Az itt közölt anyagokra vonatkozóan a szerzői jogokat fenntartom. További publikálásra, kiegészítésre vonatkozó kérdésekkel, kérem, írjon a janok.julia @ vallalkozasszlovakiaban . hu e-mail címre.
A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.


Kinek érdemes kiterjeszteni Magyarországról Szlovákia felé a vállalkozását, itt építeni üzletet vagy itt nyújtani a szolgáltatásait?

Elsősorban annak, aki már a saját hazájában valamit le tett az asztalra a vállalkozás terén. Mivel már van tapasztalata és kinőtte a vállalkozása „gyermekbetegségeit”. Hogy mennyi idő után érdemes kilépni a nemzetközi piacra – az minden vállalkozás esetében egyéni. Leggyakoribb példa az építőipar, ahol a cégek szabad kapacitásait kívánják a határok túlsó oldalán érvényesíteni.

Mi kell hozzá?

Nyilván nem a tőke a legfontosabb egy szlovák vállalkozás indítása esetén, hanem a vállalkozói tapasztalatok és kapcsolatok. Minden esetben jól át kell gondolni a szándékunk, minél részletesebb piacelemzést végezni Szlovákiában. Nem árt referenciák alapján választani egy könyvelőt, esetleg ügyvédet, akikkel még az indítás előtt konzultálni lehet minden részletet.
Az így megszerzett információk alapján lehet készíteni egy vállalkozói tervet, amit a józan paraszt ész diktál. Ezek tükrében el kell dönteni a vállalkozási formát, amellyel Szlovákiában indít a vállalkozás. Nem szükséges minden esetben önálló szlovák Kft-t (SRO-t) indítani, elég pl. kereskedelmi kirendeltséget, vagy telephelyet üzemeltetni. Sok esetben a konzultációra költött pénz megmenti a vállalkozót egy esetleges sokkal nagyobb veszteségtől.

Kinek nem érdemes kihelyezni külföldre a vállalkozását?

Például egy Budapesti éttermet nem lehet külföldi vállalkozásként üzemeltetni és a szomszéd kerületben lakó alkalmazottakat bejelenteni Szlovákiában, majd külföldi munkavégzésre kiküldeni Magyarországra.
Nem lehet kihelyezni olyan vállalkozást, ami helyileg specifikus, viszonylag szűk környezetben működtetett. Például fodrász, kozmetikus, cipész vagy hasonló személyes jellegű szolgáltatásokat nyilván nem lehetséges külföldről nyújtani.
Szintén nem lehet külföldi székhellyel működtetni speciális engedélyekhez kötött tevékenységet, pl. mérnöki tevékenységet, orvosi rendelőt, könyvelőirodát. Ugyanis alapszabály a nemzetközi vállalkozások esetében, hogy nem a cégszékhely, ill. lakcím alapján kerül megítélésre, hogy hová – melyik országba tartozik a vállalkozás, hol lesz adóköteles, hanem a tevékenység valós működtetése, a munkák végzése és a vállalkozás tényleges irányítása a mérvadó.
Határon átnyúló tevékenységek, szolgáltatások esetén a Két ország közötti megállapodás a kettős adózás elkerüléséről magasabb rendű, mint az adott ország adótörvényei. Ebből a megállapodásból kell kiindulni, amikor az adott tevékenység adózási kérdései kerülnek megfontolásra.

Szerző: Janok Júlia, 2015. május 22.