ki sem magának, sem másnak.
Osztalékelőleg? Nem!
A szlovák törvények nem teszik lehetővé, hogy ha jól mennek a cég dolgai, osztalékelőleget kaphatnának a tulajdonosok. Csak az adózási időszak elteltével és a következő lépesek megtétele után dönthetnek a nyereség elosztásáról:
- pénzügyi kimutatások elkészítése,
- társasági adó bevallás benyújtása,
- társasági adó befizetése,
- beszámoló elfogadása taggyűlés, illetve közgyűlés által,
- kötelező tőketartalék feltöltése,
- korábbi évek veszteségének kiegyenlítése.
Ha megszületik a döntés arról, hogy a felhalmozott nyereség kifizetésre kerül a tulajdonosoknak, ezt nem szükséges egyszerre kiutalni. Lehet több részben kifizetni. Ilyen esetben minden kifizetés után külön kell levonni és az adóhatóság felé elutalni az osztalékadót.
Természetesen az osztalék kifizetése a tulajdonosok felé nem veszélyeztetheti a cég fizetésképességét. De ezt egy jó gazda úgy is tudja.
Különböző adózás és járulékfizetés vonatkozik az osztalékra
Mint már a bevezetőben említettem, az osztalék adózása szempontjából nem az számít, hogy melyik évben kerül kifizetésre. Az a mérvadó, hogy melyik adózási időszakban elért nyereségből fizetik a nyereségrészesedést.
1993-tól 2003-ig elért nyereség alapján fizetett osztalék
Ezekben az években elért nyereség után egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetni. Jövedelemadó meg az szerint fizetendő, hogy az osztalék befogadója természetes személy, illetve jogi személy, valamint korlátlan, illetve korlátolt adófizetési kötelezettséggel bír.
Mivel ebből az időszakból csak kivételesen maradtak még a cégeknél nem kifizetett nyereség-részesedések, a részletekkel most nem fogom Önt untatni.
2004-től 2010-ig elért nyereség alapján fizetett osztalék
Ezek voltak a legszebb évek!
A 2004-2010-es elszámolási időszakban elért nyereségek utáni osztalékokból nem fizetendő sem osztalékadó, sem egészségbiztosítási járulék. A 2003-as szlovák adóreform része volt a nyereség kettős adóztatásának eltörlése.
2011-től 2016-ig elért nyereség alapján fizetett osztalék
Ezekben az években elért nyereség utáni részesedés kifizetésekor osztalékadót nem kell fizetni. Csupán egészségbiztosítási járulékot. Azt is különböző módon, annak függvényében, hogy melyik évben elért nyereségből fizetett az osztalék.
2011-2012-re fizetett osztalék után 10% (5% fogyatékkal élők számára) az egészségbiztosítási járulék. Az osztalék teljes összegben kerül kifizetésre, semmit nem von le a cég. Az összeget a tulajdonos maga jelenti be az egészségbiztosítónak a kifizetés évét követő év május 31-ig. Az osztalék összegéből levonásra kerül egy mentesített minimum és csak az e feletti összegre vonatkozik a járulékfizetési kötelezettség.
2013-2016 években elért nyereségből fizetett osztaléknál 14% mindenki számára az egészségbiztosítási járulék. A kifizető cég levonja az osztalékból a 14%-ot, és ezt befizeti az egészségbiztosító társaság felé legkésőbb a következő hónap 8-ik napjáig. Erről értesíti az illetékes egészségbiztosító társaságot.
Természetesen csak azoknál a személyeknél vonható le az egészségbiztosítási járulék, akik Szlovákiában tartoznak a társadalombiztosítási rendszerbe. Külföldi személyekre ez a kötelesség nem vonatkozik. Ők a saját hazájukban érvényes adózási és járulékfizetési előírások szerint kötelesek cselekedni.
2017-től 2021-ig elért nyereség alapján fizetett osztalék
Szlovákiában 2017-ben bevezették az osztalékadót. Ezzel párhuzamosan törölték az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelességet a kifizetett osztalékok után.
