A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
Egy magyar cég felkérést kapott egy másik magyar cégtől, hogy építsen fel egy ingatlant Szlovákia területén. Majd vegyen részt a technológia beszerelésénél is. Megkötötték a szerződést, melyben nem rögzítették, hogy milyen státuszban dolgozik a megrendelő magyar cég Szlovákia területén. Azzal számoltak a résztvevők, hogy nemzetközi szinten érvényesülhet fordított adózás a teljesítésnél.
A felkért cégnek voltak beszállítói. Ezek között voltak szlovák cégek, szlovák hozzáadottérték-adó fizetők. Beszállító volt továbbá néhány magyar cég is, amelyek szintén rendelkeztek szlovák közösségi adószámmal.
Beszállítók szlovák adóval számláztak
A beszállítók, akik valójában a felkért alvállalkozó további alvállalkozói voltak, 20% DPH-val (szlovák ÁFA-val) állították ki a számláikat. Ez így rendben is volt, hiszen az ő megrendelőjük nem rendelkezett szlovák közösségi adószámmal. Ezért a szlovák építőipari fordított adózást sem alkalmazhatták.
A felkért magyar cég (így nevezem az első alvállalkozót) kérvényt nyújtott be a Szlovákiában megfizetett hozzáadottérték-adó visszatérítésére (ELEKÁFA), amelyet a saját alvállalkozóinak kifizetett az általuk kiállított számlák alapján.
A szlovák adóhatóság elutasította az adóvisszatérítési kérelmet
Mégpedig azért, mert a felkért magyar cég, azaz első alvállalkozó, Szlovákia területén épített ingatlant. Mint tudjuk, az ingatlanhoz kötött szolgáltatásoknak, így az építőipari munkáknak is abban az államban van a teljesítési helye, ahol az ingatlan helyezkedik. Tehát a Szlovák Köztársaságban.
Fontos megjegyezni, hogy ezért nem ruházhatja át a megrendelőre az adófizetési kötelességet, mert az is magyar cég, és nincs letelepedve Szlovákiában.
Ezért az első alvállalkozónak kellett volna Szlovákiában közösségi adószámot igényelnie még a munkák megkezdése előtt. Ilyen esetben szlovák belföldi építőipari munkákra vonatkozó fordított adózást alkalmazhatott volna. De mivel nem így történt, a szlovák adóhatóság megtagadta a DPH visszautalását.
Közben telt az idő, az építkezés tovább haladt és jöttek a további számlák, melyek 20% szlovák hozzáadottérték-adót (DPH-t) tartalmaztak. Ezekre egyre több pénz ment el. És nem lehetett visszaigényelni az adót.
Létezik erre megoldás?
Szerencsére igen, csak hosszadalmas és bonyolult. Az első alvállalkozónak mindenképp Szlovákiában közösségi adószámot kell igényelnie, még ha elkésett is a bejegyeztetéssel.
Arra az időszakra vonatkozóan, mikortól kezdte Szlovákia területén az építőipari munkákat, egészen a közösségi adószám megszerzéséig egy rendkívüli adóbevallást kell benyújtania.
Az összes eddig kiállított számlát módosítania kell azzal a dátummal, amikor megkapta a szlovák közösségi adószámot, azaz Szlovákiában hozzáadottérték-adó fizetővé vált. A számlákat módosító bizonylatokon a teljesítéshez fel kell számítani 20% DPH-t (szlovák ÁFA-t). Ezeket a rendkívüli bevallásban fel kell tüntetni és a felszámított adót be kell fizetni a szlovák adóhatóság felé.
Viszont a befizetendő adóból levonhatja azt a DPH tartalmat, amit korábban megfizetett a saját alvállalkozóinak. A szlovák adóhatóság a levonás jogosultságát tudja ellenőrizni, mégpedig az ellenőrző kimutatások alapján.
Ha Önnek is szüksége van szlovák közösségi adószámra, kattintson ide!
