A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
Az egyéni vállalkozók társulása előnyös lehet házastársak, testvérek, de akár nem rokoni viszonyban lévő személyek közös vállalkozása esetén. A társulás nem válik önálló jogalannyá. Minden résztvevő külön adóalany, ami alacsonyabb jövedelmeknél adózás szempontjából előnyös lehet. Magasabb jövedelmeknél, amennyiben hozzáadottérték-adó fizetők a részvevők, már bonyolult az adminisztráció a közös vállalkozás körül.
Vállalkozási engedély a társulásnál
Egyéni vállalkozók összefoghatnak közös cél elérése érdekében, azaz társulást alkothatnak. Az ilyen társulás a szlovák polgári törvénykönyv 829.§ – 841.§ értelmében jöhet létre. A társulás nem önálló jogalany. Minden résztvevőnek rendelkeznie kell saját vállalkozói engedéllyel. Az így létrejött közös vállalkozásban a jogok és a kötelességek minden vállalkozót külön érintik, mivel mindegyikük külön jogalany.
A társulás minden tagjának rendelkeznie kell engedéllyel a közösen végzett tevékenységhez. Lehet engedélyük más tevékenységekhez is, végezhetnek is más tevékenységet, miközben együtt csak azt a tevékenységet végzik, amelyre a társulási szerződés vonatkozik. Lehet olyan, hogy a társulási szerződés meghatározott időszakra köttetett, egy meghatározott feladatra.
Az egymás közötti kapcsolatok pontos meghatározása segíthet elkerülni a későbbi nézeteltéréseket. A társulási szerződésben érdemes körültekintően rendelkezni az egymás közötti kiegyenlítésről a közös vállalkozás befejezése után.
Társulási szerződés leggyakrabban házastársak között jön létre. Ilyen esetben főképpen adóoptimalizálás a célja egy társulásnak. A bevételeket és a kiadásokat egyenlően, vagy más meghatározott arányban oszthatják el egymás között a szerződő felek. A házastársak által közös vállalkozásban elért jövedelmek osztatlan közös tulajdonba kerülnek, amennyiben az osztatlan közös tulajdon nem volt korábban bíróság által felfüggesztve.
A társulás, mint olyan nem gyakorolhat munkáltatói jogokat.
Számvitel és jövedelemadó fizetése
Mivel a társulás nem jogalany, így nem lehet adóalany sem. Az egyes vállalkozók az adóalanyok a jövedelemadó törvény szempontjából.
Amennyiben a társulás egyik résztvevője sem DPH (szlovák ÁFA) alany, egyszerűsítés érhető el az által, hogy a társulási szerződésben kinevezik az egyik vállalkozót a társulás adminisztrátorává. Az ő dolga a számvitel vezetése az egész társulás nevében. Ő állítja ki a számlákat a közös vevők felé. Ilyen esetben nem szükséges az év folyamán a tagoknak kölcsönösen számlázni egymás között. Csupán a naptári év végén kimutatják és elosztják egymás között a bevételeket és a kiadásokat.
Az 595/2003 számú jövedelemadó törvény keretet ad a természetes személyek társulásának adózásához. A közös vállalkozás feltételeit az írásban megkötött társulási szerződésben rögzítik a vállalkozók. Ebben meghatározzák a bevételek elosztásának arányát, illetve a közösen megszerzett vagyontárgyak részesedési arányát és az általuk szerzett jövedelem elosztását.
Mivel a társulás nem önálló jogalany, nem számviteli egység, se nem adóalany, nem a vállalkozás nyereségét, illetve veszteségét osztják a résztvevők egymás között, hanem a bevételeket és a kiadásokat.
A társulás minden tagja önálló jogalany, önálló vállalkozó. Dönthet úgy, hogy nem fog számvitelt vezetni, így nem lesz számviteli egység sem. Adónyilvántartás vezetése alapján a jövedelemadó törvény 6.§ (11) bekezdése értelmében érvényesítheti a kiadásokat. Másik lehetőség, hogy átalány költségelszámolást választ, tehát a bevétel 60%-át érvényesítheti költségként a jövedelemadó törvény 6.§ (10) bekezdése értelmében. Mindkét esetben csupán a bevételek rá vonatkozó részével számol, és ezekhez érvényesítheti a kiadásokat szintén a rá vonatkozó részben, vagy 60%-ban.
