A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.
Egy kedves olvasóm tette fel a címben leírt kérdést. Bizonytalanságát az okozta, hogy nem közvetlenül a magyar cég kapná a támogatást. A megrendelő magántulajdonban lévő szlovák cég, nem közintézmény, viszont EU pályázatból kívánja finanszírozni a projektet. Az ügylet értéke meghaladja a 100.000 eurot. Valóban közszféra partner kéne, hogy legyen a magyar cég és regisztrálnia kéne a szlovák közbeszerzési rendszerbe?
Közszféra partner jegyzék
Ezt az információs rendszert még 2017. február 1-vel hozták létre a 315/2016 számú közszféra partnerek nyilvántartásáról szóló törvény alapján. Az volt a célja, hogy jobban átláthatóvá tegyék az állammal kereskedő gazdasági szereplőket. Valójában szigorúbb módszert vezetett be a juttatások végfelhasználóinak ellenőrzésére.
Arról, hogy melyik vállalkozás köteles bejegyeztetni magát a közszféra partner nyilvántartásba, egy korábbi cikkemben írtam. Tartalma változatlanul érvényes.
Kötelező és önkéntes bejegyeztetés
Az említett törvény meghatározza az állami forrásból származó bevétel pénzügyi korlátját, amelyet ha egy adott vállalkozás nem lép túl, akkor nem minősül a közszféra partnerének. Ezért nem is kötelező regisztrálnia, de megteheti önkéntes alapon.
Az állami költségvetésből történő forrásszerzésnél ez a limit egyszeri kifizetés esetén 100.000 euró, vagy a teljes naptári évre összesen 250.000 euró. Ingatlan vásárlásakor a határ a teljes naptári évre összesen 100.000 euró.
A feltételek egyaránt vonatkoznak külföldi beszállítókra.
Mikor kell bejegyeztetni a céget
Amennyiben a szerződéskötés kezdeti szakaszában nyilvánvaló, hogy a vállalkozásnak regisztrációs kötelezettsége lesz, ennek a kötelezettségének legkésőbb a teljesítés szerződésből történő elfogadásának időpontjáig eleget kell tennie. Tehát még a 100.000 euró feletti egyszeri pénzeszközök beérkezése előtt.
A gyakorlatban előfordulhat, hogy a vállalkozó számára nem kötelező a bejegyeztetés, és a vállalkozó nem is érdekelt az önkéntes regisztrációban, de szerződéses partnere a belső korrupcióellenes szabályzata miatt megköveteli a regisztrációt. Olyan is előfordulhat, hogy a szerződés állami, illetve EU forrásból történő részleges finanszírozása miatt kéri a megrendelő a bejegyeztetést.
Szankciók a bejegyeztetés elmulasztása miatt
A fent említett törvény azzal az esettel is számol, ha a vállalkozás nem tenne eleget a kötelességének.
A regisztráló szerv, azaz a Zsolnai járási bíróság nem kis bírságot szabhat ki a vállalkozásnak és külön az ügyvezetőnek is olyan esetben, ha megtévesztő, illetve hiányos adatokat ad meg a bejegyeztetés során. A bíróság büntetést szabhat a tényleges tulajdonosnak is, illetve az illetékes személynek, aki a bejegyzést indítványozta.
A bejegyzett közszféra partnert törölheti a bíróság a törvényben meghatározott esetekben. A legkeményebb szankció, ha a vállalkozást szintén törvényben meghatározott okok miatt két évre kizárja a közszféra partnerei listájából.
Ki lehet a bejegyeztetés indítványozására jogosult személy
A bejegyeztetési kérelmet nem nyújthatja be maga a közszféra partner. Az eljárásban képviseltetnie kell magát ügyvéd, közjegyző, könyvvizsgáló, adótanácsadó, illetve bank által. A felsoroltak saját döntésük alapján végzik a bejegyeztetést, mint általuk nyújtott szolgáltatást.
.
Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárt küldök.
Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2023.05.01.
Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.
.