Az itt közölt anyagokra vonatkozóan a szerzői jogokat fenntartom. További publikálásra, kiegészítésre vonatkozó kérdésekkel, kérem, írjon a janok.julia @ vallalkozasszlovakiaban . hu e-mail címre.
A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.


Vállalkozás vagy foglalkoztatás?

Már a cikk címében is egy óriási félreértés van. A természetes személy lehet vállalkozó, vagy foglalkoztatott. Egy ugyanazon viszonyban nem lehet mindkettő. Egy vállalkozó maga dönti el, hogy mit, mikor és hogyan tesz. Foglalkoztatás alatt meg nem önálló munkát értünk, általában munkaviszonyt. Ez a két fogalom tehát eleve kizárja egymást.

 

Szlovák egyéni vállalkozó foglalkoztatása

 

De miért is írok erről a témáról?

Mert utolsó időben több olyan kérdést kaptam, amelynél épp ezzel a paradoxonnal fordultak hozzám, hogy „egyéni vállalkozóként fog engem alkalmazni az új munkáltatóm”. Hát ilyen nincs! Vagy alkalmazni fog, vagy nem munkáltató. Egyéni vállalkozói státuszban üzleti partnere lehet a megbízónak, nem alkalmazottja.

A családtagok ingyenes foglalkoztatásáról és az illegális munkavégzésről írtam már korábban cikket.

Na de miért is lett olyan felkapott ez a téma az utolsó időben?

Előnyök adózási szempontból

Az egyéni vállalkozók választhatnak egy rendkívül kedvező adózási formát. Ez az átalány alapú költségleszámolás. Írtam róla korábban egy egész cikket, ezért itt most nem részletezem.

Ennél az adózási formánál egyszerű az adminisztráció, mivel csupán a bevételeket szükséges nyilvántartani.

Végeredményben egy induló egyéni vállalkozó átlagos havi 1000 EUR bevétellel nem fizet adót ennél az adózási formánál. De ez csupán egy szempont. Valójában a vállalkozónak tisztában kéne lennie a további előnyökkel és főleg a velejáró hátrányokkal.

Egy évig nem kell járulékot fizetni

Ez is egy elterjedt téves információ.

Az egészségbiztosítási járulékot a vállalkozás első napjától kötelezően fizetni kell. Igaz, csak a minimális szinten, ami 2020-ban havi 70,91 EUR-t tesz ki.

A szociális biztosításra nem szükséges az egyéni vállalkozónak a vállalkozási engedély kiváltása után jelentkeznie. Viszont sokan nem tudatosítják, hogy nem is lesznek biztosítva. Nem kapnak sem táppénzt betegség esetén, sem rokkantsági nyugdíjat, nem számítódnak az éveik a nyugdíjhoz és a vállalkozás befejezése után nem kaphatnak munkanélküli segélyt sem.

A szociális biztosításra csak abban az esetben kötelesek jelentkezni az egyéni vállalkozók, ha az előző naptári évben az összes bevételük meghaladja a 6.552 EUR-t. Ez az összeg a 2020-as naptári évre vonatkozik. Tehát amennyiben az egyéni vállalkozónak a bevétele 2020-ban meghaladja ezt az összeget, 2021. július 1.-től lesz köteles szociális biztosításra jelentkezni és fizetni a járulékokat.

Az egyéni vállalkozóknak mindenképp javaslom, hogy ne maradjanak szociális biztosítás nélkül és jelentkezzenek önként járulékfizetőnek.

Nem önálló munka ismérvei

A 311/2001 számú szlovák munkatörvénykönyv következőképpen szabályozza a nem önálló munkát az 1.§-ban:

(2) Önállótlan munkának minősül a fölérendelt helyzetben lévő munkáltató javára az alárendelt helyzetben lévő munkavállaló által személyesen, a munkáltató utasításai alapján, az ő nevében és az általa meghatározott munkaidőben végzett munka.

(3) Az önállótlan munka kizárólag munkaviszonyban, vagy ehhez hasonló jogviszonyban, vagy kivételes esetben a jelen törvény által szabályozott egyéb munkajogi viszony alapján végezhető. Az önállótlan (függő) munka a különleges szabályozás értelmében nem végezhető polgárjogi szerződés vagy szerződéses kereskedelmi jogviszony alapján.

Az adóhatóság és a munkavédelmi felügyelőség is akár visszamenőleg átminősítheti a szerződéses viszonyt munkaviszonyra.

Következmények a munkáltató számára

Egy ellenőrzés folyamán a munkavédelmi felügyelőség megállapíthatja, hogy leplezett alkalmazásról van szó. Ilyen esetben 2.000 EUR-tól 200.000 EUR-ig terjedő szankcióval büntetheti a munkáltatót. Akár visszamenőleg is megfizettetheti a járulékokat és a munkaviszonyból fizetendő adóelőleget.

