Az itt közölt anyagokra vonatkozóan a szerzői jogokat fenntartom. További publikálásra, kiegészítésre vonatkozó kérdésekkel, kérem, írjon a janok.julia @ vallalkozasszlovakiaban . hu e-mail címre.
A blogbejegyzések tartalma csupán útmutató, segítséget nyújthat, de messze nem ad részletes választ a felmerülhető helyzetekre és semmiképp nem minősül adótanácsadásnak.


20161013_163640Szlovák Köztársaság területén elhelyezett ingóságok közé tartoznak pl. személygépkocsik, tehergépjárművek, mozdonyok, vasúti szerelvények, hajók, csónakok és egyéb ipari berendezések, amelyeket Szlovák Köztársaság adóalanya vagy a külföldi személy (nem SK adórezidens) itteni állandó telephelye használ, akár nemzetközi szállítmányozás céljából. Amennyiben a külföldi személynek (nem SK adórezidensnek) ilyen típusú jövedelme származik, ezt a jövedelmet a Szlovák Köztársaság területén adólevonással történő adófizetésnek kell alávetni. Ebben az esetben szükséges megkülönböztetni, hogy az ingóság operatív vagy pénzügyi lízing tárgya.
Amennyiben az ingóság operatív lízing tárgya, mint ilyen általában a két ország közötti kéttős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény „Jógdíj”-ról szóló cikkelye alapján a Szlovák Köztársaság területén adólevonással adózik. Amennyiben az ingóság pénzügyi lízing tárgya, a jövedelmet (részletfizetéseket) adózás szempontjából ketté kell bontani tőkerészre és kamatra. A tőkerész jövedelemadó szempontjából nem tekinthető jövedelemnek a Szlovák Köztársaság területén, ezért itt nem is adóköteles. A kamat Szlovák Köztársaság területén elért jövedelemnek tekintendő, és így itt adózás alá esne, mégpedig adólevonással a jövedelemadó törvény értelmében. A két ország közötti Egyezmény alapján viszont a 11. Cikk – Kamat értelmében Magyarországon kell a kamat után megfizetni az adót:

1. Az a kamat, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelyet a másik Szerző-dő Államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, csak ebben a másik Államban adóztatható, ha a kedvezményezett belföldi személy a kamat haszonhúzója.

Az 595/2003 számú jövedelemadó törvény 16.§-a 1.bekezdése e) 4. pontjának értelmében a korlátolt adókötelességű adóalany (azaz „külföldi személy”) Szlovák Köztársaság területéről származó jövedelme közé tartozik a bérleti díj, vagy Szlovák Köztársaság területén elhelyezett ingatlanok és ingóságok egyéb célra történő felhasználásából származó jövedelem. Az ingóságok bérbeadásából származó jövedelem 2007.01.01.-től azon jövedelmek közé tartozik, amelyekből levonással szedik be az adót az 595/2003 számú jövedelemadó törvény 43.§-a 3. bekezdés k) betű értelmében.
Mivel a Szlovák Köztársaság Magyarországgal az adózási viszonyokban köteles az 1996. évi C. törvényt, azaz a két ország közötti kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására céljából kötött egyezményt (továbbiakban csak „Egyezmény”) figyelembe venni és betartani, a szóban forgó jövedelem adózásánál ezen Egyezmény rendeletei alapján kell eljárni. A 8/2000-es Szlovák Köztársaság Pénzügyi Közlönyében közölt 5005/2000-7 számú Pénzügyminisztériumi útmutatás értelmében a csökkentett adó mértékének lehetőségét az Egyezmény alapján akkor lehet igénybe venni, ha a külföldi személy felmutatja, hogy adóügyileg melyik országba tartozik, tehát hol belföldi illetőségű, más szóval hol „adórezidens”. A Magyarországi székhelyű jogi személyek esetén az adórezidenciát, azaz belföldi illetőséget igazolni lehet egy aktuális cégbírósági kivonattal. Továbbá az adóalany (külföldi személy) köteles bebizonyítani, hogy ő a jövedelem haszonhúzója.
Az ingóságokra vonatkozó bérleti díjból származó jövedelem a két ország közötti Egyezmény értelmében a 12. Cikk – Jogdíj alá tartozik. Ennek 3. bekezdésében került meghatározásra az ingóságok bérbeadásából származó jövedelem:

