A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
A közösségi szolgáltatások és a számlázás a szlovák vállalkozásból gyakran visszatérő témák a konzultáción belül. Ismét erről írok, ismét más szemszögből. A múltheti cikkem folytatását az ihlette, hogy többször is megkaptam a következő kérdést: Mit kezdjen a magyar vállalkozó, illetve a könyvelője egy szlovák szolgáltatótól származó számlával, amin nem szerepel közösségi adószám? Véleményemet olvassa tovább a cikkben!
Magyar könyvelő mit kezdjen egy szlovák számlával, amelyen nincs közösségi adószám?
Először vizsgáljuk meg, miért nincsenek a szlovák számlán közösségi adószámok. Talán csak azért, mert valaki elfelejtette feltüntetni? Akár a megrendelésnél, akár a számla kiállításánál? Erről szól a múltheti cikkem.
Gyakrabban előfordul olyan eset, hogy a szlovák szolgáltató arra hivatkozik, hogy ő nem DPH fizető, ezért nincs közösségi adószáma. Vajon helyesen jár-e el, ha az általa kiállított számlán a szolgáltatás befogadójának sem tünteti fel a magyar közösségi adószámát és egyszerűen adómentesen számláz? Nem.
Akkor hogy is van ez? A magyarázat kicsit hosszabb. A cikket végig olvasva megtalálja a megoldást.
Hozzáadottérték-adó alany
Nevezzük egyszerűen és talán érthetőbben DPH/ÁFA alanynak.
A szlovák hozzáadottérték-adó törvény (továbbiakban DPH törvény) a 3.§-ban határozza meg, ki a DPH alany (szlovákul „zdaniteľná osoba”). Ez egy fontos meghatározás, mi szerint DPH alany minden olyan személy, aki függetlenül végez bármilyen gazdasági tevékenységet.
Hasonló meghatározás található a magyar ÁFA törvényben is. Hiszen mindkét ország hozzáadottérték-adó törvénye a harmonizált EU jogszabályból indul ki. Ennek értelmében nem csak a cégek DPH/ÁFA alanyok, hanem az egyéni vállalkozók is. Bizonyos esetekben a civil szervezetek is lehetnek DPH/ÁFA alanyok, ha gazdasági tevékenységet is végeznek.
Az, hogy valaki DPH/ÁFA alany azt jelenti, hogy a DPH/ÁFA törvény rá is vonatkozik. Függetlenül attól, hogy adófizető, vagy nem.
Adófizetővé akkor válik, ha igényel közösségi adószámot. És itt jön a szlovák specifikum, miszerint a vállalkozás rendelkezhet közösségi adószámmal, de mégsem adófizető.
Kétféle adószám Szlovákiában
A szlovák vállalkozók közösségi adószámának megszerzéséről a DPH törvény 4.§-a rendelkezik. E szerint a paragrafus szerint bejegyzett DPH alanyok teljeskörű DPH fizetővé válnak. Ez azt jelenti, hogy az előzetesen befizetett adót vissza is igényelhetik.
Vizsgáljunk meg egy másik fogalmat – adófizetésre bejegyzett személy (szlovákul „osoba registrovaná pre daň”). Ez a fogalom a DPH törvény 7.§-ban, illetve a 7a.§-ban található. A gyakorlatban annyit jelent, hogy ezen paragrafusok valamelyike szerint regisztrált szlovák DPH alany nem igényelheti vissza a befizetett hozzáadottérték-adót. Csupán adóbefizetési kötelessége van.
Az alapszabály szerint adózó közösségen belüli szolgáltatásoknál (7a.§) és termékbeszerzéseknél (7.§) fontos az adófizetésre történő bejegyeztetés, azaz közösségi adószám igénylése. Ugyanis az összesítő nyilatkozat alapján kerülnek az adatok a VIES rendszerbe. A VIES rendszer biztosítja a nemzetközi kereskedelmi tranzakciókra vonatkozó adatok követését.
A 7a.§ szerint kiállított közösségi adószámról részletesen írtam korábban másik cikkben.
Lényeges kérdések
Elsősorban fontos megvizsgálni, milyen határon átívelő szolgáltatásra vonatkozik a számla. Alapszabály alá tartozó szolgáltatásoknál az adót a szolgáltatás befogadója fizeti. Ennek feltétele, hogy mindkét résztvevő – a szolgáltatást nyújtó vállalkozás és a szolgáltatás befogadója is rendelkezzen közösségi adószámmal.
Ezen túlmenően vannak a kivételek, tehát azok a szolgáltatások, amelyeknél az adó fizetésére más szabályok vonatkoznak. Például az elektronikus szolgáltatások, melyeknél egyedi szabályok lépnek érvénybe, ha a megrendelő magánszemély, azaz nem DPH/ÁFA alany. Vagy az ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások, melyek teljesítési helye abban az országban van, ahol az ingatlan helyezkedik. Ebben a cikkben ezekkel nem foglalkozom.
Továbbá fontos megvizsgálni, hogy DPH/ÁFA alany-e a szolgáltatás befogadója. Másszóval vállalkozó, vagy magánszemély az, akinek a számla ki lett állítva.
Amennyiben alapszabály szerint adózó szolgáltatásról van szó és mindkét fél DPH/ÁFA alany, mindkettőjüknek rendelkeznie kell közösségi adószámmal. Fordított adózás lép érvénybe. Tehát a szolgáltatás befogadójának kell saját országában befizetni az adót. Ebben az esetben a szlovák szolgáltató számláján feltünteti a következőt: „Prenesenie daňovej povinnosti” = azaz fordított adózás. Majd lejelenti az adatokat az összesítő nyilatkozatban.
Amennyiben a szolgáltatás befogadója magyar magánszemély, tehát nem ÁFA alany, és a szolgáltató Szlovákiában DPH fizető, 20% DPH-val állítja ki a számlát. Ilyen esetben a szolgáltatás teljesítésének helye Szlovákia.
Amennyiben a szolgáltatás befogadója magyar magánszemély, nem ÁFA alany, és a szolgáltató Szlovákiában nem rendelkezik közösségi adószámmal, nem kell neki közösségi adószámot igényelni a 7a.§ szerint. Azért nem, mert magánszemélyre semmiképp nem ruházhatja át az adófizetési kötelességet.
Példa tévedések elkerülésére
Maradjunk az alapszabály szerint adózó szolgáltatásnál. A szlovák szolgáltató nem DPH fizető, se nem adófizetésre bejegyzett személy, nem rendelkezik közöségi adószámmal. De attól még DPH alany. A magyar fél, a szolgáltatás befogadója rendelkezik magyar közösségi adószámmal.
Az úgy nem működhet, hogy a szlovák szolgáltató, nem tünteti fel a számlán a magyar vállalkozás közösségi adószámát, mintha a megrendelőnek nem lenne. Remélve azt, hogy ez által nem kell majd neki közösségi adószámot igényleni. Kell. Még a szolgáltatásnyújtás előtt kellett volna. A magyar vállalkozás jogosan követeli a számla módosítását és a saját közösségi adószámának feltüntetését.
Ha az Ön vállalkozásának is szüksége van szlovák közösségi adószámra, kattintson ide !
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2020.09.13.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.