A rendkívüli adóbevallás benyújtása nem opció, hanem kötelesség
Kedves olvasóm ugye már sejti, hogy a módosított számlák által elég komoly összeg halmozódott fel szlovák hozzáadottérték-adóként, amit az első alvállalkozónak be kell fizetni a szlovák adóhatóság felé. Gondolnánk, hogy ezt inkább ne is tegye meg, hiszen még többet bukna el így, mint ha nem igényeli vissza a saját alvállalkozói felé kifizetett DPH-t.
Csakhogy ez nem opció. Az eredeti számlákat mindenképp módosítania kell. Viszont ezek DPH tartalmát a megrendelő visszaigényelheti. Amennyiben a megrendelő DPH befizetői pozícióban van, DPH bevallás benyújtása során is visszaigényelhetné.
Csakhogy nem valószínű, hogy az építőipari munkák miatt adó-befizetési kötelessége keletkezik a megrendelőnek. Hiszen ez a cég rendelkezett szlovák közösségi adószámmal, így a beruházó felé (aki az épülő ingatlan tulajdonosa) szlovák belföldi építőipari fordított adózást alkalmazhatott, ezért nem adó-befizető, hanem inkább visszaigénylő. Ezért nem igényelheti vissza a számla-módosító bizonylatok alapján a DPH-t közvetlenül az adóbevallásban.
Viszont nemzetközi úton, azaz ELEKÁFA által visszaigényelheti azt a hozzáadottérték-adót (DPH-t), amit az első alvállalkozó a számla-módosító bizonylatok által felé felszámított. Hogy ez hosszadalmas és macerás? Igen. De nem marad más hátra. Valahogy meg kell egyezniük az első alvállalkozóval, mikor egyenlítik ki egymás között ezt a DPH-t.
Min csúszott el az első alvállalkozó?
A megrendelő magyar cég és a felkért magyar vállalkozás, akit ebben a cikkben első alvállalkozóként is emlegetek, szerződést kötött egymással. A szerződésben többször is előfordult a „telephely” fogalma. Csakhogy ezt nem tisztázták. Az első alvállalkozó félreértelmezte a telephely fogalmát.
A szerződésben „telephely” alatt valójában az építkezési területet értették. Nem azt az „állandó telephelyet”, amit a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határoz meg. Az első alvállalkozó úgy vélte, hogy a megrendelője „állandó telephellyel” rendelkezik, ez által letelepedett Szlovákiában.
Ha így lett volna, abban az esetben számlázhatott volna a megrendelő felé nemzetközi fordított adózással. De mivel nem tisztázták a „telephely” fogalmát és nem néztek utána annak, hogy mely paragrafus szerint kapta meg a szlovák közösségi adószámot a megrendelő, ezen csúsztak el.
Nem érvényesülhet fordított adózás – mi ebből a tanulság?
Egy külföldi cégnek, mielőtt Szlovákiában végez tevékenységet, mindenképp meg kell győződnie arról, hogy milyen státuszban van bejegyezve a megrendelője a szlovák adóhatóságnál. Letelepedett-e, vagy nem.
A Szlovákiában letelepedett vállalkozások adószáma 2-essel kezdődik. Ők a szlovák hozzáadottérték-adó törvény 4.§-a szerint lettek bejegyezve. A külföldi vállalkozások adószáma 4-essel kezdődik. Ők az 5.§ szerint vannak bejegyezve. Ezt az információt ezen a linken tudja megszerezni a szlovák adóhatóság portálján. Nem csupán a vállalkozás bejegyzett adatait nyújtja a nyilvántartás, hanem azt is, hogy melyik paragrafus alapján lett bejegyezve. Tehát letelepedett-e Szlovákiában, vagy külföldi vállalkozásként van nyilvántartva.
A témának van még érdekes folytatása
Mint a bevezetőben említettem, az első alvállalkozó nem csak az ingatlan felépítésében vett részt, hanem a technológia beszerelésében is, amire más szabályok vonatkoznak. De erről majd legközelebb írok újabb cikket.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2022.08.29.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.
.