A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
Az előző cikkben a levonással beszedett adóról írtam egy összesítő áttekintést, miként rendelkezik róla a szlovák jövedelemadó törvény. Ebben a cikkben meg kizárólag arról írok, milyen típusú ügyleteknél von le adót a számla fizetésénél a szlovák üzleti partner, ha a pénzt külföldi vállalkozásnak utalja.
Mi szükséges ahhoz, hogy a külföldi vállalkozás a Szlovákiában befizetett adót beszámíthassa a társaságiadó, illetve SZJA fizetési kötelességébe a saját országában.
Milyen előírásokat kell figyelembe venni
Azt tudni kell, hogy nem minden külföldi partnernek történő utalásnál szükséges adót levonni. Csak bizonyos ügyleteknél. Melyek ezek az ügyletek?
Alapszabály a Szlovákiából külföldre utalt fizetések adóztatásánál az, hogy csak azoknál a kifizetéseknél lehet adóelvonást alkalmazni, amelyek a szlovák jövedelemadó törvény 16.§-ában vannak feltüntetve. Ez a paragrafus szól a más országbeli adóilletőségű személyek jövedelmének Szlovák Köztársaságban történő adóztatásáról.
Amennyiben a külföldi személy Szlovákiából származó jövedelem-típusa nem szerepel a 16.§-ban, nem lehet azt Szlovákiában adó alá vetni még abban az esetben sem, ha a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény ezt lehetővé tenné.
Példa erre a 2016 évben és az előző években elért nyereségből fizetett osztalék külföldi tulajdonosok számára. Mivel a szlovák jövedelemadó törvény abban az időben még nem rendelkezett az osztalékadóról, az osztalék külföldi személynek történő kifizetésénél nem lehetett Szlovákiában adólevonást alkalmazni. Annak ellenére sem, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás ezt már abban az időben is lehetővé tette.
Ha a fizetést olyan országban letelepedett külföldi személynek utalják, amellyel a Szlovák Köztársaság kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást kötött, az adózást ez a megállapodás módosítja. Ugyanis a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás szerinti adófizetés elsőbbséget élvez a szlovák jövedelemadó törvény rendelkezéseivel szemben.
Tehát kizárólag olyan típusú jövedelemből lehet levonással beszedni a jövedelemadót, amelyeket a szlovák jövedelemadó törvény és a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás is lehetővé tesz.
Hogyan kell adó alá vetni a külföldre történő kifizetéseket
Amennyiben tehát a szlovák jövedelemadó törvény 16. §-ában említett külföldre történő kifizetések a Szlovák Köztársaság területéről származnak, adóztatásuk joga a Szlovák Köztársaság területén merül fel. Az adózás módját a következőkben kell keresni:
- 43.§ – levonással beszedett adó + két ország közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről
- 44.§ – adóbiztosíték + két ország közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről
- 41.§, 17.§-29.§ – adóbevallás benyújtása által.
Levonással beszedett adó
A szlovák jövedelemadó törvény 43. §-a (2) bekezdése kimerítően meghatározza azokat a jövedelem típusokat, amelyeknél adólevonást kell alkalmazni. Itt csak néhányat említek:
- a Szlovák Köztársaság területén nyújtott szolgáltatásokból, ideértve az üzleti, műszaki vagy egyéb tanácsadást, az irányítási és közvetítői tevékenységet, az építési és összeszerelési tevékenységet, projekteket és hasonló tevékenységeket, abban az esetben is, ha azokat nem állandó telephelyen által végzik,
- sportoló, művész vagy társ-előadó tevékenységéből és más, a Szlovák Köztársaság területén személyesen végzett hasonló tevékenységből származó jövedelem,
- az szabadalmi tulajdonjog, a számítógépes programok (szoftverek), tervek, modellek, gyártástechnikai és egyéb gazdaságilag felhasználható ismeretek (know-how) használati jogának átadásáért járó díjazás,
- a szerzői jog vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jog használatáért járó díjazás,
- a Szlovák Köztársaság területén található ingóságok egyéb felhasználásából származó bérleti díj vagy jövedelem; ezek lehetnek akár gépjárművek és egyéb szállítóeszközök,
- a kereskedelmi társaság vagy szövetkezet nyereségéből kifizetett nyereségrészesedés (osztalék), amelyet az alaptőkén résztvevő személyeknek vagy a törvényes testület tagjainak szánnak kifizetésre,
- bizonyos esetben üzleti, műszaki vagy egyéb tanácsadási szolgáltatások nyújtásáért járó díjazás, adatfeldolgozási, adatkezelési, adatközvetítési és marketingszolgáltatások.