Kire vonatkozik az osztalékadó
Osztalékadót fizet:
- az a természetes személy, aki a cég tulajdonosa, ügyvezetője, vagy tisztségviselője,
- csendestárs, akinek nyereségrészesedés kerül kifizetésre,
- kompenzációs részesedés (szlovákul „vyrovnací podiel”) befogadója,
- részesedés a végelszámolási egyenlegből a tulajdonosok, illetve tisztségviselők számára – csak olyan részesedésekre vonatkozik, amelyeknél a társaság 2017. január 1. után került végelszámolás alá
A nyereségrészesedés után akkor is osztalékadót kell fizetni, ha azt külföldi cég fizeti.
Osztalékadó a személyi jövedelemadó bevallásban
Amennyiben szlovák cég itteni állampolgárnak, pontosabban korlátlan adófizetési kötelességű személynek fizet osztalékot, kifizetésnél levonja az osztalékadót. Mivel levonással történ az adóbeszedés, a természetes személynek már nem kell az ő jövedelemadó bevallásában ezt a jövedelmet feltüntetnie.
De ha külföldi cégtől kapott osztalékot a szlovák adórezidens, ezt a személyi jövedelemadó bevallásában kell feltüntetnie.
Jogi személyeknek fizetett nyereségrészesedés
Az eddig említett szabályok a magánszemélyeknek fizetett nyereségrészesedésre vonatkoztak.
A jogi személyek csak akkor adóznak a befogadott nyereségrészesedés után, ha azt külföldről – egy „nem szerződő államból” származó adóalany fizeti ki számukra. Ilyen esetben az adókulcs 35%. Az éves társasági-adó bevallásban kell feltüntetni.
Ez a szabály fordított esetben is alkalmazandó. Ha egy szlovák jogi személy külföldre fizet osztalékot „nem szerződő államban” letelepedett adóalanynak, az osztalékadót 35%-os adókulccsal kell kiszámítani. A kifizetett osztalék levonással vagy külön adóalap keretében adóbevallásban adóztatható.
„Nem szerződő állam” alatt olyan államot értünk, akivel Szlovákiának nincs két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.
A többi esetben, például ha szlovák cég magyar jogi személynek, mint tulajdonosnak fizet osztalékot, vagy ha magyar cég szlovák jogi személynek fizet osztalékot, ezekből nem szükséges osztalékadót levonni.
A levont osztalékadóról értesíteni kell az adóhatóságot
Amennyiben megszületett a döntés – a taggyűlés, illetve közgyűlés jóváhagyta, hogy kifizetésre kerülhet az osztalék, és ez valóban ki is lett fizetve, erről értesíteni kel az adóhatóságot. Mégpedig egy erre a célra létrehozott, speciális elektronikus űrlapon.
Az értesítés része az a kérvény is, amely kitöltésével kérelmezni lehet az igazolás kiállítását. Az adóhatóság az igazolást az osztalékadó befizetéséről elektronikusan küldi a cég postafiókjába. Ezt a külföldi adórezidens bizonyítékként használhatja, ha a saját országában nyújtja be a személyi jövedelemadó bevallását.
Például a Szlovákiában megfizetett osztalékadót levonhatja a magyar adófizetési kötelességéből. Így cselekedhet a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján.
Külföldi cég által fizetett osztalék adózása
Amennyiben szlovák adórezidens külföldi cégtől kap nyereségrészesedést, ezt kértféle adókulcsnak lehet alávetni annak függvényében, hogy melyik országban letelepedett a cég, amelytől kapta az osztalékot.
Ha olyan országból származik az osztalék, amellyel Szlovákiának van kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodása, 7% adókulccsal számíthatja az adót a nyereségrészesedés befogadója. Amennyiben „nem együttműködő országból származik az osztalék, 35% adókulccsal kell számolni.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2023.12.10.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.