A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
Az elektronikus regisztrációs pénztárgépek használata nemcsak a magyar vásárárusok számára kötelező Szlovákia területén az alkalmi árusítás folyamán. A szlovák egyéni vállalkozók vagy cégek is a készpénzes értékesítés folyamán, vagy a kiállított számla készpénzben történő kifizetése folyamán is kötelesek a bevételt pénztárgéppel rögzíteni.
Mely törvény alapján kell használni pénztárgépet
Az elektronikus regisztrációs pénztárgép használatát a 289/2008 számú törvény szabályozza. E törvény alapján gyakorlatilag minden olyan áruértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén, amely kifizetése készpénzben történik, kötelező a vállalkozó a bevételt elektronikus pénztárgép által rögzíteni.
A külföldi vállalkozók, akik vásárokon, piacokon, fesztiválokon alkalmi árusítást végeznek, szintén kötelesek használni az elektronikus regisztrációs pénztárgépet.
Milyen pénztárgépet lehet használni
A pénztárgép használatáról szóló törvény meghatározza az elektronikus regisztrációs pénztárgép fogalmát, mint olyan regisztrációs berendezést, amely működési memóriával, beépített regisztrációs programmal, fiskális memóriával, az ügyfél számára megjelenítő eszközzel (kijelzővel), időmutatóval, billentyűzettel és nyomtatóval rendelkezik. Ezek egy funkcionális egységet alkotnak. Elektronikus regisztrációs pénztárgépnek minősül olyan számítógép is, amely saját regisztrációs programmal és önálló fiskális nyomtatóval rendelkezik.
Az elektronikus regisztrációs pénztárgépet regisztráltatni kell az adóhatóságnál. Ez a folyamat abból áll, hogy az adóhatósági ügyintézőnek fel kell mutatni a vállalkozási engedélyt, pénztárgép műszaki oklevelét, és a pénztárkönyvet, amelyben előzetesen kitöltötte a pénztárgép karbantartására jogosult szakember az adatait. Ha az adóhatósági ügyintéző mindent rendben talál, bejegyzi a pénztárkönyvbe a pénztárgép adókódját, amivel egyben hitelesíti a pénztárkönyvet.
Az vásárokra való jelentkezés folyamán a vásárszervező kéri a vállalkozói engedélyen kívül a pénztárkönyv azon oldalának másolatát, amelyen az adóhatósági bejegyzés és a pénztárkód szerepel. Külföldi vállalkozók esetében szükséges benyújtani még a hozzáadottérték-adó regisztrációs igazolványának másolatát.
Virtuális regisztrációs pénztárgép
A készpénzbevétel rögzítésére használható szintén a virtuális regisztrációs pénztárgép. Ez egy szoftveres applikáció, amelyet az adóhatóság működtet a saját weboldalán. Az előnyeiről részletesen két másik cikkben írtam:
A virtuális regisztrációs pénztárgépek bevezetésének második hulláma
Virtuális pénztárgép előnyösebb funkciókkal
Az ERP használata folyamán a vállalkozó köteles
- minden értékesítési helyen használni az elektronikus regisztrációs pénztárgépet
- a pénztárgépet úgy elhelyezni, hogy a vásárló számára olvasható legyen a pénztárgép kijelzőjén feltüntetett adat
- minden értékesítési helyen közzétenni egy pénztárbizonylat mintát úgy, hogy ez a vásárlók számára egyértelmű, átlátható, értelmezhető és jól olvasható legyen
- a kifüggesztett minta bizonylaton fel kell tüntetni többek között a pénztárgép kódját
- az értékesítési helyen nem lehet elhelyezve olyan pénztárgép, amely nem felelne meg a fent említett törvény követelményeinek
- az értékesítési helyen kell lenni a pénztárgép könyvének, melynek az oldalai számozottak és a könyv, mint olyan nem szétszedhető
- amennyiben több vállalkozó társulási megállapodás alapján közösen értékesít egy értékesítési helyen, használhatnak egy közös pénztárgépet
- bejelenteni az adóhatóságnak az értékesítési hely címének változását
- olyan pénztárszalagot használni az adatok nyomtatása folyamán, hogy ezek tartósan olvashatóak maradjanak a pénztárbizonylat kibocsátása naptári évének befejezésétől számítva legalább 5 évig. Ez az előírás vonatkozik a virtuális pénztárgéphez csatlakoztatott nyomtatók által kinyomtatott pénztárbizonylatokra is.