3. E Cikk alkalmazásában a “jogdíj” kifejezés magában foglal minden olyan jellegű térítést, amelyet irodalmi, művészeti vagy tudományos alkotások felhasználásának vagy felhasználási jogának ellenértékeként fizetnek ki, beleértve a mozgóképfilmet, a rádiós vagy televíziós közvetítésre szolgáló filmeket és szalagokat, mindenfajta szabadalmat, védjegyet, ipari formulát vagy modellt, tervet, titkos képletet vagy eljárást, valamint az ipari, kereskedelmi és tudományos berendezések használatáért vagy használati jogáért, illetve az ipari, kereskedelmi és tudományos tapasztalatok közléséért történő kifizetéseket.

A 12. Cikk – Jogdíj 2. bekezdésében került meghatározásra az a tény, hogy a 3.bekezdés alapján származó jövedelmeket adó alá lehet vetni abban az országban, ahonnan származnak (Szlovák Köztársaság), mégpedig ennek az országnak a jogalkotása értelmében, amennyiben a bérleti díjnak, mint „jogdíj” típusú jövedelemnek a haszonhúzója Magyarország adórezidense. Így a Szlovák Köztársaságban levont adó nem haladhatja meg a bruttó jogdíj 10%-át.

2. Az ilyen jogdíj ugyanakkor abban a Szerződő Államban és annak az Államnak a jogszabályai szerint is adóztatható, amelyikben keletkezik, de ha a kedvezményezett a jogdíj haszonhúzója, az ily módon megállapított adó nem haladhatja meg a jogdíj bruttó összegének 10%-át. A Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik e korlátozás alkalmazási módját.

A két ország közötti Egyezmény 12. Cikk – Jogdíj 1. bekezdésében használt kifejezés „ebben a másik Államban adóztatható“ semmiképp nem ad lehetőséget az adóalanynak arra, hogy kiválasztja, melyik államban kerüljön a jövedelme adózás alá. Ez a rendelkezés a jövedelem forrása országának (Szlovák Köztársaságnak) adja a jogot az említett jövedelem adóztatására, mégpedig a belső adótörvények értelmében.
A fentiek alapján a bérlő mint adóalany levonja a 10% adót. Az adólevonásról az 595/2003 számú jövedelemadó törvény rendelkezik a 43.§ 2. bekezdésében. Ennek értelmében az ingóságok határon átívelő bérbeadása esetén a levonással történő adózás alapja az összbevétel. A bérlő (mint adófizető) köteles levonni a 10% adót a bérleti díj bérbeadó (mint adóalany) felé történő kifizetése, utalása vagy jóváírása esetén a jövedelemadó törvény 43.§ 10. bekezdés értelmében. A bérlő (mint adófizető) köteles a levont adót átvezetni az adókezelőnek legkésőbb a következő naptári hónap 15.-ik napjáig az előző naptári hónapban történt kifizetések alapján. Egyidejűleg a bérlő (mint adófizető) köteles bejelenteni ezt a tényt az adókezelőnek (jövedelemadó törvény 43.§ 11. bekezdése értelmében). Az adót az adóalany felé kifizetett vagy jóváírt összegből kell levonni.
Az adólevonással történt adó átvezetésével az adókezelő felé az adóalany (külföldi személy) adókötelessége teljesítve van a Szlovák Köztársaság területén. Az itteni adóhatóság kiállít egy igazolást a befizetett adóról, ami alapján a Magyarországon benyújtott adóbevallásban a magyar adóalany beszámíthatja a Szlovák Köztársaságban befizetett adót, mégpedig a két ország közötti Egyezmény 23. Cikk – A kettős adóztatás elkerülése értelmében.
„Igazolás a jövedelemadó befizetéséről” és „Az adófizető nyilatkozata a levont adó átvezetéséről” című nyomtatványok mintája a Szlovák Köztársaság Adóigazgatóságának utasítása mellékletét képezi és elérhető szlovák nyelven az Adóigazgatóság weboldalán:

Az adófizető nyilatkozata a levont adó átvezetéséről: Itt található

 

Amennyiben hasznosnak találja a cikket, szívesen venném, ha megosztaná a közösségi médiákban. Köszönöm.

Szerző: Janok Júlia – Szlovákiai vállalkozások szakértője, 2016.11.27.