Fontos megjegyezni, hogy az egyéni vállalkozó minden tevékenységéből származó jövedelmeknél ugyanazt az adóköltség elszámolási módszert érvényesítse.
Hozzáadottérték-adó (DPH – szlovák ÁFA)
2014-től minden egyéni vállalkozó, aki a társulás tagja, a hozzáadottérték-adó számításának céljából saját maga köteles kimutatni az adatokat. Tehát vagy minden tag DPH (szlovák ÁFA) fizető, vagy egyikük sem. Minden tag saját nevében köteles benyújtani a hozzáadottérték-adó bevallást, az ellenőrző kimutatást és az összesítő nyilatkozatot. Ez már jelentősen bonyolítja a közös adminisztrációt.
Ennek következtében a társulásnak inkább csak akkor van értelme, ha a közös vállalkozásból származó jövedelem nem éri el a 49.790 EUR-t az utolsó egymást követő 12 hónapban és egyik vállalkozó sem válik hozzáadottérték-adó fizetővé.
Közös vagyon
Fontos, hogy külön válasszuk a vagyon tulajdonjogát és a vagyontárgyak kezelését.
A polgári törvénykönyv 833.§-a rendelkezik arról, hogy a társulás tagjai által a társulás számára átadott vagyontárgyakat, amelyek elkülönítve lettek a tag többi vagyonától, térítésmentesen használhatja a társulás többi tagjai is. Az ilyen vagyontárgyak értékelírását kizárólag a tulajdonosa érvényesítheti a saját számvitelében.
Ezzel szemben a társuláson belül közös tevékenység által szerzett vagyontárgyak minden tag közös tulajdonává válnak. Nem a társulás tulajdonává. Erről a polgári törvénykönyv 834.§-a rendelkezik. A vagyonhoz való részesedést a társulási szerződésben határozzák meg a tagok. Így az értékcsökkenést is minden tag érvényesíti saját részesedése arányában.
Járulékfizetés és bankszámla
A kiadások sajátos csoportját képezik az egyes tagok által fizetett egyészségbiztosítási és szociálisbiztosítási járulékok. Ezeket sosem szabad a közös tevékenységre fordított kiadások közé csoportosítani. A járulékokat minden tag a saját számvitelében, illetve a saját adóbevallásában érvényesíti adóköltségként. Lehet, hogy az egyes tagok más-más összegeket fizetnek az egészségbiztosítónak és a szociális biztosítónak. Ezek tehát az egyes adózók kiadásait képezik. Semmiképp nem tartoznak a társulás közös kiadásai közé.
Tekintettel arra, hogy a társulás minden tagja önálló vállalkozó, ezért mindegyiküknek külön bankszámlával kéne rendelkeznie. Erről a bankszámláról fizeti a saját társadalombiztosítása havi járulékait és a saját személyi jövedelemadóját.
Összefoglaló
Mint a fentiekből látni, társulásként vállalkozni eléggé macerás. Csupán házastársak, vagy közeli hozzátartozók esetében lehet előnyös. Amikor azt lehet mondani, hogy a „családban marad”. Ez is csupán az alacsonyabban jövedelmező tevékenységnél, amíg nem érik el a kötelezően hozzáadottérték-adó fizetői státuszt, azaz a közös bevételük nem éri el a 49.790 EUR-t bármelyik utolsó 12 egymást követő naptári hónapban. Ilyen esetben a társulás minden tagja érvényesítheti az adómentes összeget a jövedelemadó bevallásában.
Mivel minden adózó élhet az átalány költségelszámoláson alapuló adózás előnyeivel, a közösen elért bevétel saját érszéből mindketten érvényesíthetik a 60% költségelszámolást. Ezen túlmenően a kifizetett járulékokat is érvényesíthetik adóköltségként.
Amennyiben komolyabb bevételekre kívánnak szert tenni az együtt végzett tevékenység folyamán a vállalkozók, érdemes inkább korlátolt felelősségű társaságot létrehozni a közös vállalkozásra.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szótárt küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2020.05.10.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.