Hivatalos azonosító jel a pénztárbizonylatokon
A fent említett törvény értelmében minden regisztrált pénztárgép által kiadott pénztárbizonylatnak kötelezően tartalmaznia kell egy maghatározott grafikus jelet, amely az „MF” betűket tartalmazza.
Milyen összegig lehet használni a pénztárgépet
A készpénzforgalmat korlátozó 394/2012 számú törvény értelmében legfeljebb 5000 EUR összegig lehet az áru vagy szolgáltatás értékét kifizetni készpénzben.
Azonban a 222/2004 számú hozzáadottérték-adó (DPH / szlovák ÁFA) törvény szabályozása szigorúbb. Egyszerűsített számlának minősül a 74.§ (3) bekezdés b) pontja értelmében olyan bizonylat, amely elektronikus regisztrációs pénztárgép által lett kiállítva, ha az áru, illetve szolgáltatás értéke adóval együtt készpénzfizetés esetén nem haladja meg az 1000 EUR-t. Szintén egyszerűsített számlának minősül olyan bizonylat, ha egyéb pénzfizetési eszközökkel történik a fizetés, és az áru vagy szolgáltatás értéke az adót beleszámítva nem haladja meg az 1600 EUR-t.
Erről a témáról részletesen másik cikkben írtam:
Egy „kis cetli” alapján hogy lehet visszaigényelni a DPH-t?
Számla készpénzes fizetése esetén is kötelező pénztárgépet használni
A Magyarországi gyakorlattól eltérően Szlovákiában nem elég a kiállított számlára feltüntetni, hogy készpénzben történt a számla kifizetése.
A számla készpénzben történő kifizetéséről mindenképp kell, hogy legyen kiállítva bizonylat. Ilyenkor a pénztárgépet át kell kapcsolni másik üzemmódba, amely a számlafizetés rögzítésére szolgál. Ez esetben a kiállított bizonylat már nem minősülhet egyszerűsített számlának. Nem is tartalmazhatja a fizetendő összeget felbontva adóalapra és adóra, hiszen maga a törlesztett számla tartalmazza ezeket az adatokat.
Betét és kivét a pénztárba
A törvény nem szabja meg, hogy konkrétan milyen helyen legyen tartva a készpénz. Lehet ez egy pénztárgéphez rögzített fiók, vagy hordozható és zárható fém, illetve műanyag kassza, vagy akár csak egy másik pénztárca. A lényeg, hogy az értékesítésből származó pénzt elkülönítve kell tartani a többi pénztől.
Amennyiben az értékesítés kezdetekor szükség van aprópénzre, ez az összeg elhelyezésre kerül a kasszába. Akár a nap folyamán is szükség lehet további aprópénzzel feltölteni a kasszát. Mindkét esetben betétként rögzíteni kell ezeket az összegeket az elektronikus regisztrációs pénztárgépbe.
Hasonlóképpen amennyiben a nap folyamán a főnök kiveszi a pénzt a kasszából és biztonságosabb helyre viszi, az ilyen jellegű pénzmozgást is rögzíteni kell a pénztárgépbe.
Szankciók pénztárgép nem használása esetén
Az 563/2009 számú törvény – Adórend 41.§ (2) bekezdése értelmében az adóhatóság, illetve a vámhatóság elkobozhatja a külföldi vállalkozó áruját, amennyiben a Szlovák Köztársaság területén történő alkalmi árusítás folyamán nem használ a bevételei rögzítésére elektronikus regisztrációs pénztárgépet a szlovák előírások szerint.
Amennyiben van a vásárárusnak elektronikus regisztrációs pénztárgépe, de az értékesítés folyamán nem állított ki megfelelő bizonylatot, 330 EUR-tól 3.300 EUR-ig terjedő bírságot szabhat ki az ellenőr a 289/2008 számú törvény értelmében. Ha ismételten nem állított ki megfelelő bizonylatot, a bírság 660 EUR-tól 6.600 EUR-ig terjedhet.
Olyan esetben is bírságot szabhat ki az adóhatóság, illetve vámhatóság ellenőre, ha a kasszában talált pénzösszeg nem egyezik a pénztárgépben regisztrált aznapi bevétellel. Az aznapi bevétel alatt a vállalkozó által betett és regisztrált kezdő összeg is értendő. Az esetleges különbözet nem haladhatja meg a 20 EUR-t.
A pénztárgép használatáról szóló törvény még sok más esetet felsorol, amelyek megszegéséért bírságot szabhat ki az ellenőr a vállalkozónak.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni,
itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárat küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2017.12.04.