Bár a törvényben csak egy bekezdés szól erről, az egész téma sokkal tágabb és összetettebb.
Milyen ügyleteknél vonja le az adót a szlovák partner
Az eddig leírtak az elméletről szóltak. Most nézzünk néhány példát arra, hogy a gyakorlatban milyen esetekben vonja le az adót a számla fizetésénél a szlovák partner.
Szoftverek használata
A legtöbb esetben a szlovák adóhatóság adólevonást követel, ha külföldre fizetnek díjat a felhasználók szoftverhasználatért.
Egy alapvető szabályt kell figyelembe venni. Nevezetesen azt szükséges meghatározni, hogy a jogdíjak kedvezményezettje egyben a jogdíjak valódi tulajdonosa (végső haszonélvezője) is, vagy nem. Amennyiben igen, egyúttal úgy tekinthető-e, hogy letelepedett-e a másik szerződő államban.
Mindenképp meg kell különböztetni a következőket:
- a szoftver teljes átadása történik, amely az Egyezmény 13. cikkének illetve 7. cikkének hatálya alá tartozik,
- „egyedi” szoftver, amely az Egyezmény 12. cikke alá tartozik,
- „Standard” illetve „dobozos” szoftver, amely az Egyezmény 13. cikkének, illetve 7. cikkének hatálya alá tartozik.
A jövedelemadó szempontjából a problémát a szoftver kifejezésnek a vásárló (felhasználó) számára „valamilyen módon adaptált” meghatározása okozza. Ezt a fogalmat az adójogszabályok nem határozzák meg, mivel nem könnyű pontos határvonalat szabni a vállalati nyereségnek minősülő fizetések (az Egyezmény 7. cikke) és a jogdíjat képező fizetések (az Egyezmény 12. cikke) között. Mindenesetre figyelembe kell venni a szerződés konkrét feltételeit és tartalmát, amely alapján a szoftverátadás történik.
Feltételezhető, hogy a nem lényeges változtatások nem tekinthetők szoftver-adaptálásnak a vásárló igényeihez. A „nem lényeges módosítások” valószínűleg azokat a szoftverbeli változtatásokat jelzik, amelyek nem igényelnek beavatkozást a forráskódban. Ezért a paraméterbeállítást vagy kisebb szoftvermódosítást nem szabad „egyedi szoftvernek” értelmezni, mivel ezek a szoftver forráskódjának beavatkozása nélkül elvégezhetők.
Adólevonás licencdíjak fizetésénél
A szlovák jogszabályok szerint a licencdíjak forrásadója 19%. Ez az alkalmazandó adómérték a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodással összhangban csökkenthető.
Abban az esetben, ha a licencdíjat az ú.n. nem együttműködő állam adórezidensének fizetik ki, utalják át vagy jóváírják, a forrásadó összege 35%.
Gépjármű kölcsönzése másik országba
A Gépjármű határon túli bérbeadásáról szóló cikkemben részletes írok az adólevonás alkalmazásáról a gyakorlatban.
Mindhárom említett esetben a szlovák jövedelemadó törvény 19% levonással beszedett adót ír elő. Csakhogy a Szlovák Köztársaság és Magyarország között érvényes kettős adózás elkerüléséről szóló megállapodás a másik ország felé csupán 10% adólevonásról rendelkezik. Ezért csak 10% jövedelemadót von le a szlovák partner, ha magyar szolgáltatónak utalja a számlán szereplő díjat.