A munkáltató bekerül egy központi nyilvántartásba, amelyben 5 éven át vezetve lesz. El lesz tiltva minden állami és EU támogatástól. Nem vehet részt közpénzből fizetett projekteken beszállítóként.

Nem csak a munkavédelmi felügyelőség végezhet ellenőrzést. Az adóhatóság is minősítheti a tevékenységet akár évekre visszamenőleg leplezett foglalkoztatásnak. Ilyen esetben visszamenőleg megköveteli a munkaviszony alapján kiszámítandó személyi jövedelemadót. Ez bizony fájna a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt.

Milyen esetben lehet egyéni vállalkozót megbízni

Egy üzletkötői tevékenységen mutatom be a jelentős eltéréseket. Üzletkötést lehet végezni alkalmazotti viszonyban, vagy megbízási alapon, mint egyéni vállalkozó. Mi ebben a különbség?

A munkavállalónak illik rendelkezésére bocsájtani egy üzletkötői tevékenységhez szolgálati telefont, laptopot, autót. A munkáltatója például, megszabhatja, hogy naponta hány ügyfelet kell felkeresnie, vagy mikor mit tegyen.

Amennyiben az üzletkötést egyéni vállalkozás formájában végzi emberünk, saját telefonját használja, saját laptopját és saját autóját. Így már a költségek is mások az egyéni vállalkozáson belül. Saját maga dönti el, hogy mikor hová megy, kit fog felhívni, miként köti meg az üzletet.

Ellenkező példa egy bolti értékesítés. Elképzelhetetlen, hogy egy boltban a pult mögött egyéni vállalkozó foglalkozzon a vevőkkel, töltse fel az árut a polcokra, vagy rögzítse az eladást a bolt tulajdonosának pénztárgépe által. A felelősségi kárigényről nem is beszélve. Az ilyet a munkavédelmi felügyelőség nagyon hamar büntetne.

Nézzük tehát a különbséget a munkaviszony és a vállalkozás között:

  • A munkavállaló kimondottan utasítás alapján végzi a dolgát, míg a vállalkozó önállóan.
  • A munkavállaló személyesen végzi a munkát, míg a vállalkozónak segíthet a családtagja, vagy a feladat elvégzésével megbízhat alvállalkozót.
  • A munkavállaló jövedelme általában egy munkáltatótól származik. Az egyéni vállalkozónak több forrásból is van jövedelme, azaz több ületi partnerrel áll kapcsolatban.
  • A munkavállaló a munkáltató eszközeit használva teszi a dolgát, míg az egyéni vállalkozó a saját eszközeit használja.
  • A munkavállaló a munkáltató üzemi egységében végzi a munkát, míg az egyéni vállalkozó bárhol végezheti.
  • Munkaviszonyban a tevékenység végzésének rendjét a munkáltató határozza meg, ellenkező esetben maga az egyéni vállalkozó.

Külföldi személyek

Külföldi állampolgár csak abban az esetben indíthat szlovák egyéni vállalkozást, ha rendelkezik szlovák lakóhellyel. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiában él életvitel szerűen.

Amennyiben nem így lenne, másik ország adórezidense lenne és a két ország közötti egyezmény a kettős adóztatás rendelkezései vonatkoznának rá. Ilyen esetben nem is lehetne Szlovákiában részese a társadalombiztosításnak. És már nem is vonatkoznának rá a fent említett kedvezmények.

Az egyéni vállalkozók nincsenek tisztában a buktatókkal

Ha nem is vezet az egyéni vállalkozó számvitelt, szüksége van szakemberre, aki tájékoztatja az adózási lehetőségekről, a járulékfizetési kötelességekről, és még sok minden másról, ami egy vállalkozás működtetése körül adódik.

Például vállalkozóként kizárólag elektronikusan nyújthatja be az adóbevallását az adóhatóság felé. Az elektronikus ügyfélkapu kezelése egy külön kihívás lehet azok számára, akik még ilyennel eddig nem foglalkoztak.

Mint fentebb is írtam, amennyiben nem fizeti a szociális biztosítás járulékait, kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy nem is jogosult semmilyen szociális segélyre. Ezt láttuk a járvány időszaka alatt, amikor támogatásért csak azok az egyéni vállalkozók folyamodhattak, akik fizetik a szociális biztosítás járulékait.

 

Ha tetszett a cikk és szeretne további hasznos információkhoz jutni, itt feliratkozhat hírlevelemre, amelyhez ajándékba egy kis SK-HU szakszótárat küldök.

Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2020.05.24.

 

Janok Julia

Janok Júlia – accountant-expert (számviteli szakértő). A Párkányi MARK PLUS, s.r.o. tulajdonosa és ügyvezetője. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számvitel és adózás terén. 15 éve segíti azokat a magyar vállalkozókat, akik valamilyen formában (nemcsak szlovák cég által) Szlovákiába terjesztik ki a vállalkozásukat.