Különböző kivételek vonatkoznak még az adólevonásra abból a szempontból, ha a licenc átadója és felhasználója között kapcsoltság merül fel. Ez viszont már annyira bonyolult téma, hogy meghaladja e blogbejegyzés terjedelmét. Amennyiben az olvasóm ilyen helyzetben lenne, keressen nemzetközi adózásra specializálódott szakembert.
Adóbiztosíték
Egy másfajta adólevonás is szóba jöhet (44.§). Adóbiztosítékként fordítom – (szlovákul „zabezpečenie dane”). A szlovák kifejezés biztosítékot, illetve biztosítást jelent.
Az adóhatóság határozattal elrendelheti a természetes és jogi személyeknek, mint adófizetőknek, hogy vonjanak le 9,5%-ot a kifizetésre szánt összegből az adó biztosítása érdekében egy másik adóalanynak fizetett pénzbeli kifizetés esetén. Az adóbiztosíték összege adóelőlegnek számít. Így adóbevallás által levonható a teljes adófizetési kötelezettségből.
Szerencsére adóbiztosítékot nem szükséges alkalmazni olyan ügyfelek felé, amelyek EU tagállamokban letelepedettek. Csak a harmadik országokban letelepedett ügyfelek felé alkalmazandó.
Nem csak bankátutalásnál, készpénzes fizetésnél is
A fentebb leírtakat nem csupán bankátutalásnál kel figyelembe venni. A készpénzben kiegyenlített számláknál is hasonlóképpen szükséges eljárni. Igaz, ma már ritkán történik, hogy a külföldi üzleti partnernek készpénzben fizetne a szlovák megrendelője.
Abban az esetben is le kell vonni az adót, ha az üzleti partnerek a követeléseik egymás közötti beszámításával egyenlítik ki a számláikat.
A szlovák partner felelőssége
A külföldi számlák kifizetése általában társul valamilyen forrásadóval vagy adóbiztosítékkal: Tehát a szlovák adózó vonja le az adót a számla kifizetésénél. Az adókulcs változó, mint fentebb írtam – egyes esetekben elérheti a 35% -ot. Abban az esetben, ha a vállalkozó nem hajt végre adólevonást vagy nem von le adóbiztosítékot, úgy felel az adóhatóság felé, mintha az a saját adókötelezettsége lenne.
Más szóval, ha a vállalkozó külföldre történő fizetéskor nem vonja le a megfelelő adóösszeget, az adóhatóság tőle fogja követleni az adót.
Nyilatkozat az adóhatóság felé
Úgy az a levonással beszedett adónál, mint az adóbiztosítéknál az adófizetőnek nyilatkozatot kell benyújtania az adóhatóság felé. 4 különböző elektronikus űrlap szolgál a nyilatkozat benyújtására annak függvényében, hogy melyik paragrafus szerint történik az adólevonás.
A nyilatkozatot a kifizetést követő hónap 15. napjáig kell benyújtani az adóhatóság felé. Hasonlóképen a levont adót is a kifizetést követő hónap 15. napjáig kell tovább küldeni az adóhatóságnál vezetett bankszámlára megfelelő közleménnyel.
Igazolás az adóhatóságtól, hogy a szolgáltató levonhassa az adót az otthoni adókötelességéből
Az adóhatóság felé benyújtott adólevonásról szóló nyilatkozatban a külföldi üzleti partner adatait is ki kell tölteni. Egy kis négyzet bejelölésével kérheti a szlovák adófizető a befizetett adóról szóló igazolás kiállítását.
Általában az adóhatóság egy ilyen nyilatkozatra gyorsan reagál. Egy héten belül megkapja az adófizető a saját postacímére a papíralapú igazolást. Neki kell az igazolást eljuttatni a külföldi üzleti partneréhez.
Végezetül
A cikkben felsorolt példák messze nem merítik ki annak lehetőségét, hogy a szlovák partner vonja le az adót a számla kifizetésénél. A cikk megírásával az volt a szándékom, hogy felhívjam az olvasóim figyelmét ezekre a rendelkezésekre. A cikk semmiképp nem minősíthető adótanácsadásnak. Mindenképp forduljon szakemberhez, ha a fentiekhez hasonló ügyleteket folytat határon át.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárat küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2021.06.21.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.